Iskolai kerettanterv
Az iskolai kerettantervbe a szakemberek törekvése kapcsán a pedagógusok beillesztik az éves tanmenetbe azokat a specializált foglalkozásokat, melyek keretében a gyermekek megfelelő információhoz jutnak azokkal a dolgokkal kapcsolatban, melyek alapvető tudást adnak a testi, lelki és szociális jóllét paramétereiről. Ezek a témák beillesztehők az osztályfőnöki óra keretébe, a környezet vagy természetismeret óra tananyagába, de szervezhetnek erre külön egészségnapokat, vagy délutáni előadásokat is, melyeken meghívott szakemberek vagy kijelölt pedagógusok színesen és látványosan mutatják be témaköröket, valamint a legfontosabb, hogy beszélgetnek ezekről a gyerekekkel. Ilyen témák lehetnek a betegség és egészség, az egészséges táplálkozás, a mozgás szükségessége, a környezetvédelem életvitelszerű ismerete, a fogyatékos emberekkel való együttélés és a másság elfogadása, a családi felelősségvállalás, személyes higiénia, sexuális felvilágosítás és biztonság stb. Komoly védelmi szerepe van, ha az ezzel kapcsolatos beszélgetések és játékok kapcsán fény derülhet egy-egy olyan személyes környezeti tényezőre, mely kockázatot jelenthet a gyerekek egészséges fejlődésére (pl szegénység, éhezés, rossz családi háttér, elhanyagolt betegségek, szorongások stb.). Az iskoláknak egyre több lehetőségük nyílik pályázni vagy állami támogatást nyerni a hasonló programokra.
Integrálás, személyre szabhatóság
Fontos szempont az is, hogy a leckék mindig korosztályra szabottak legyenek, és behálózzák az egész oktatást. Ne csak a külön kijelölt foglalkozásokon jelenjen meg tananyagként, hanem minden tantárgyban és minden félévben visszaköszönjön, egyre mélyüllő tudásnayaggal. Nyugodtan ki lehet térni egy matematika órán is a rendszeres testmozgásra és kalória számításra vonatkozó számításokra, irodalom órán is meg lehet említeni az idegen gyűlölet veszélyességét, a szociális háló biztonságát és az emberi felelősségtudatot, biológia órán és kémia órán lehet vizsgálni az egészséges és egészségtelen táplálékok összetevőit, növények termesztését stb. Erős megtartó szerepe van ezeknek a kiutalásoknak, hiszen az iskolában azok a gyerekek is tanulnak, akik otthon rossz példát látnak, és nem kapnak megfelelő eligazitást.
Gyakorlat
Rengeteg mélyszegénységben élő gyermek tölti fő étkezéseit az iskolában. Nem elég az elméleti oktatás, mindenképpen be kell építeni a hétköznapi étkezésekbe, napirendbe is az ott megtanultakat. Egyre több iskola engedheti meg magának, hogy a menzán elfogyasztott koszton kívül többször kínálja gyümölccsel, zöldséggel is a gyerekeket napközben és a büfében se engedélyezze az egézségtelen táplálékok árusítását. Pedagógusok célja, hogy a diákok minél több időt töltsenek a szabadban, napsütésben, szerettessék meg a kicsikkel a kirándulást, kertészkedést. Felhívják a figyelmet, hogy milyen fontos a jó minőségű folyadék gyakori fogyasztása. Rengeteg kedves játékot találhatnak ki arra vonatkoztatva, hogy jutalommal motiválják a gyerkeket a friss víz fogyasztására, egészséges ételekre költsék zsebpénzüket a büfében, vagy pl hetente saláta napot tartanak, ahol otthonról hozott receptekkel versenyezhetnek.
A jó példa
Semmilyen értékrendet nem lehet eredményesen átadni hiteles felnőtt példák nélkül. Ebben nagyon együtt lehet működni a szülőkkel is. Otthon is törekedni kell, ugyanúgy mint az iskolában, hogy a felnőttek ne dohányozzanak a gyerekek előtt, szeressék a változatos és friss ételeket, gyakran válasszanak aktív pihenésként szabadban töltött családi és baráti programokat. A saláta játékot vagy az érdekes oktató játékokat egy születés napi zsúr keretében, vagy az osztálytársakkal eltöltött baráti délutáni időtöltés keretében is bemutathatjuk, megkínálhatjuk a vendég gyerekeket teljes kiörlésű gabonából készült péksüteményekkel, esetleg közösen is süthetünk kenyeret. Saját fantáziánk a határa annak hány féle módon csempészhetjük a hétköznapokba azokat a fontos leckéket, melyek megtanulásával gyermekünk egész életében olyan döntéseket tud hozni, mely hosszú távon biztosítja testi és lelki egészségét és harmóniáját számára.