Divatos kikapcsolódássá válik a sport?

A rendszeres sportolás egészségre gyakorolt pozitív hatásait talán nem is kell részletesen ecsetelni: szinte már közhely – de ettől még igaz! – hogy a mozgásszegény életmód és a vele járó elhízás milyen kockázatokat hordoz magában: magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, lelki betegségek és még számos más káros mellékhatás kialakulásával kell számolni. Az érintettek többsége tisztában vannak ezzel, és örvendetes módon egyre többen komolyan is veszik közülük az orvosok és életmód tanácsadók intését: kelj fel és mozogj! Az elmúlt három esztendőben öt százalékról 15 százalékra nőtt a sportoló felnőttek száma, sportoló gyermekből pedig százezerrel lett több. A Magyar Szabadidősport Szövetség szándékai szerint 2018-ra már ötszázezer igazolt utánpótláskorú sportoló lenne az a országban működő különféle sportegyesületeknél, és összesen több mint egymillió gyermek sportolna mindennap legalább hobbi szinten, vagy iskolai keretek között.

Ki mit sportol?

Erre reális esély is lehet, hiszen gyakorlatilag bármelyeik kor- és társadalmi osztály találhat ma Magyarországon számára megfelelő sportágat. A sportolás szempontjából kevés figyelmet kapó idősebb, 60 év feletti nőknek és férfiaknak kifejezetten ajánlott például az egyre növekvő népszerűségnek örvendő nordic walking, ami egyrészt nem igényel jelentősebb anyagi ráfordítást, másrészt az intenzitása miatt a már “viseletesebb” ízületekkel és izmokkal élő korosztály számára sem kivitelezhetetlen mozgásforma.

A 30-hoz közeli felnőttek körében a leglátványosabban a zumba és a hozzá hasonló edzőtermi mozgásprogramok hódítanak. Jelen pillanatban ez a korosztály a legaktívabb, közülük is a városi, jellemzően nagyvállalati környezetben, irodában dolgozó fiatalok mozognak a legtöbbet: 93%-a sportol legalább hetente kétszer és kétharmaduk akár hetente háromszor is eljár edzeni. A férfiak általában heti két-három alkalommal sportolnak, majdnem negyedük naponta edz, és szinte alig van közöttük néhány válaszadó, aki csupán hetente egyszer vagy annál kevesebbszer megy el mozogni. Ezzel szemben a nők inkább heti egy-kétszer jutnak el edzeni, csupán minden tízedik hölgy mozog minden nap.
Még náluk is jobban “pörögnek” a dolgozói hierarchiában magasabban álló menedzserek: 25 százalékuk minden nap elmegy edzeni. A vezetők elsősorban az aerob és nehéz fizikai aktivitást igénylő sportokat részesítik előnyben (futás, kondi, kardio edzések),
míg a beosztottak körében többen vannak a nyugalmat és befelé fordulást segítő mozgásformák (jóga, tánc). A legsportosabbak egyébként közöttük is az informatikusok, a bankárok és a szolgáltató központok munkatársai, ami nem véletlen, hiszen ezekben az ágazatokban éri a munkavállalókat a legnagyobb stressz, a sporttal pedig a napi feszültséget nagyszerűen le tudják vezetni.

A gyerekek is mozognak

Valószínűleg a 30-as korosztályban a társadalmi helyzettől függetlenül a fő motiváció a teljesítőképességhez szükséges kondíció és egészség megőrzése illetve sok esetben már a helyreállítása, hiszen náluk már általában jelentkeznek az egészségtelen életmódból illetve az életkorból adódó problémák. Jóval ösztönösebbek viszont a gyerekek, akik puszta élvezetből – és persze sokszor a szülők ambícióitól hajtva – választanak sportágat és űzik azt rendszeresen. Bár az általános sztereotípia szerint a mai gyerekek főleg a számítógépe előtt szeretnek ülni, azért még akadnak – és egyre többen! – akik örömet lelnek a testmozgásban is. Az ő köreikben a legnépszerűbb sportágak közé a különféle küzdősportok tartoznak, de reneszánszát élik a magyar sikersportágak is: a vízilabda, a kézilabda és a vívás is. Feljövőben van a lovaglás és a különféle extrém sportok – főleg a téli sportok –, amik lehetőségei viszont korlátozottabbak: az országban egyelőre viszonylag kevés a ló és a sportolásra alkalmas hóban és síparadicsomokban sem bővelkedünk.