Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Örökbefogadnék...

Torolt_felhasznalo_321259
Torolt_felhasznalo_321259
Létrehozva: 2011. Április 22. 14:56

Most februárban elveszitettem egy 13 hetes terhességet. Spontán vetélés volt. Már megszoktam, mert az elmúlt tizenX évem arról szólt, hogy gyereket akarok, csak éppen nem mindig sikerül. De csak félig sikertelen az életem e tekintetben, mert 1 gyereket azért sikerült azért a szülésig elküzdeni... Már iskolás a drága. Okos, értelmes, szép kislány. Semmi probléma vele. Csak jót mondhatok a terhességröl, szülésröl, anyaságról, mindenröl ami gyerekkel kapcsolatos. De nem akartam/nem akarok csak egy gyerekes anya lenni. Szivem szerint legalább 5-öt vállaltam volna, de most már igy 5 perccel a klimax elött (40 leszek lassan) azt hiszem megelégszem ha 2 gyerekem lesz...

 

Több vetélésem is volt. Nem megyek bele a részletekbe, de mindegyik megviselt. Mindegyik másképp... Ez az utóbbi is. Pedig azt hittem már túl vagyok rajta... Még büszke is voltam magamra, hogy milyen gyorsan vissztaláltam a hétköznapi ritmushoz. 2 hónapja volt a vetélés, én meg már megint full timeban dolgozom, tanulok, gyereket rendezek, háztartást vezetek, sportolok... szóval kivülröl minden ok... Vagyis majdnem minden...

 

De ma belebotlottam egy hirbe, hogy egy újszülöttet összeszurkált az anyja, és kályhába dobott... Azóta a sirás kerülget, és belül olyan iszonyatos fájdalom van, hogy nem tudom a gondolatomat elterelni... Olyan tehetelennek érzem magam...

 

Kb. 2 éve (akkos is egy vetélés után) felhivtam a Bölcsö alapitványt, hogy ez és ez vagyok, külföldön élö, többdiplomás, rendezett házaspár, 1 gyerekkel és szivesen örökbe fogadnánk egy kisbabát. Rövid úton lettem elhajtva. Mintahogy az összes nyilt örökbeadással foglalkozó szervezettöl... Miért? Mert külföldön élek, és igy az örökbeadás külföldi örökbeadásnak számitana. Hiába vagyok magyar állampolgár... Azon érvem, hogy bárki, ha örökbefogadott egy babát gyakorlatilag 1 nap múlva már mehet külföldre vele süket fülekre talált... Esetemben a nyilt örökbeadás csak úgy jöhet számitásba, ha maga az anya keres velem kapcsolatot, és mond le a javamra a gyerekéröl. Egy alapitvány nem nyújthat segitséget ebben, mert törvénytelen. Mert állitolag tiltja a Hágai Egyezmény... Mondjuk ebben a logikát nem értettem, mert jogászként úgy tudom a Hágai egyezmény nem a külföldi örökbefogadást, hanem a gyerekkereskedelmet tiltja... De mindegy. Már megszoktam a magyar jogértelmezés érdekességeit... Meg nem szeretek balhézni...

 

Aztán felhivtam az összes illetékest akik közölték titkos örökbefogadás esetében pedig csak olyan gyereket fogadhatok örökbe, aki Magyaroszágon élö magyar állampolgárnak nem kell. Ergo: fogyatékos, 3 év feletti gyerekek jönnek számitásba. 3 év alatti egészséges gyerekekre rengetegen várnak. Mondjuk ezt értem, és azt is, hogy az örökbefogadás nem az én boldogságomról szól, hanem a gyerek boldogságáról... de az rendkivül erös, hogy még esélyt se kapok egészséges 3 év alatti gyerekre... De ok. Mint már mondtam nem szeretek balhézni... A magyar örökbefogadás ugrott...

 

Hát elmentünk az itteni ország hatóságaihoz, hogy akkor itt inditsuk el az örökbefogadást. Itt meg az volt a baj, hogy nem vagyok itteni állampolgár... Nem ragozom tovább... Végül feladtuk az örökbefogadás iránti vágyunkat. Túléltünk egy házassági krizist emiatt... S akkor terhes lettem. De elvetéltem... ismét... Szomorú...

 

Közben arról álmodom, hogy egyszer mégis mégegyszer anya leszek. Talán megszán a sors, és egyszer valaki lemond a gyeremekéröl a javamra. Részemröl a nyilt örökbefogadás a legszimpatikusabb. Vagy arról álmodok, hogy mégis szülök mégegy gyereket... 

 

Ne vessetek meg, de már azon is gondolkodtam, hogy feladok egy hirdetést, valahol a neten, hogy olyan anyát keresek, aki le akar mondani a gyerekéröl, mert nem tudja, vagy nem akarja felnevelni... Esetünkben a nyilt örökbefogadásnak csak ez a módja járható... Nem megvenni akarom a babát, és nem is arról szólna a dolog, hogy fizetni akarnék bárkinek is hogy szüljön nekem gyereket, de annyira vágyom egy gyerekre...

 

Más meg összeszurkálja és kályhába dobja a babáját...

 

Nem kioktatást, és nem birálatokat kérek. Ha valaki megértö módon hozzá tud szólni azt örömmel várom. Olyan jó lenne erröl beszélgetni... Várom olyan anyák hozzászolását is, vagy akár privijét, akik örökbe fogadtak,vagy több vetélés után sikerült egészséges babát szülniük...

 

Köszönöm mindenkinek aki támogat...

  1. 2011. Április 22. 21:1951.

    Szia!

     

    Szerintem menj el a Káli Intézetbe, ma ez a legjobb , olyan kezeléseket kapnak ott a nők, amilyet sehol máshol. Láttam egy műsort a tv-ben erről és csak nagyon jókat hallottam, olvastam az Intézményről. Nézz utána a neten is.

     

      Üdv..

     

         Silva

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (1)
    2011-04-22  14:56
  2. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 21:0250.

    Igazad van... Görcsösen akarni tényleg nem kell...

     

    Egyébként nem is akarom görcsösen. Csak felkavart ez a hir, hogy megint egy nö megölte az újszülöttjét... Ilyenkor úgy elötódul minden amit ezzel kapcsolatban érzek...

     

    Ez a kevert donoros inszeminacio nekem új. Vagyis nem új, mert hallottam róla, csak azt nem tudtam, hogy a férj is lehet az egyik "donor". Kösz az infot. Majd rákérdezek...

    előzmény:
    eszem (49)
    2011-04-22  20:22
  3. 2011. Április 22. 20:2249.

    Szia bokmarke. Szerintem egy kis időt hagyj magadnak, ne "annyira" akarjad. Egészséges gyermek után volt három vetélésem. Aztán megszületett a második kislányunk. Szóval van remény. Szerintem az elhalt terhességek esetén mindig azonos nemű embrió volt. Szóval lehet, ha úgy rendezi a genetika, születhet másik gyereketek.

    Más: Barátnőmnél vegyes donoros inszeminációt végeztek, így akár a férje is lehet a genetikai apa. Ezt csak genetikai vizsgálat tudná igazolni, de addig is úgy szeretik, mint egyébként szeretnék. És nem vizsgálódnak, mert minek- Ebbe se menne bele a férjed?

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  4. 2011. Április 22. 19:1848.

    Hajrá, hajrá!

    Drukkolok. Sok erőt, s kitartást!

    És idővel biztos jönni fog a megoldás! Csak nyitottnak kell lenni rá!

    Haho

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (47)
    2011-04-22  19:05
  5. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 19:0547.

    Most éppen nem... Mert ugye terhes lettem, aztán reménykedtünk, aztán vetélés... szóval kell egy kis idö, ameddig magától lenyugszik a dolog... De lehet jót tenne, ha megint átbeszélnénk... Söt. Biztos jót tenne...

     

    előzmény:
    haho (46)
    2011-04-22  18:42
  6. 2011. Április 22. 18:4246.

    Ez tök jó jel!!!

    Azóta jártok? Ha nem, akkor esetleg nem lehet érdemes újra elmenni, s az azóta felgyűlt dolgokat átbeszélni? Néha könnyebb, ha segítenek. S hátha kapnátok valami pozitív lökést, ami segítene tovább lépni? Ketten mindig könnyebb a terheket cipelni, mint egyedül... hm?

    Haho

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (45)
    2011-04-22  18:23
  7. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 18:2345.

    Ketten. De nem is olyan volt, mintha pszichologus lett volna... Inkább amolyan végre egyszer átbeszéljük a dolgokat... Mondjuk én kezdeményeztem, de nem mondott nemet a férjem...

    előzmény:
    haho (44)
    2011-04-22  18:18
  8. 2011. Április 22. 18:1844.

    Hát, a kapcsolatok már csak ilyenek :-)...nincs ezzel semmi baj. Sőt a közösen megélt hullámvölgyek még erősíthetik is a kapcsolatot, ha jól sikerül kijönni belőle. 

    Pszichológushoz közösen jártatok? Vagy egyedül mentél?

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (43)
    2011-04-22  18:15
  9. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 18:1543.

    Igen, általában erös a kapcsolatunk, de néha gyenge... azért ebben a majdnem 15 évben voltak hullámvölgyek is. De ha baj van akkor valamiért mindig egymás mellé állunk... Ez jön úgy ösztönösen... 

     

     

    előzmény:
    haho (41)
    2011-04-22  18:07
  10. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 18:1242.

    Régebben könnyebben beszélgettünk erröl. Neki is fáj valahol, meg ö is meggyászolja minden meg nem született gyerekünket... de beszélni fáj erröl. Csak magunkat ismételjük... Én is, és ö is...

     

    Igazából tényleg a saját gyerek lenne a legjobb... de kinek nem... Mindenki, aki gyereket akar sajátot akar...

     

    előzmény:
    haho (41)
    2011-04-22  18:07
  11. 2011. Április 22. 18:0741.

    Jaj, szegény... tényleg nagyon-nagyon nehéz lehet.

    De nagyon-nagyon erősnek is tűnsz. És a kapcsolatotok is azért ám!!

     

    Csak egy kis ötlet: Esetleg valamit egy könnyebb pillanatodban kitalálhatnál, amit úgy érzel, hogy a nehéz pillanatokban lehet segítő. S ha gyakorlod, akkor a nehéz pillanatokban talán eszedbe is juthat ez a kapaszkodó. S ha a nehéz el nem is múlik, segíthet könnyebben megélni, meggyászolni a dolgokat... Férjeddel tudsz erről beszélgetni?

     

    De egyébként meg igen, én is drukkolok, hogy összejöjjön a baba! S hogy alakuljanak a dolgok!

     

    Haho

     

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (38)
    2011-04-22  17:40
  12. 2011. Április 22. 17:5740.
    Nagyon sajnálom. Remélem, minél előbb sikerül valamiféle megoldást találni.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (1)
    2011-04-22  14:56
  13. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 17:4239.
    Igen, az jó lenne... Az meg méginkább, ha meg is tudnám szülni egészségesen...
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_569017 (37)
    2011-04-22  17:35
  14. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 17:4038.

    A probléma az én immunrendszerem. Meg az, hogy 9 hónapig kell magamban növesztenem a babát. Ha lenne ilyen eljárás akkor arról tudnánk, de nincs sajnos. Csak a probálkozás marad. Mert ez nem genetikai probléma, hanem immunulogiai. Vannak rá gyógyszeres kisérletek, de sajnos eddig semmi se bizonyitott. Csak marad a kisérletezés.

     

    A kérdésedre a válasz: Valójában a férjemmel, és egy gyerekkel is boldog vagyok. Persze kettö gyerekkel még boldogabb lennék, és 2 gyerekkel férj nélkül meg boldogtalan.

     

    Amikor ez a probléma ami van kibukott, akkor mondtam a férjemnek, hogy akár ö is kereshet más nöt. Nem élt ezzel a lehetöséggel. Valahol ezért érzi azt, hogy nekem is el kell fogadnom, hogy ö pedig nem akar donoros inszeminaciót. Valahol ez jogos is.

     

    De tudod ez olyan hullámzó dolog. Mert ez nem úgy megy, hogy belenyugodtam és soha nem fáj, hogy eddig volt x vetélésem. Néha totál oké minden. Semmi gond, semmi probléma, minden kerek... aztán jön egy impulzus, és majd belehalok a fájdalomba... aztán kiharcolom magamból a fájdalmat és megyek tovább...

     

    Most pl. az utolsó vetélésnél egy durva vérzéssel vasárnap hajnalban mentünk be a kórházba. Nem voltam életveszélyes állapotban, meg semmi baj nem volt, de az ügyeletes orvos jobbnak látta, ha bent tart. Másnapra jegyeztek elö mütétre. Addig megfigyelés. Úgy kiborultam akkor, hogy ott bögtem a férjem vállán, hogy nem akarok itt maradni. Megyek haza. A férjem meg átölelt, és annyit mondott, hogy: "Légy erös!" Nem tudom, de ennyi elég volt ahhoz, hogy megnyugodjak... Aztán persze még 1-2 hétig borzalmasan éreztem magam néha. Utána meg megint jobb lett minden...

     

    De most ez a kályhábadobós eset megint felkavarta bennem az érzelmeket. 

    előzmény:
    haho (34)
    2011-04-22  17:23
  15. Torolt_felhasznalo_569017
    Torolt_felhasznalo_569017
    2011. Április 22. 17:3537.

    Igen, közben visszaolvastam és gondoltam, hogy jogászként első dolgod volt körbejárni a jogi oldalt.... Nagyon, nagyon buta törvény ez (is), ráadásul az állam csúnya öngólt lő vele, neki kell finanszíroznia a bulit 

     

    Node! Tudod, simán előfordulhat, hogy ha mégis valahogy, akárhogy sikerül megindítani az örökbefogadást, egyszerűen terhes leszel megint, mert megnyugszik a lelked. Ezt kívánom neked tiszta szívből!  

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (36)
    2011-04-22  17:28
  16. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 17:2836.

    Van bejelentett magyar lakcimunk. Nem ez a probléma a TEGYESZ szerint. Hanem az a probléma, hogy nem élünk életvitelszerüen Mo-on. Ha pl. hazaköltöznénk arra az idöre ameddig kapunk egy gyereket az megoldás lenne. De az évek. Ezt azért meg kell gondolni, ha az embernek fix állása van valahol, és Mo-ra a semmire menne haza. A férjem kategórikus nemet mondott erre.

     

    Ha ellenben valaki lemond a gyermekéröl a javunkra, akkor még az se kell, hogy Mo-on éljünk. Paradox, de igy van. 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_569017 (35)
    2011-04-22  17:23
  17. Torolt_felhasznalo_569017
    Torolt_felhasznalo_569017
    2011. Április 22. 17:2335.
    Olyat nem tudtok esetleg megoldani, hogy Magyarországon bejelentkeztek egy rokonhoz, hogy ne számítsatok külföldinek? Utána már mindegy lenne. 
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (1)
    2011-04-22  14:56
  18. 2011. Április 22. 17:2334.

    OK, így érthetőbb....

    Hát, sok kitartást, sikert!

    S vigyázz a férjedre is. Abból, amit leírtál, jó embernek tűnik... s együtt lenne szép a baba, hiszen úgy az igazi. És mindkettőtök lelkének is el kell tudni fogadnia a dolgot, mert másképp a házasságotok mehet rá - ahogy már tapasztaltátok is. Vajon férj nélkül, két gyerekkel lennél esetleg boldogabb, vagy egy gyerekkel (+ még egy következő lehetőségével), s férjjel?

    S lehet, hogy a férjed esetleg önző, de az is lehet, hogy tényleg úgy érzi, hogy nem erősítené a ti kapcsolatotokat az a mód, ami neked lehet, hogy kevésbé gond? Ezt is nehéz lehet eldönteni.... X év múlva lehet, hogy nem lenne gond a más donortól származó baba, de a tehesség idején nehéz, sok kérdést felvető lehetne neki...neked meg nyilván mások a szempontjaid. Nehéz ügy egyértelműen... s ezt közösen kell végigküzdenetek.

     

    Tényleg, lehet, hogy butaság, de olyan eljárás nincs, ahol kiválasztják a férjed spermiumából a megfelelő immunkészletű spermiumot? S azzal termékenyítik meg mesterségesen a petesejtet? Annyi mindenre van már megoldás... 

     

    Haho 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (33)
    2011-04-22  17:09
  19. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 17:0933.

    Szia Haho,

     

    Tudom van ilyen, hogy valaki itt felvet egy problémát, és aztán csipöböl ad vissza minden labdát... Lehet én is ilyennek tünök. De ez csalóka.

     

    Személyes utat, (mert természetesen ahova tudtam személyesen is elmentem) már bejártam. Persze mindenhol elöször telefonnal kezdtem. Hazaköltözés férj miatt ugrott... Mint mondtam ö nem egészen partner ebben. Nagyon jó állása van itt. Lehet ezt önzésnek mondani, mindennek... de ez is többtényezös...

     

    Abban van valami hogy most egy kicsit felborult a megszokott lelki békém, és ezért akartam erröl forumozni. Mügét is megértem... 

     

    De mint mondottam volt én igenis akarok még gyereket... Még a sajátról se mondtam le. Esetünkben - hosszas mérlegelés, és hosszas utánjárás után, amibe személyes beszélgetések, pszichologussal való konzultáciok is belatartoztak - egy megoldás vázolodott: a nyilt örökbefogadás. Vagyis ha egy anya lemond a gyermekéröl a javunkra. (Nem feltétlenül újszülött lehet szó). Ez a lehetöség az, amit a férjem is 100%-ban el tudna fogadni. Ez lenne a legkedvezöbb, legkevésbé körülményes.

     

    Volt aki emlitette még a donoros inszeminaciót. Ez se lenne kizárt a részemröl. Lehet, hogy futok még egy kört a férjemnél. Ha már az örökbefogadást nem egészen oke neki, akkor ebbe legalább menjen bele.

     

    De valóban... A topik inkább arról szól, hogy könnyitsek a felbolydult érzéseimen... Ezt elismerem... De nem bántó szándékkal, és nem kihasználni akarom az itt hozzászólókat. 

     

    Mindenkinek köszönöm, aki rám szánta az idöt, és irt ide... Nagyon örülök, hogy sok értékes ember van itt, akiben van segiteni vágyás...

     

    Tehát a praktikus tanácsok mellé - amelyeket ismét mondom nagyon köszönök - örülök annak is, ha valaki csak olvas, vagyha valaki csak annyit ir, hogy sikert kiván nekem/nekünk...

    előzmény:
    haho (31)
    2011-04-22  16:54
  20. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 16:5732.

    Hát igen... ezért hagytam el egy idöre... Mert szerintem is ez lenne a legegyszerübb megoldás...

     

    Nehéz kérdes ez tudod. Mert egyrészt valahol bánt, hogy nem érzi át az én helyzetem. Másrészt meg ott van majd 15 évi házasság, 1 egészséges biologiai gyermek, és egy csomo pozitiv dolog amit töle kaptam... 

     

    Ritkán sajnáltatom magam emiatt. Meg ugy összességében szerencsésnek, és boldognak mondom magam, mert egyéb területen oké az életünk... csak néha felkavarodik bennem mégis...

     

    Köszönöm, hogy irtál nekem...

    előzmény:
    pbd (29)
    2011-04-22  16:48
  21. 2011. Április 22. 16:5431.

    Kedves bokmarke!

     

    Végigolvastam a nagyon szimpatikus topikindítódat, majd érdeklődve olvasgattam a tanácsokat, meg a lassan kibomló történetedet. S amellett, hogy nagyon szimpatikusnak találom, a láthatóan jól végiggondolt gondolataid, nekem is valami olyasmi képem kezdett kialakulni, mint müge-nek. Hogy mintha elhatároztad volna, hogy te már minden utat kipróbáltál, s semmi nem működik, semmi nem tud segíteni. 

    Ismerős a hozzáállás, mert én is hajlamos vagyok rá :-). Úgyhogy végül ezért ragadtam billentyűzetet, hogy bár a baba gondra sajnos nem tudok megoldást, de hátha segíthet egy ilyen visszajelző-gondolat neked. Hogy néha a nagy akarásban nem halljuk meg a szelíd útjelző szavakat. Pedig pont, ha nagyon elakadtunk, akkor új dolgokra, új utakra kéne indulni. Új irányból megközelíteni, stb. 

    Müge felvetése még akár működhet is: lehet, hogy személyesen könnyebb valamit elérni, vagy legalább tanácsot kapni ezektől a szervezetektől. Ha megoldható, ha be tudod vállalni, hogy esetleg ez is zsákutca, egy próbát megérhet... 

    Ugyanígy az állampolgársági javaslat is lehet megfontolandó. Vagy az ideiglenes hazaköltözés... Vajon mi a fontosabb? A baba, vagy ... más?

    Ezek csak a topikodat végigolvasva jött javaslatokból kiragadások... 

    De ... szóval tényleg szeretettel javaslom, hogy ne ragadj bele abba, hogy mi hogy nem megy.Nagy lépés, hogy megnyitottad ezt a topikot. S az is, hogy szelídséged hatására egész kedveseket írtak neked... 

     

    Szóval bocsánat, nem akarok okoskodni, csak mivel rám is jellemző ez a gondolkodás, picit emiatt úgy véltem, hátha segíthet egy ilyen gondolat is.... 

    Sok sikert kívánok! Akármi, akárhogy is sikerül, biztos jó anyuka leszel! Még akkor is, ha csak egy gyereketek lesz a végén! 

     

    Haho

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (1)
    2011-04-22  14:56
  22. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 16:5230.
     Nem rossz ötlet amit adtál valóban. Köszönöm, hogy áldoztál rám idöt...
    előzmény:
    kivi39 (28)
    2011-04-22  16:35
  23. pbd
    pbd
    2011. Április 22. 16:4829.

    Én megértem ezt is, csak neki ugye így is- úgy is "idegen" férfitól lenne, neked meg nem lenne mindegy, hogy lehetne valóban saját.

    Azért  ha az egyik félnek lehetne, és ráadásul ez a nő, aki így a terhességet is megélhetné újra, hát nem mindegy, nagyon nem.  Főleg, hogy az örökbefogadás ilyen nehézkes. Nem mindegy az sem, hogy legalább félig saját genetikailag is, betegség, vagy bármi kapcsán fontos lehet.

    Sokféle megközelítésből is lehet ezt nézni a férjed részéről. Egyfelől önzés, hogy nem engedi ezt a lehetőséget, másfelől valahol érthető egyfajta féltékenység, hogy csak a tiéd lenne biológiailag, nem a kettőtöké.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (27)
    2011-04-22  16:32
  24. 2011. Április 22. 16:3528.
    Értem. Figyelj, mindenkinek magának kell tudnia, hogy mit akar és legfőképpen, hogy mit bír. Valóban nem érdemes egy házasságot feláldozni azért, hogy átvidd a saját akaratodat minden áron. Sajnos, egyéb ötletem nincs, nagyon remélem, hogy valahogy megoldható a helyzetetek.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_321259 (26)
    2011-04-22  16:29
  25. Torolt_felhasznalo_321259
    Torolt_felhasznalo_321259
    2011. Április 22. 16:3227.

    De én igen... A férjem nem akarja. Emiatt elég feszült volt a helyzet köztünk, mert ezt önzésnek éreztem. Majdnem ráment a házasságunk... El is költöztem egy idöre...

     

    Aztán a férjem meggyözött. A maga módján nagyon határozott, nyugodt és okos ember. Elmondta, hogy nem a hiuságáról van szó, de kicsit arról is, és ezt elismeri. De fél attól, hogy öntudatlanul, de nem szeretné azt a gyereket annyira, mint a sajátunkat. Erre mit mondhattam? Ezt megértem... 

     

    Mit lehet ilyenre mondani? 

    előzmény:
    pbd (22)
    2011-04-22  16:17

Címlap

top