Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Depresszió
Torolt_felhasznalo_440218
Létrehozva: 2004. december 9. 22:43
Négy éve egy fulladásos rosszulléttel kezdődött minden,azután bezárkotás,kórház,terápiák,pszhológus stb...Jelenleg dolgozom,tartom magam,magán bölcsészem van,viszont a nyugtatokról nem tudok leállni.Szükségét érzem sajnos.22 évesen kilátástalanul a világban.Vagyok.
sziasztok!
van egy ismerősöm aki már egyetemista, de elég komoly gondjai vannak! nem tud teljesíteni a vizsgákon, sokszor nem mer otthonról kimozdulni, minden baja van... sokan a társaságunkból azt mondják, hogy pánikbeteg, de én nem vagyok benne biztos, mert amikor előjönnek a tünetei akkor nem úgy látszik mintha pánikola, inkáb spontán rosszul lesz. Rendelt már x+1 gyógyszert, de nem igazán segítenek neki, vagy ha igen, akkor csak átmeneti jelleggel.
kérlek segítsetek!
Persze, az lehet, hogy valaki idősebb korára már tud bánni a gyerekekkel, de most arról beszéltünk, hogy jelenleg milyen foglalkozást lehet találni, ami nem jár stresszel.
Ilyenkor pedig nem az számít, hogy majd mikor fog tudni bánni a gyerekekkel... Ha most nem tud, akkor most ne menjen olyan munkára.
Részemről ennyi, szeretném ezt a vitát lezárni.
Az állatok is járhatnak stresszel.. Mondjuk ha leharapják a kezed, elég stresszes leszel.. Én úgy gondolom, azzal az élőlénnyel foglalkozol, amelyik a szívedhez közelebb áll.. Terhes minden munka, ha nem csinálod szívvel lélekkel..
Bocsi, lehet, hogy nem úgy jött le, ahogy én terveztem, de akkor megpróbálom elmagyarázni, hogy mire gondolok:
Tudod vannak olyan emberek, akik nagyon szeretik a gyerekeket, megértik őket, tudnak velük játszani és alapjában véve nagyon kedvesek hozzájuk.
Azonban vannak olyanok is, akiknek ez stresszel jár, nem tudnak velük rendesen szót érteni (ne felejtsd el, hogy más gyerekével sokkal nehezebb szót érteni, mint a sajátoddal!!). Az ilyen embereknek nem való az ovonéni/bácsi szerep, de ezt tudják szerintem magukról is.
Csak erre akartam célozni, hogy aki nem ilyen típusú ember, az szerintem ne gyerekek körül dolgozzon. Ugyanis nem csak, hogy Neki, de a gyerekeknek sem biztos hogy jó lenne.
Mégegyszer bocsi, az esetleges félreértések miatt.
Kedves Fórumozók!
Ma találtam rá az oldalatokra, sok hozzászólást elolvastam.
Én is évek óta küszödöm pánikbetegséggel, depresszióval.
Régebben még csak voltak pozitív időszakaim, az utóbbi években sajnos egyre kevesebb. Még soha nem voltam ennyire magam alatt, mint az utóbbi hónapban! Nálam a rohamok émelygéssel jönnek újabban, mintha hátulról jönne felfelé, rövid ideig tartó, de iszonyatos félelem fog el, émelygés, ijedtség, verejtékezik a tenyerem, nem túlzok, ha azt mondom, halálfélelem-érzésem van. :( Olyankor elmegy a kedvem az egész naptól, csak ücsörgök, bambán bámulok magam elé, vagy elsírom magam. Tudom, ez nem jó, de mostanában nem nagyon találok kikapcsolódást, motivációt, ami feldobna. Nem nagyon mozdulok ki, nem is mernék, itthon dolgozom. . .
Régebben próbálkoztam pszichiáterrel, nem azt vártam, amit kaptam, igaz, akkor még nem is voltam ennyire rossz állapotban. Tudom, az is nagy baj, hogy rettenetesen elkenődöm, és nem tudok úrrá lenni a pánikon.
Ami a legborzasztóbb, szorult helyzetemben nagyon sokat dohányzom, úgy érzem, megnyugtat egy-egy roham után. A rohamokon kívül még elkeserítő, hogy sokszor fáradt, kimerült vagyok.
Te ezt komolya így gondolod GoTarka? Van neked családod? Ilyenkor bele gondolsz hogy te is voltál gyerek és hogy így vélekedtek-e rólad a szüleid, bár ha ilyen ember lettél akkor sanszos hogy így...
Remélem csak valami más dolog váltotta ki belőled ezt és nem vagy egy ilyen érzéketlen ember mint aminek a kommented alapján tűnsz!
Szia
Igen, gyerekekkel nem könnyű mindenkinek, van aki nagyon jól szót értenek velük, de van akiknek ez stresszel jár. Az állatokkal való foglalkozást sem biztos, hogy jó ötletnek tartom, de a gyerekeknél mindenképp jobb.
Próbálj esetleg szociális segélyszolgálatoknál, vagy hasonló helyen keresni munkát, ahol más embereken lehet segíteni. Olyankor körülvesznek sokan és ha már valami apróságot is segítesz rajtuk, az jó érzéssel tölthet el, hogy valami hasznosat tettél.
Kitartás, valami biztosan lesz! :)
Upszi, most látom, hogy 4 év késéssel reagálok :D.. Ez elég rosszul jött ki.. Hogy vagy egyébként azóta Red22?
Mások nak kitartást, és szép nyugodt hétköznapokat!
Ha meg tudsz csak egy picit állni, mindennap, és magadra gondolni, soha nem lesz lelki bajod.. Miért is lenne, ha szereted magad???
Gondolkozz!
Red22, 22 évesen sikítanod kéne a boldogságtól! Akármilyen negatív dolog is ér, mindig állj meg egy picit, vegyél egy nagy levegőt, és érezd, hogy ÉLSZ! Picit nézz ki az ablakon, figyeld az emberek arcát.. Érezd, hogy vannak embertársaid!
Itt egy videó arról, amilyennek nem kéne, hogy legyél!
http://www.indavideo.hu/video/szorongas
Szia! Vakvezető kutyakiképzésnél voltam segéd! Labradorokat képeznek, az egyik legjámborabb fajta és annyi szeretet van bennük...de ez a legtöbb kutyára igaz ugyebár!
Munkákkal baz a baj hogy talán nincs is oylan, ami se nem jár stresszel, felelősséggel se (mert az is tök terhelő hogy úristen elrontok valamit), nagyon nehéz :( Úgy segítenék!
Én tanítok és mivel magánúton, elég stressz mentesnek számít, mégis sokszor minden bajom van! Jelenleg mivel foglalkozol?Vagy milyen végzettséged van amivel el tudnál helyezkedni?
Szia Lili, koszi a tanácsod, de nem tudom, hogyan lehetne kivitelezni, ugyanis sem állatorvosnak, sem ovóno"nek nemvaok kitanulva!!!
So"t a gyerekek szerintem épppenhogy stresszelnek. Vegyuk pl., hogy lenyel valami játékdarabot, kifut az útra, sír, és nemtudod, miért, veri a másikat, stb.
Milyen helyen dolgoztál állatokkal?
Menhelyen, vagy hol?
Hello
SZIASZTOK !!!
Szerintetek van olyan munka, ami depressziósoknak való?
Vagyis melyik munkahely az, amelyiket depresszióval is lehet végezni, anélkul, hogy kozben arra gondolnék, milyen szar az Élet ? Igazából csak azokkal rossz az Élet, akik nem tokéletesek ... .
Szóval, van itt szakérto" ilyen teruletro"l ???
Koszonom
Csácso"