Aktuális

Rosszul járhatunk a tagcserével a Nemzeti Banknál?

Átalakítja-e a pénzpiacot, hogy új emberek kerülnek a Nemzeti Bankba? Most fektessük be nehezen megtakarított pénzünket, vagy várjunk a márciusi "tagcseréig"?
Azt hallom, hogy új emberek jönnek a Nemzeti Bankba, ami után csökkennek majd a kamatok és gyengül a forint. Érdemes emiatt devizába fektetni, meg gyorsan hosszabb banki lekötéseket eszközölni? Ács Gábor válaszol.

 

Rosszul járhatunk a tagcserével a Nemzeti Banknál?
Nullaforintos bankszámlák – hol a buktató?

Sajnos nem lehet ezt egyértelműen eldönteni. Annyi biztos, hogy a jegybanki kamatokról döntő szervezetbe az illetékes parlamenti bizottság küld majd új tagokat, miután közülük négynek is lejár a mandátuma márciusban. A kormány nem hagy kétséget afelől, hogy olyan embereket küld majd a parlament, akik együttműködőbbek a kabinettel, mint a monetáris tanács jelenlegi tagjai. A kormány pedig többször jelezte, hogy helyteleníti a jegybank elmúlt hónapokban látott kamatpolitikáját, vagyis az emelések helyett inkább csökkenést szeretne. Ezért elég egyértelműnek tűnik, hogy vége a kamatemelési ciklusnak, de az kérdéses, hogy mennyire csökkenhet az alapkamat.

Rosszul járhatunk a tagcserével a Nemzeti Banknál? Befektetni vagy mégse?

Szintén elég egyértelmű kormányzati szándék az, hogy a forint kismértékű, a devizahiteleket még nem bedöntő gyengülésével is lehet pörgetni még az exportot, tehát közvetve a gazdaságot. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezekre a szándékokra befektetést érdemes építeni. A jegybanki alapkamatot nem mindig követi egy az egyben a piaci kamatszint. Attól, hogy a jegybank csökkent, még nem feltétlen fognak a kereskedelmi bankok is kisebb kamatot kínálni, és az állampapír-piaci hozamok sem az függnek direktben az MNB-döntéstől. A forintot sem biztos, hogy gyengíti egy esetleges kamatcsökkentő trend, mert sok egyéb hatást is figyelembe kell venni. Tehát egyrészt nem egyértelmű, hogy mekkorát fog csökkenteni az új monetáris tanács, másrészt az is bizonytalan, hogy arra mi lesz a reakció. Határozott befektetési döntést tehát nem biztos, hogy érdemes eszközölni emiatt, de persze ha találunk magas 6 vagy 12 havi betéti kamatot, arra nem árt lecsapni. És persze a befektetések egy részének euróalapra helyezése sem ördögtől való a mai helyzetben. 

 Ács Gáborról dióhéjban

“életem kétharmad részében egyáltalán nem érdekelt a pénz. aztán viszont a szomszéd épp az én apró lakásomat nézte ki, hogy összenyissa a sajátjával, s ki lettem tömve egy köteg forinttal. az ajánlat visszautasíthatatlan volt, ráadásul rákényszerített, hogy elkezdjem behatóan tanulmányozni a befektetési lehetőségeket, meg mivel lakni is kell valahol, az ingatlanpiacot.

ma már világos, hogy a dolog alapvetően határozta meg pályaválasztásomat, meg egyik hobbimat is. előbbi lett a gazdasági újságírás, utóbbi pedig a befektetés. ez a párosítás a néhány nagy buktán keresztül gyorsan megtanította nekem, hogy mi a különbség aközött, amiről az okosok beszélnek, és aközött, ami valójában történik a pénzpiacokon.”

forrás: www.radiocafe.hu

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top