Károly herceg ajánlásával: beszélj a növényedhez!

Úgy tűnik, a hercegnek volt mégis igaza, és korát jóval megelőzve tudta a titkot, amire a tudomány még csak mostanában kezdi feltárni a bizonyítékokat. Eszerint a növények nemcsak hogy érzékelik a hangot, hanem reagálnak is rá, sőt a kedves becézgetés segíti a növekedésüket.

Károly herceg és Camilla fát ültetnek a Dalai Lámával a londoni kertjükben. Amikor ez a kép készült, még Harry és Vilmos is a házban lakott.

Szagot fognak

Végül is miért ne? A növény is egy élőlény, és bár más technikával, de érez és reagál a környezetére. Vannak, akik szerint nemcsak a napfényre, a talaj minőségére, a csapadék mennyiségére és a durva mechanikai behatásokra válaszol, de a hangok és szagok is válaszreakciókra késztetik. A Journal of Chemical Ecology című szakfolyóiratban például arról jelent meg tanulmány, hogy egyes növények képesek “kiszagolni”, ha a szomszédságukban lévő növény beteg, és előre felkészülnek a védekezésre.

A rizs válogat a zenék között

Ma már számos helyen – az USA-ban, Nagy-Britanniában, Dél-Koreában is – vizsgálják a növények érzékelését. Egy kutatás például rizspalántákat vizsgált, és azt tesztelte, hogy a különféle hangokra a növény génaktivitása hogyan változik. 14 klasszikus szerzőtől játszottak zenét nappal és éjjel a palántának, és azt tapasztalták, hogy két gén mindkét időszakban egyértelmű aktivitást mutat a muzsika hatására. Némelyik darab fokozta az aktivitást, mások pedig csökkentették. Hogy miért reagált így a rizs, és esetleg mit akart tudtára hozni a kutatóknak a koncertekkel kapcsolatban, azt még nem tudni.

Sikoltozó filodendron

Igazából nem Károly herceg volt, aki beültette a bogarat a kutatók fülébe. Egy Cleve Beckster nevű poligráfszakértő – egyébként a CIA kihallgatója – már 1960-ban elvégzett egy véletlen kísérletet, ami igen megdöbbentő és azóta már hevesen cáfolt eredményeket hozott. Beckster hazugságvizsgálót kötött a szobanövényeire, mert unatkozott a laborjában, és a műszereivel mérni kezdte a növényből kilépő elektromos jeleket.

Nem átallott Ingerelni, különféle módon “bántotani és jutalmazni” őket (filodendronjai voltak), megégette, letépte a leveleket, de meg is cirógatta. A műszer mutatói azt jelezték, hogy a növények nemcsak éreznek, de egyenesen felismerik az embert és a szándékát is. Például ha egy olyan személy közeledett hozzá, aki korábban késsel megvagdosta, a növény egyenesen felsikoltott, más ember előtt – aki jól gondozta azelőtt – pedig nyugodt maradt.

A kérdést ma még erős bizonytalanság övezi. Ettől függetlenül ártani nem fog, ha babusgatjuk a virágainkat, és olykor-olykor bizalmas beszélgetésbe is elegyedünk velük. Nem lesznek hálátlanok, hiszen a jó barátsághoz általában gondos ápolás is jár, és ami igazán tagadhatatlan, hogy még a lelkünknek is jót tesz.