A granadai mór palota mesebeli sétaudvarát a 9. és 14. század között építették, és máig őriz egy különleges késő középkori légkört. A regényes hangzású Alcazar (a szingapúri Alcazar mulatóban játszódik a Vesztegzár a Grand Hotelben egyik gyilkossága) tipikusan keleties kertje magas falak mögé zárkózik. Pálmák, ciprusok, mirtuszbokrok, magnóliák, narancs- és citromfák buja ligetében sok helyen előbukkannak az iszlám kertek jellegzetességei, a kutak, csobogók.
Fotó megosztása:
Hollandia leghíresebb barokk kastélykertje. 1684-ben III. Vilmos orániai herceg, a terület kormányzója, később Anglia királya építtette, és 1962-ig a holland királyi ház kedvelt nyári rezidenciája volt. Pompája és eleganciája miatt Hollandia Versailles-ának is nevezik. Igazi reneszánsz palotakert. A 300. évfordulójára nagyszabású restaurálási munkálatok eredményeként újra megelevenedett a kert tökéletes szimmetriája, a négyzetes virágágyások, szökőkutak és a görög mitológia istenei és istennői.
Fotó megosztása:
A francia nemzeti kulturális örökség egyik gyöngyszeme. Miután 2009-ben Laurent Portuguez lett Villandry főkertésze, organikus kertté varázsolta az egyébként is pompás kastélykertet. A munkafolyamatok újragondolásának mottója „alapos megfigyelés, hogy előre láss, és előrelátás, hogy elkerülhesd a vegyszeres kezeléseket”.
Fotó megosztása:
A tengerparti villa Cape Ferrat és egyben a francia Riviéra egyik ékköve. A híresen gazdag bankárcsalád sarja, Beatrice Ephrussi de Rotschild bárónő építtette a XX. század elején. A kertet hajófedélzet formájúra alakították, a palota lodzsájáról úgy tárul a szemlélő elé a panoráma, mintha mindkét oldalról tenger venné körül. A villát körülvevő kilenc tematikus kert fókuszpontja a Francia kert, tavirózsák közt táncoló vízesésekkel, díszes virágágyakkal, ritka fákkal és a Szerelem templomával.
Fotó megosztása:
A világ egyik legszebb palotája egykor VIII. Henrik kedvenc lakhelye volt. A 18. század óta a királyi család lakja. A palota 26 hektáros kertjének egyik gyöngyszeme a Pond Garden, a sűllyesztett kertek egyik legismertebb példája. A helyen, ahol egykoron VIII. Henrik halastava volt, majd ahol később II. Mária királynő egzotikus növénygyűjteményét alakíttatta ki, most tarka virágágyak fonják körül a teraszokat.
Fotó megosztása:
A Sanssouci, amely ma a világ kulturális örökségének része, egy volt porosz királyi kastélyegyüttes Potsdamban. Alapjait még Nagy Frigyes tette le 1744-ben, a palotát nyári rezidenciaként használta, ahová – mint a kastély neve is utal erre – „gond nélkül” visszavonulhatott, távol az államügyektől és a napi politikától. A rendszerváltás után még néhány palota erős felújítást igényelt, de a kert akkor is ugyanolyan elbűvölő volt. Ha autóval járnánk Berlinben, érdemes hazafelé elkanyarodni Potsdamba, és néhány órát a kertre szánni.
Fotó megosztása:
A francia arisztokrácia, a pompa, a hatalom szimbóluma. Elbűvölő nagyszerűsége a több mint 800 hektáron elterülő kertjének is köszönhető. A tökéletes szimmetria, a hibátlan formák a napkirály, XIV. Lajos, korának szemléletét tükrözik. A növényzetet szabályos formákba kényszerítették, a virágágyások, fasorok precíz mértani alakzatokat követnek, a leigázott természet a király nagyságát hivatott hangsúlyozni. Több mint 600 szökőkút, 372 szobor, 55 tó, 35 km csatorna. Arra tervezték, hogy lenyűgözzön, és ezt meg is teszi.
Fotó megosztása:
Brüsszelben minden tavasszal 3 hétre megnyitja kapuit a látogatók előtt a belga királyi palota parkja és benne fő látványossága, az extravagáns télikert. Ez nem csupán egy üvegház, hanem egy több hektáron elterülő, vasból és üvegből épített városka, melyet II. Leopold király terveztetett a 19. században. Ez a szecessziós építmény önmagában egy remekmű, de a belsejében a trópusi növénygyűjtemény sem kevésbé bámulatba ejtő. A maga korában innovációnak számított.
Fotó megosztása:
Skandinávia legnagyobb reneszánsz kastélya a 19. század közepéig a dán királyi uralkodóház tagjainak lakhelye volt, illetve királyi ceremóniák színhelyéül szolgált. A kastélykertet a ’90-es években állították vissza eredeti, 18. századbeli barokk stílusban. Nyírt sövényekből kialakított királyi monogram díszíti.
Fotó megosztása:
A belsőudvart először a kastély 1959-es részleges helyreállítása, majd a 2010–11-es felújítás során emelték neobarokk díszkertté. Ma mértanilag kialakított parterek (a 16. században divatos, nyírott puszpángsövénnyel keretezett, mértani formák) pázsitjai, a bejáratoknál elhelyezett dézsás növények és a szezonálisan kiültetett többezernyi virág üde színei fogadják a kastélyba érkezőket, és akik fáradtabbak, megpihenhetnek a csobogó falikutak melletti padokon.
Fotó megosztása: