Kvíz: mi a kulcs a boldogságodhoz?

„Te boldog vagy, nyuszi?” – kérdezte a párom ma reggel az autóban, miközben munkába igyekeztünk. „Persze” – vágtam rá gondolkodás nélkül, és már a gondolattól is jókedvem lett, hogy mennyire szerencsés vagyok. Vagy csak szerencsés alkat lennék? Nem hiszem. Sokszor szoktam mondani, és már le is írtam párszor, hogy ha konzerválni lehetne a jelen pillanatot, és életem végéig élhetnék azzal az emberrel ott és olyan körülmények között, mint most, akkor a végén azt mondhatnám, baromi mázlista vagyok, és nagyon boldog életem volt.

Ezek a világ legboldogabb országai

Pedig nem vagyunk dúsgazdagok, nem élünk kacsalábon forgó palotában, csak egy társasházi lakásban, nem járunk világ körüli utakra (sajnos), akadnak kisebb-nagyobb egészségügyi problémáink is, sőt, sokszor volt már, hogy ezt-azt szerelni kellett a kapcsolatunkon, de pont ettől életszerű az egész, és nem mesébe illően idilli. Ami mesébe illően idillinek látszik, arról az esetek zömében ki szokott derülni, hogy a cukormáz alatt fájdalmas valóság lapul.

Persze a boldogságot nem feltétlenül egy konstans állapotként kell elképzelnünk. Sokkal inkább egy képesség arra, hogy észrevegyük az életben azokat a dolgokat, amelyek elégedettséggel töltenek el minket. Ha belegondolok, hogy melyek azok a pillanatok, amelyekben szinte tapinthatóan érzem ezt a boldogságot, ilyesmik jutnak eszembe:

• amikor az íróasztalomon kinyíltak a virágok,
• amikor lejárt a diákhitelem,
• amikor a macskám dorombolva lefejel,
• amikor péntek délután hazaérek, és lehuppanok a kanapéra,
• amikor lefoglalom a szállásomat, a kezemben tartom a repülőjegyemet,
• amikor kifestem a körmöm,
• amikor kilépek a fodrásztól illatos és csillogó hajjal,
• amikor a családi ebéden összeröhögünk,
• amikor edzés után átjár az a jóleső kimerültség,
• amikor társasjátékozunk,
• amikor belemerülök egy jó sorozatba,
• amikor végre megveszem azt a könyvet, amire régóta vágytam, de valahogy mindig fontosabb(nak hitt) dolgokra költöttem a pénzemet,
• amikor viszontlátom a barátnőmet, és szívből megölel. Már csak az kellene, hogy egy kicsit több időt tudjunk szakítani egymásra.

És téged mi tenne boldogabbá? Töltsd ki kvízünket, hátha közelebb jutsz a megoldáshoz!