nlc.hu
Mindennapok

A Lego játékok és a nemi sztereotípiák

A nemi sztereotípiák ott vannak a gyerekszobában is, ezzel számolna le egy nagy játékgyártó

Nincsenek könnyű helyzetben a gyerekek, nemtől függetlenül számolniuk kell az előítéletekkel, még akkor is, ha játékokról van szó. És a lányok hiába nyitottabbak, általános hozzáállás továbbra is korlátozó és egyenlőtlen egy felmérés szerint, amit a Lego a nemek közötti egyenlőségért régóta harcoló Geena Davis által alapított intézettel készített.

Néhány nappal ezelőtt jött a hír, hogy Kaliforniában nemi megkülönböztetés nélkül kell majd árulniuk az áruházaknak a gyerekeknek szánt termékek bizonyos részét, például a játékokat és a higiéniás cikkeket, miközben nem tiltják meg, hogy fiú és lány részlegük is legyen. 

Be kell fejeznünk a megbélyegzést azzal kapcsolatban, hogy mi elfogadható bizonyos nemek számára, és hagynunk kell a gyerekeket, hogy gyerekek lehessenek

– nyilatkozta Evan Low demokrata képviselő, aki benyújtotta a törvényjavaslatot. Természetesen voltak, akik örültek az új szabályozásnak, vannak, akik viszont azzal érveltek, hogy a kormány nem mondhatja meg a szülőknek, hogyan vásároljanak gyermekeiknek.

A napokban jelentette be a Lego is, hogy harcot indít a káros sztereotípiák alkalmazása ellen, ennek részeként a dán cég a nemi előítélteek és a gyerekjátékok kapcsolatáról készített egy felmérést is a Geena Davis Institute on Gender in Media (Geena Davis Intézet a nemek közötti egyenlőségről a médiában), amelynek eredményeit a Lányok Nemzetközi Világnapján osztották meg. 

„Amikor a lányom, Alizeh kicsi volt, nagyon sok gyerekeknek való tartalmat fogyasztottam vele, és úgy döntöttem, szeretnék utánajárni annak, a nekik szóló filmekben, műsorokban hány női karakter volt. Mint kiderült, jóval kevesebb, mint férfi szereplő. Ezt most komoly? – tettem fel a kérdést, hiszen anyaként azt gondoltam, a 21. században már eljutottunk oda, hogy egyértelmű, a fiúk és a lányok ugyanazt a helyet foglalják el a világban. Az emberiség fele nő, ennek ellenére továbbra is úgy tűnik, mintha kevesebbet érnénk a férfiaknál. Gondoljanak bele, mit közvetítünk a gyerekek felé a legfogékonyabb éveikben, azzal, hogy az a kevés női karakter, aki van, egydimenziós, sztereotipizált, mellékszereplő, vagy olyan, mintha nem is lenne” – kezdte a Read For Girls című kampányt bevezető sajtótájékoztatót Geena Davis, aki bízik abban, hogy a szórakoztatóipar hatékonyan tud segíteni abban, hogy ezen változtatni tudjunk. 

A színésznő alapítványának és a dán cégnek közös felmérésében közel 7000 szülő és 6 és 14 év közötti gyerek vett részt Kína, Csehország, Japán, Lengyelország, Oroszország, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok területéről. A felmérésből kiderült, hogy a lányok ugyan képesek szembenézni a kihívásokkal, úgy érzik, hogy kevésbé vannak korlátozva, de a társadalom, a környezetük mégsem támogatja őket teljesen a játékon keresztüli fejlődésben. Íme néhány példa:

  • A legtöbb kreatív szakmában a szülők – akik a felmérésben részt vettek – férfit képzelnek el, attól függetlenül, hogy fiú vagy lány gyermekük, esetleg mindkettő van nekik. Majdnem hatszor nagyobb valószínűséggel gondolnak férfira tudósok és sportolók esetében, mint nőkre (férfi: 85%, nő: 15%). És majdnem nyolcszor nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mérnökök férfiak, mint nők (férfi: 89%, nő: 11%).
  • Miközben a fiúkat nagyobb valószínűséggel irányítanák a gyakorlati és STEM-hez közel álló tevékenységek felé, vagyis amik számítógéppel, tudománnyal, építéssel és műszerekkel kapcsolatosak, addig lányokat általában inkább ösztönzik kognitív, művészi és teljesítményhez kapcsolódó tevékenységekre.
  • A felmérésben részt vevő szülők majdnem ötször nagyobb eséllyel bátorítják a lányokat valamilyen táncos (lány: 81%, fiú: 19%), divattal kapcsolatos tevékenységre (lány: 83%, fiú: 17%), és majdnem háromszor nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a sütés, főzés lányos elfoglaltság (lány: 80%, fiú: 20%).
  • Ezzel szemben majdnem négyszer akkora valószínűséggel ösztönzik a fiúkat, hogy programozással kapcsolatos játékokban (fiú: 80%, lány: 20%) és sportban (fiú: 76%, lány: 24%) vegyenek részt, mint a lányokat, és több mint kétszer nagyobb valószínűséggel fogják ugyanezt tenni, amikor kódolással kapcsolatos játékról van szó (fiú: 71%, lány: 29%). 

A cég szerint persze, nemcsak a lányok, hanem minden gyermek számára fontos a nemi normákról szóló vita, és igen, a fiúk is küzdenek az előítéletekkel:

  • a fiúknak például a 71%-a, míg a lányok 42%-a mondta, hogy aggódik amiatt, hogy kigúnyolják, ha olyan játékkal játszik, amelyet jellemzően a másik nemhez társítanak.
  • a fiúk 74%-a, míg a lányok 62%-a úgy véli, hogy egyes tevékenységek csak a lányoknak, míg mások a fiúknak valók.
  • lányok 82%-a szerint rendben van, ha a lányok fociznak, a fiúk pedig balettozhatnak, míg a fiúknak csak 71%-a szerint, és a lányok sokkal több szakmát tartanak lehetségesnek a nők és férfiak számára is.  
Felveszi a harcot a nemi sztereotípiák ellen a Lego

Fotó: LEGO

„A társadalom még mindig többre tartja a férfiakkal kapcsolatos viselkedésmódokat, és amíg nem ismerik el, hogy a jellemzően nőkhöz kapcsolódó viselkedésmódok és tevékenységek is ugyanolyan értékesek vagy fontosak, addig a szülők és a gyerekek is csak óvatosan fogják ezeket elfogadni” – idézi a Guardian Madeline Di Nonnot, a kutatást végző Geena Davis Institute on Gender in Media vezetőjét.

A sztereotípiák elleni küzdelem részeként a Lego a jövőben nem fogja kommunikálni, hogy egy-egy készletük fiúknak vagy lányoknak szól inkább, és a weboldalukon a vásárlók már nem tudnak nemek szerint szűrni a játékaik között, ehelyett a weboldal témákat és tematikákat kínál fel. „A játékok fontos elemei lehetnek a szocializációnak, felkészítik a gyerekeket a világra, és miközben ráerősíthetnek a sztereotípiákra, szembe mehetnek velük” – jelentette ki a Lego csoport marketingvezetője, Julian Goldin, aki egy másik nyilatkozatában kiemelte, minden gyermek számára meg kell teremteni a lehetőséget, hogy maximálisan ki tudja élni kreativitását, és a kreativitás fejlesztésében a játékok nagyon sokat segítenek, ezért is kell ezen a területen is nyitottabbnak, elfogadóbbnak lenni. „A kreatív játék fejleszti az önbizalmat, a kreativitást és a kommunikációs készségeket, mégis még mindig jelen vannak azok az évszázados sztereotípiák, amelyek szerint bizonyos tevékenységeket csak az egyik nem végezhet. Fontos, hogy minden gyermeknek lehetősége legyen a teljes kreatív potenciálját felszabadítani magában.”

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg az nlc-nek nyilatkozva Simon Kent, a Lego egyik vezető tervezője is, szerinte óvatosnak kell lenni a beskatulyázással, és nem szabad azt gondolni, hogy bizonyos játékok csak fiúknak, bizonyos játékok pedig csak lányoknak valók, mert igenis van átjárás, van nyitottság mindkét oldalról a sztereotipikusan egyik vagy másik nemhez köthető dolgokhoz, és nem arra kell fókuszálni, hogy az egyik nem így játszik, a másik meg úgy, hanem az, hogy mi érdekli a gyerekeket. Simon Kent 15 évvel ezelőtt került a céghez, akkor még a Lego sokkal jobban figyelt a fiúkra. „Ezt ők sem tagadták, de felismerték, hogy a gyereknek, legyen szó akár fiúkról, akár lányokról,  fontos, hogy ki tudják használni a játékok biztosította lehetőségeket, hogy tanulni tudjanak ezeken keresztül, és más játékgyártóknál is lehet látni, hogy próbálnak áttörni korlátokat.”

Felveszi a harcot a nemi sztereotípiák ellen a Lego

Simon Kent, a Lego vezető tervezője

Persze azért lehetnek különbségek a nemek között, példaként hozta fel a Super Mario játékokat, amiken ő is dolgozik. Tapasztalataik szerint a fiúknak az a legfontosabb, hogy legyőzzék az ellenfeleket, az akció a lényeg, míg a lányok mielőtt belevágnának, szeretnek felkészülni, szeretik megismerni a szabályokat, szeretnek valamilyen stratégiát kidolgozni, de azért azt is megfigyelték, hogy van, amikor fiúknál is a stratégián van a hangsúly, és van, amikor a lányoknál sem a megfontoltság az első. Hogy mindenki igényei ki legyenek elégítve, ezért a korábbi gyakorlattal ellentétben a tesztelési folyamatba igyekeznek fiúkat és lányokat is bevonni, míg régebben – főként a fiúknak készített játékoknál – csak az egyik nem képviseltette magát, a cél pedig az, hogy egyensúlyt teremtsenek, hogy mindenki találjon kedvére való dolgot, és ez a tervezőknek is egy tanulási folyamat, a Super Mariónál például így arra jöttek rá, hogy érdemesebb sokkal több információt szolgáltatni arról a játékosoknak arról, hogyan lehet még több érmet szerezni, hiszen ez nagy segítség azoknak, akik stratégiai alapon játszanak.

Ugyan az informatika világában még mindig nem kiegyenlítettek az arányok, de egyre több lány van, akit érdekel a programozás, ezeket az igényeket figyelembe véve született meg a Boost termékcsalád, ami a programozás, a technika és a robotika alapjait tanítja meg a gyerekeknek, és ami nem azonos a Mindstorm készletekkel. Simon Kent elmondta, utóbbi után tudatosan indultak el egy olyan irányba, ami minden gyermeket érdekelhet, amivel sokkal kedvesebb, barátságos projekteket lehet készíteni. Hozzátette, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a lányok a Boostot mint beugró használják, és ezen keresztül eljutnak a Mindstormhoz, ami egy sokkal komplexebb rendszer. 

Legyenek a játékok játékok

A cég bizonyos szempontból nyitott kapukat dönget, 2012-ben indult a Let Toys Be Toys kampány Nagy-Britanniában. A cél az volt, hogy a játékgyártóknak felhívják a figyelmet arra, hogy a marketingkampányaikat alakítsák úgy, hogy egyetlen fiú vagy lány se gondolja azt, hogy „rossz játékkal” játszik. A fejlődés azonban lassú, Fawcett Society 2020-as jelentése szerint a sztereotipizálás, a nemek közti különbségek káros módon való hangsúlyozása káros hatással lehet a fiatalok lelki egészségére, írja a Guardian.

Az Atlantic 2016-os cikke szerint számos tudományos kutatás támasztja alá, hogy a lányok és a fiúk különböző játékokhoz vonzódnak. Már a 18 hónapos csecsemőknél is megfigyelhető nemekhez kötött viselkedést mutatnak, amikor bizonyos játékokkal játszanak, és ezek a különbségek az egész gyermekkorban fennmaradnak. További kutatások azt mutatják, hogy maga a játék érzékelt neme „jelentős hatással lehet a játékpreferenciákra és a felfedezésre”, a gyerekek a nemük alapján rutinszerűen azt a játékot részesítik előnyben, amelyről úgy gondolják, hogy nekik való. Korábbi cikkünkben azt írtuk, a szülőknek érdemes a gyerek ösztöneire bízni magukat, és egyszerűen hagyják rá a gyerekre, hogy ő maga válassza ki, mivel és mikor játszana a legszívesebben, mint ahogy azt is, hogy milyen nemi szerepben érzi magát a legjobban. Amire odafigyelhetünk, az az, hogy a játékuk megfelel-e az adott életszakaszuknak, és hasznára van-e a gyereknek abban, hogy a motorikus képességeit, fantáziáját, kognitív képességeit és kreativitását fejlessze. 

Természetesen fiús, lányos és nemsemleges játékok témaköre, mint általában minden kérdés, ami a nemi szerepekkel kapcsolatos, komoly vitákat tud kiváltani, 2021 elején nagy hullámokat vetett a hír, hogy Krumplifej urat és asszonyt gendersemlegessé teszik, a gyártó gyorsan cáfolt is, pedig akkor más másfél év telt el ahhoz képest, hogy a Mattel előrukkolt a gendersemleges babákkal, amelyekkel az volt a cél, hogy a gyerekek úgy alakíthassák a babák külsejét, hogy könnyen tudjanak azonosulni velük.

A nemi sztereotípiák ott vannak a gyerekszobában is, ezzel számolna le egy nagy játékgyártó

A Mattel Creatable World babái

És korábban a Lego is került már kereszttűzbe, mégpedig az egyébként nagyon sikeres Lego Friends termékpaletta kapcsán, amit kifejezetten lányoknak készült. Persze nem a Lego Friens volt az első lányoknak szánt készlet, az 1970-es években például előrukkoltak a Homemaker termékekkel, de tény, hogy a Lego Friends miatt sok kritika érte őket, voltak, akik szerint ugyanis ezek a szettek is ráerősítettek a nemi sztereotípiákra, a Lego pedig azzal válaszolt a kritikusoknak, hogy a termékcsalád egy 3000 lány bevonásával végzett kutatásra reagálva alkották meg, és a válaszok szerint a lányok szerették volna magukat viszontlátni az általuk gyártott játékokban. Két évvel a Lego Friends debütálása után az akkor hétéves Charlotte Benjamin levelet írt a cégnek az erős női karaktereket hiányolva, még ugyanabban az évben kijött a Lego Kutatóintézet egy női paleontológus, csillagász és vegyész figurával, majd ezeket követte 2017-ben az űrhajózásban fontos szerepet játszó nőkből álló kollekció.

Ami pedig a jövőt illeti, Simon Kent az nlc-nek elmondta, nagyon sokan vannak, akik harcolnak egy sokszínűbb, elfogadóbb, egyenlőbb világért, és ugyan nem tud beszélni az egész játékipar nevében, de nyilván a Lego is szeretne ebben részt vállalni, például úgy, hogy azokat a termékcsoportokat, amik elismerten inkább a fiúkhoz szólnak, úgy átalakítani, hogy minden gyerek a magáénak érezhesse. 

És jöjjön a végére egy érdekesség a múltból: néhány évvel ezelőtt a Reditten tűnt fel egy levél, amit valaki egy régi legós dobozban talált az 1970-es évekből, és amiben a cég a következőket üzente a szülőknek. „Az alkotás iránti vágy minden gyermekben egyformán erős. Fiúkban és lányokban egyaránt. A képzelőerő az, ami számít. Nem a készség. Azt építed meg, ami a fejedben van, úgy, ahogyan szeretnéd. Egy ágyat vagy egy teherautót. Egy babaházat vagy egy űrhajót. Sok fiú szereti a babaházakat. Emberibbek, mint az űrhajók. Sok lány az űrhajókat szereti. Izgalmasabbak, mint a babaházak. A legfontosabb, hogy a megfelelő anyagot adjuk a kezükbe, és hagyjuk, hogy úgy alkossanak, ahogyan nekik tetszik.” A cég megerősítette, hogy az üzenet valódi, a levelet egy olyan brosúrához csatolták, amelyet kifejezetten lányoknak szánt termékekbe tettek, de biztosítani akarták a szülőket, hogy ezek a játékok fiúk számára is alkalmasak. 

Még több cikk a játékokról: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top