Magyarország kúl

5 érdekesség a matyó hímzésről

Egy gonosztól félő menyasszonytól ered a matyóhímzés, amiből az évek során a kulturális örökség része lett.

A matyó hímzés igazi Hungarikum, története nagyjából 200 éves múltra tekint vissza. Matyóföldről, azaz az Alföld északi részéről ered, szűkebben Mezőkövesd, Szentistván és Tard térségéből. Íme, 5 érdekesség erről a különleges hímzésfajtáról.

A matyóhímzés legendája

Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú menyasszonya rimánkodott, hogy visszakapja a kedvesét, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod  a kötényedben a nyár  legszebb virágait! Ez nem lett volna nehéz feladat, de éppen tél volt. A lány nem tudta mitévő legyen, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve ráhímezte a kötényére a virágokat. Az ördög elégedett volt, és beváltotta az ígéretét, ettől  fogva  a matyó lányok és  legények is cifra kötényt viseltek, hogy megvédjék magukat a gonosztól.

A matyóhímzés motívumai

A matyóhímzés legismertebb motívumai a matyórózsa, szívrózsa, cserfarózsa, a cipe, azaz a cipő, a madár és a macskafark, ami a csigavonalat jelenti, de megjelennek a tulipános levelek és bimbók is. A virágtöves, laza szerkezeteket erősen naturalisztikus ábrázolási módot egyre gazdagabb, egyre többféle motívum követte, köztük a pünkösdirózsa, ami matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. Jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. A térségben az 1950-es évekig a hétköznapokban is a hímzéssel díszített ruhákban jártak, aztán ez ritkulni kezdett. De a matyóhímzés a reneszánszát éli gyakran megjelenik példul alkalmi ruhákon, de akár autók, motorok díszítéseként is.

Matyó minta Fotó: MTI/Vajda János

A matyóhímzés színei

A színek is fontos szerepet játszottak a hímzésnél, és nem csak a látvány miatt. Eredetileg egyszerű vászonhímzéseket használtak piros és kék fénytelen pamutfonállal; ezeket később élénk selymek és erőteljes színű gyapjúfonalak váltották fel. Minden színnek jelentése volt. A fekete a föld színe, melyből a termés, az élet sarjad, a piros az öröm, a sárga a nyár, a Nap színe, a kék a bánaté, az elmúlásé. Az I. világháborút követően megjelent a zöld, mint a gyász színe, a háború halottaira való emlékezésül zöld folyókával hímezték körül a kötényeket.

Így a legegyszerűbb megkülönböztetni

Két híres hímzésfajtánk is van, a matyóhímzés és a kalocsai. De vajon meg tudjuk-e különböztetni őket? A legegyszerűbb módja, ha megjegyezzük, hogy matyóhímzés esetében a rózsa csakis piros lehet, míg a kalocsainál több színű. A matyó hímzés, előrajzolással készült szűcshímzésből alakult ki. A kalocsainak ismert hímzés, elsősorban polgári rendelések kielégítésére, tanfolyamokon tanított, újabb stílusú, sablonnal sokszorosított és újabb technikákkal készült hímzés.

Pinterest

undefined

A matyóhímzés a kulturális örökség része

A matyóhímzés 5 éve, azaz 2012 óta a kulturális örökség része.  A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt szóbeli hagyományokat, előadóművészetet, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza. Arra hivatott, hogy megőrizze a múlt értékeit.

Egyéb infók a matyóhímzésről:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top