Magyarország kúl

A jó kovászos uborka nem titkolózik

Ha elégedettek vagyunk a kovászos uborkánkkal, akkor azért, ha nem, akkor meg azért kell így nyár derekán szót ejteni róla. Kérdés, hogy van-e titka a jó koviubinak?

Nos, a válasz egyszerű, mint a mesében: van is, nincs is. Valójában egy dolog fontos (mint a sütés-főzésnél általában), hogy ez is, mint a szerelem, csupán csak kémia. A fermentáció, vagyis az erjedés a kulcsfogalom, hogy ezt ecettel, kenyérrel vagy burgonyával érjük el, az már saját világnézetünktől, diétánktól, neveltetésünktől és az éppen aktuális divatirányzattól függ. Sokan, sokféleképpen készítik a világ különböző részein ezt a savanyúságot:

hol mustármagot, hol tormát, hol petrezselymet tesznek bele, és van, ahol cukrozzák.

Olvashatunk olyan receptet, ahol szőlőlevelet, meggylevelet is tesznek hozzá. A kísérletezés és a kreativitás saját boszorkány-konyhánkban nem tilos, sőt az új ízek felfedezése hasznos és szórakoztató elfoglaltság lehet, legfeljebb a család egyszer-egyszer éhes marad.

Azonban lehetséges, hogy kevésbé vagyunk bátrak, ez esetben a következőket betartva a klasszikus (hagyományos) kovászos uborka kerülhet a nokedli mellé.

Közepes, semmiképpen sem kicsi uborkákat válasszunk, és sokak állítása szerint a kígyóuborka sem megfelelő.

A kovászolni való uborkának jellemzően apró tüskéi vannak, ezektől puha kefével érdemes a zöldséget megszabadítani, védőfelszerelés nélküli érintkezés esetén előfordulhat, hogy jóval az eljárás után is érezzük a bőrünkbe fúródó apró tűket. De inkább a kezünkben, mint a nyelvünkben, ugyebár. Az egyik legfontosabb mozzanat, hogy vágjuk le a két végét, mert keserű lehet, érdemes meg is kóstolni, ugyanis megkeseredhet tőle az egész üveg savanyúság. Két irányból bevágva, állítva kell az üveget kitölteni az uborkákkal, bár a bevágások száma valószínűleg semmit nem befolyásol. Egy adag kaprot az uborkák alá és fölé is lehet tenni, és a befőttes üveg megpakolása közben ne feledkezzünk meg a fokhagymáról sem.

Sós, meleg vízzel kell leöntenünk miután egy szelet kenyérrel maradásra bírjuk az üveg tartalmát.

Abban megoszlanak a vélemények, hogy szorosan le kell-e zárni, vagy elegendő lefedni, egy biztos: meleg helyen kell érlelni. A rossz hír az, hogy legalább három napot várnunk kell, mielőtt fogyasztható lesz; addig, amíg az olajos zöld színt nem érte el, ne engedjük be a lakásba, akárhogy kéri is. Ez után leszűrt levében egy hétig vígan el lesz a hűtőszekrényben, és ha mi is vígan elvagyunk, másnap a leve kiváló orvosság.

Szerző: Cene Annamária

Forrás: SokszínűVidék

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top