“Az ördög nem a drogban rejlik”

Feldmár András: Minél kíváncsibb egy gyerek, annál hamarabb jön el a pillanat, hogy gondolkodni kezd, kipróbáljon-e ezt vagy azt. A kíváncsiság, az intelligencia és a szexualitás között fennáll egyfajta korreláció: minél kíváncsibb egy gyerek, annál okosabb és annál szexibb, és annál több rizikót képes elfogadni azért, hogy megtudja, amire kíváncsi. Ezzel kapcsolatban a szülő két attitűd közül választhat. Az egyik az, hogy meg akarja óvni a gyerekét azoktól a fájdalmaktól, amelyek akkor érik, amikor hibázik, és a kíváncsisága miatt megsérül. A másik pedig, hogy engedi kísérletezni, tapasztalatokat gyűjteni és hibázni, de biztonságot nyújt neki. Járt hozzám terápiára egy indián főnök, fafaragó volt. Egyszer a 7-8 éves fiával faragott egy totemoszlopot a múzeumban, és hívott, hogy nézzem meg. Amikor megérkeztem, a fiú épp egy éles késsel vágott a saját keze irányába. Félrehívtam az apját: „Nem félsz, hogy megsérül?” Azt válaszolta: „Dehogynem félek! De remélem, ha megsérül,
csak kis sebet kap, amire tapaszt lehet tenni. Ha jobban megvágja magát, itt a kórház, ahol összevarrják a sebet. Ám az apám fafaragó volt, én is az vagyok, és szeretném megadni a fiamnak is ezt a lehetőséget.” Ez a történet sokat segített, amikor a gyerekeim kicsik voltak. A saját hibáikból kell tanulniuk, nem lehet megóvni őket attól, hogy bajba kerül jenek. Az ember csak remélheti, hogy a baj nem lesz túl nagy.

Psziché: Hogy viszonyuljon akkor a szülő a droghasználathoz?

F. A.: Az egyik eset, amikor maguk a szülők is élnek bizonyos drogokkal, ilyenkor nem nagyon lehet elvárni a gyerektől, hogy ne akarja ő is kipróbálni. Az orvos által felírt drogokra, a gyógyszerekre a szülő mondhatja, hogy csak akkor szabad bevenni, amikor beteg vagy. Ha azonban a gyerek azt látja, hogy az apja vagy az anyja például cigarettázik, akkor a szülő nehezen tilthatja el őt a dohányzástól. A másik eset, amikor a felmenők nem használnak drogot. Ilyenkor, ha a gyereket érdekli a dolog, én megkérném egy olyan barátomat, aki droghasználó, hogy beszélje meg vele, mik a veszélyei. Fontos, hogy amit mond, az igaz legyen. Minél több igaz információt kap a gyerek, annál jobb, mert ha csak ijesztgetik, megtanulja, hogy hazudnak neki. Ha nagyon nem akarom, hogy használja a drogot, akkor azt mondhatom neki: „Amíg az én házamban élsz, addig itt nem csinálhatod. Hogy másutt mit csinálsz, azt nem tilthatom meg, de itt nem engedem.”

Psziché: Mennyiben segít ez a gyereknek?

F. A.: Fontos, hogy úgy érezze, mindenről beszélhet a szüleivel. Egy ideig őszinte és spontán, de amikor azt látja, hogy az ő igazsága nem elég jó, és elkezd hazudni, akkor kezdődik az ember tragédiája. Ha a szülők nem szégyenítik meg, el fogja mondani a problémáit, mert biztonságban érzi magát. A szülő feladata, hogy biztonsági háló legyen az akrobata gyerek alatt: ne gátolja meg abban, hogy akrobata legyen, de gondoskodjon róla, hogy ha leesik, a hálóba essen.

„A szülő feladata, hogy biztonsági háló legyen az akrobata gyerek alatt: ne gátolja meg abban, hogy akrobata legyen, de gondoskodjon róla, hogy ha leesik, a hálóba essen.”

Psziché: Drogot használni azért nagy kockázat.

F. A.: Az ógörög pharmakon szó egyszerre jelent orvosságot és mérget. Minden lehet méreg vagy orvosság, a dózistól függ. És persze attól a két tényezőtől is, aminek a neve angolul set, illetve setting. A set azt jelenti, mit gondolok az adott szerről: például ha elhiszem, hogy egy bizonyos hatást fog kiváltani, akkor ez abban az esetben is megtörténik, ha valójában hatóanyag nélküli tablettát, placebót kaptam. A setting pedig a környezetet jelenti. A legtöbb tudományos kísérlet a drogokkal más környezetben zajlik, mint amilyet én választanék. Egészen más az élmény és így a hatás is, ha valakinek úgy adnak be egy szert, hogy közben hőmérőzik, és fehér köpenyes személyzet ugrálja körül, vagy ha kényelmes, laza körülmények között veszi be ugyanezt. A szülő felelőssége, hogy mi a gyerek „set”-je, és hogy ha kipróbálja, olyan settinget válasszon, ami nem ijeszti meg. Hogy legyen ott valaki, akitől nem fél, és aki tapasztalt a témában. A félelem olyan, mint a vírus, megfertőzi a többieket, de az is ragadós, ha valaki félelem nélkül tud viselkedni.

Psziché: Ön szerint a drogokkal kapcsolatban is létezik az alkoholnál emlegetett felelős fogyasztás?

F. A.: Az ördög nem a drogban rejlik, hanem a hanyagságban, abban a hozzáállásban, hogy miért ne, mindegy, nem érdekel. Nincs olyan, hogy alkoholista, csak olyan ember, akit nem érdekelnek az alkoholfogyasztás konzekvenciái. Ha valaki reménytelen életet él, annak minden mindegy, az megtapasztalta, hogy a kóma szubjektív megkönnyebbülés, ahol minden fájdalom megszűnik.
Akik szenvedélyesen keresik a kómát, például alkohollal vagy droggal, azok nem tudnak mást kitalálni, hogy megmeneküljenek a fájdalomtól. Amikor heroinista fiatalokkal dolgoztam, megértettem, azért nehéz leszoktatni őket, mert amikor hatni kezd a szer, megszabadulnak minden kínjuktól, hát hülyék lennének, ha nem akarnának oda visszatérni. Az egyetlen megoldás, ha olyan körülményeket teremtünk számukra, hogy heroin nélkül is fájdalommentesen élhessenek.

Psziché: Milyen lehetőségek léteznek erre?

F. A.: A pszichoterápia, a meditáció, a szerelem, a szeretet, a közeli barátság. Az embernek a legjobban az egyedüllét fáj, és erre a valódi, a meg nem játszott kapcsolat az orvosság. Ezért fontos, hogy a szülő ne csak eljátssza a jó szülőt, mert akkor a gyerek is eljátssza majd a jó gyereket. Ha valódi a kapcsolat, akkor nem fáj az élet. Akiknek nehéz lemondaniuk a drogról, azok elveszítették a kapcsolatot a szüleikkel, rájöttek, hogy azok nem ismerik őket. Holott már Szent Ágoston is azt mondta: „Nem lehet valakit szeretni anélkül, hogy ne ismernénk, és nem lehet valakit megismerni anélkül, hogy ne szeretnénk.”

Te egyetértesz Feldmár Andrással? Írd meg nekünk a véleményed a psziche@sanomamedia.hu e-mail címre!

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
 
A tartalomból:

• Felrobbanok a dühtől – győzd le a haragot!
  
• A férjem már nem kíván
  
• Elképzeltem, hogy meggyógyulok, és így lett
  
• „Az ördög nem a drogban rejlik” – Beszélgetés Feldmár Andrással
  
• Egy nap a detoxban – Interjú dr. Zacher Gáborral  
• Modern tudós ősi törvényekkel – Interjú Szendi Gáborral 

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!