Normaflore mesedoboz gyűjtőoldal

Mire való a prebiotikum az probiotikum és antibiotikum?

Egy jó pohár házi kefír vagy a télire savanyított hordós káposzta sokat segít a gyomorbántalmak kezelésében – ezt már nagyszüleink tudták. Arról viszont kevés fogalmuk lehetett, hogy egy jó adag probiotikumot visznek be a szervezetükbe ezekkel az élelmiszerekkel. Mi már ismerjük a probiotikum fogalmát, és naponta találkozunk a prebiotikum és antibiotikum kifejezésekkel is, de vajon tudjuk-e, hogy valójában melyik mire is való?

A prebiotikumok – segítik az ásványi anyagok felszívódását

Prebiotikumnak olyan természetes rostanyagokat nevezünk, amikre nem hat sem a gyomorsav, sem az emésztőenzimek, ezért változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. 1995-ben felfedezett prebiotikumok átmenetet képeznek az élelmiszerek és a gyógyszerek között, és legfőbb hasznuk, hogy elősegítik az ásványi anyagok hasznosulását.

Mire való a prebiotikum az probiotikum és antibiotikum?

A megfelelő bélműködéshez elengedhetetlen a bélrendszer jótékony baktériumflórája. A prebiotikumok ennek egyensúlyát segítik helyreállítani azáltal, hogy táplálják a probiotikumokat és a szervezet számára előnyösen változtatják meg a baktériumflóra összetételét: növelik a fermentáló baktériumok (Lactobacillusok, Bifidobacteriumok) arányát, és csökkentik a rothasztó baktériumokét (Clostridium, Fusobacteriumok). Vízmegtartó tulajdonságuknál miatt a prebiotikumok enyhén hashajtó hatásúak. Emellett fokozzák a kalcium és magnézium felszívódását és kedvezően befolyásolják a vérzsírok koncentrációját csökkentve a koleszterin és a triglicerid szintjét.

Az élelmiszerekben előforduló prebiotikumok közül a legfontosabb az inzulin és a laktóz, legfőbb természetes forrásai pedig a csicsóka, a hagyma, a banán, a fokhagyma, a bab, a búza, a borsó, az articsóka, a zabpehely és a tej.

A probiotikumok – a barátságos baktériumok

A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, amik az emberi szervezet számára jótékony, a bélflóra élettani működését elősegítő elő baktériumokat tartalmaznak, Ezek a mikroorganizmusok erjesztéssel készült élelmiszerekkel vagy speciális táplálék kiegészítőkkel kerülhetnek szervezetünkbe.

Ahhoz, hogy probiotikumnak nevezhessünk egyes mikroorganizmusokat, bizonyos feltételeknek meg kell felelniük. A probiotikumok legfontosabb jellemzője, hogy “barátságosak”, azaz nem okoznak betegségeket még immunhiányos szervezetben sem, illetve ellenállóak a gyomornedvvel és az epesavakkal szemben. Azzal, hogy részt vesznek a bélben a természetes baktériumflóra egyensúlyának helyreállításában javítják a szervezet védekezőképességét, segítik megszűntetni a székrekedést vagy hasmenést, hasznosak a vastagbélgyulladás bizonyos formáiban, gyomorhurut, savtúltengés vagy reflux esetén is.

Az orvosok a probiotikumokat leggyakrabban a bélflórát megterhelő antibiotikumos kezelések után vagy candidiasis kezelésére javasolják. A legáltalánosabban felhasznált probiotikum a tejsavbaktérium, amely a joghurtra is jellemző savanyú ízt adja az ételeknek. A tejsavbaktériumok kedvezően befolyásolják a gyomor és bélrendszer PH értékét, ezzel gátolják a káros mikroorganizmusok szaporodását, így megelőzik az emésztőrendszeri fertőzéseket.

Mire való a prebiotikum az probiotikum és antibiotikum?

Az antibiotikumok

Az antibiotikumokat bakteriális fertőzések kezelésére, megelőzésére használják, mert elpusztítják a szervezetben megtelepedett baktériumokat vagy gátolják szaporodásukat. Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, amiket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, a mesterségesen előállított változatait pedig kemoterapeutikumoknak hívták. Ma már minden baktériumellenes gyógyszernek antibiotikum a neve.

Ma az antibiotikumok a leggyakrabban felírt gyógyszerek (világviszonylatban az összes felírt gyógyszer 13 százalékát teszik ki). Az első antibiotikum, a penicillin elfedezése óta több mint 8000 antibiotikus hatású anyagot találtak vagy fejlesztettek ki a kutatók, de ezek közül csak nyolcvanat használnak gyógyszerként. A legismertebb antibiotikum ma is a a penicillin, a Penicillium notatum penészgomba terméke, aminek baktériumölő hatását Alexander Fleming ismerte fel 1928-ban.

Mivel az antibiotikum legtöbbször nem csak a káros baktériumokat öli meg, vannak mellékhatásai is, így óvatosan kell alkalmazni. A leggyakrabban allergiák, láz, a bélflóra egyensúlyának megbomlása, gombás fertőzés, hasmenés, és néha bélgyulladás kíséri az antibiotikum kúrát, és a hüvely hasznos baktériumállományát megtizedelve elősegítheti a candida gombák elszaporodását is. Szélsőséges esetben a Clostridium difficile nevű bacilussal érintkezve akár életveszélyes fertőződést is okozhat. De még ezekkel a mellékhatásokkal is sok hasznot hajtanak a terápiák során az antibiotikumok, amelyek gyógyító hatásait nem nélkülözheti a mai orvostudomány. Egy-egy kezelés után azonban mindenképpen tanácsos baktériumflóra helyreállításában érdekében probiotikum kúrát is tartani.

Tévhitek az antibiotikumoktól

Rengeteg tévhit kering az antibiotikumokkal kapcsolatban, és nem véletlen, hogy csak orvosi vényre adható ki ezek a gyógyszerek. A legáltalánosabb mítosz, hogy az antibiotikumok vírusok ellen is hatásosak, aminek az adhatott alapot, hogy az antibiotikumokat sokáig vírusos megbetegedésekre is felírták az orvosok, mert attól tartottak, hogy a vírusos alapbetegség által legyengített immunrendszert a bakteriális fertőzések kialakulásának. Ez súlyos betegeknél, immunhiányos állapotokban így van, de a hétköznapi nátha antibiotikumos kezelése például nem indokolt.

Állítsuk meg a rezisztenciát!

Ki gondolná, hogy egy antibiotikumos kezelés során jelentősége van annak, hogy járunk-e szoláriumba vagy sem? Márpedig számít ez a körülmény is számít, mert bizonyos antibiotikumok fényérzékenységet okoznak. Ez a példa is jól mutatja, hogy az antibiotikum nem olyan szer, mint mondjuk a aszpirin, amiből bekaphatunk egyet, ha megfájdul a fejünk, ugyanis nem megfelelő alkalmazással antibiotikum-rezisztencia léphet fel. Ha nem szedjük elegendő ideig a felírt antibiotikumot, akkor a baktérium nem pusztul el teljesen, sőt, újra szaporodni kezd. Ilyenkor ez a baktérium ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki. Ezért csak orvos tanácsára szabad az általa választott antibiotikum típust és adagot bevenni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése