Papírbetyárokkal hódít a magyar játéktervező

Annyi csodás gyermekjáték kapható ma, sok közülük kézzel készített, igazi öröm megfogni, megtapogatni, és tényleg fejlesztő hatása van a gyermekekre. Miért vágtál bele mégis egy új játékpaletta kialakításába?
Alapvetően két dolog motivált. Az egyik, hogy régebben, amikor mi a kis családunkkal, a férjemmel és a gyerekekkel utaztunk, igyekeztem mindig valami olyan szuvenírt vásárolni, amivel a gyerekek játszani tudnak, és talán közelebb kerül hozzájuk egy picit az adott ország kultúrája is. Másrészt rengeteg külföldi vagy külföldön élő barátunk van, akik anyukák-apukák, így sokszor arra gondoltam, hogy milyen jó lenne nekik valami ízlésesen magyaros, ugyanakkor fejlesztő gyerekjátékot adni ajándékba. Olyat, ami értékes játékidőt is nyújt. De nem találtam ilyet.

Nincsenek benne eléggé a magyar hagyományok az óvodások, a kisiskolások életében?
Az a helyzet, hogy rettentően gazdag a népi kultúránk és a hagyományaink. Vannak különböző helyszínek, például a skanzenek, ahol a gyerekek testközelbe kerülhetnek ezzel a témával, meg vannak izgalmas gyermekfoglalkozások is, de én úgy éreztem, hogy tovább lehetne menni, és ezt a világot le lehetne fordítani olyan figurákra, amelyek segítségével ez a kicsik mindennapjainak részévé válhat.

Kiknek szólnak ezek a játékok?
Háromévestől hét-nyolc éves korig, lányoknak és fiúknak egyaránt. Valahogy úgy gondoltam, hogy a fiúk számára mindig nehezebb a választás, és általánosságban kisebb a kínálat. Ezért a fiús és a lányos témákat is egyformán szeretném feldolgozni. Az első tesztelőim persze mindig a gyerekeim, nálunk egy fiú és egy lány az eloszlás, szóval nagyon jók a “kis segítőim”. Hihetetlen élmény, amikor azt látom, hogy belefeledkeznek a menyecskés vagy csikós puzzle-be, vagy hogy amikor családilag leülünk egy memóriajátékot végigjátszani, a végén elcserélgetik a párokat, természetesen fiúsak és lányosak szerint.

Ezzel a játékos ötlettel három éve foglalkozol. Mi volt eddig a legnagyobb kihívás?
Igen, az ötlet évekkel ezelőtt született meg, de játékkészítésnek csak mostantól mondanám. Szerintem sikeres kézművesként megjelenni csak úgy van esély, ha rendkívül tudatos az ember. Sokat olvastam, a meskások is segítettek, például ezzel a bejegyzéssel, ami segít eldönteni, mennyire életképes egy ötlet. Én most tartok a 6. pontnál, szóval jön a neheze! 

Évekig előkészítettem, terveztem, fejlesztettem, mielőtt színre léptem. Ezt nem lehet fordítva csinálni, célirányosan fel kell építeni a termékvonalat. Szeretném ezt tényleg jól, jövedelmezően és sikeresen csinálni, és nem csak a hobbiszinten megmaradni. A játékkészítés rengeteg olyan munkát is jelent, ami nem szó szerint véve az alkotás, és nem is alkotói készségek kellenek hozzá. Jó projektmenedzsernek kell például lenni, és kell érteni az eladáshoz is.

Nem titkolom, akadt kihívás bőven. Megfelelő nyomdát találni például. Egy ismerős papírmérnök, egy korábbi főiskolai csoporttársam segített ebben nekem végül. Olyan helyet kellett találnom, ahol kis szériában, kiemelkedő minőségben, megfizethető áron és jó határidővel tudnak olyat gyártani, amire nekem, mint kis kézművesnek szükségem van. Ismerős segítsége nélkül ez nem ment volna.

Van titkos vágyad?
Nem tudom, mennyire és hogyan fogalmazva merjem ezt kimondani. Mindenesetre nagyon szeretném, ha a Piroshungaryvel sikerülne egy olyan márkát megalkotni, amit bármelyik magyar szívesen hazavisz, mert úgy érzi, hogy akkor hazavisz az otthonába egy csipetnyi Magyarországot is. Ezért is lett ez a szlogenem: Egy csipetnyi Magyarország. De ez még nagyon messze van, egyelőre ott tartok, hogy a Meska segítségével elkezdtem terjeszteni a játékokat. Nagyon izgalmas folyamat ez!

NÉVJEGY
Markovics-Várnagy Piroska, a Piroshungary márka létrehozója, 36 éves. Budapesten lakik, de Veszprémben nőtt fel, a nagyszülei a Bakonyban éltek. Gyermekkora helyszínei, például a Veszprém környéki vidéki élet és a Balaton-felvidék kis falvai nagy hatással voltak rá. Egy 4 és egy 6 éves gyermek anyukája. Piroska textilmérnökként végzett a Könnyűipari Főiskolán, de a gyermekei születéséig teljesen más területen tevékenykedett: üzleti utaztatással foglalkozott.

Három éve kezdett el intenzíven rajzolni, a kézi rajzokat pedig lassan felváltotta a számítógépes grafika. Autodidakta módon képezte magát; kedvence A magyar nép művészete című ötkötetes gyűjtemény. A Meska abban segít neki, hogy a jelenlegi játékkollekció eljusson egy, a kézművesség iránt nyitott vásárlóréteghez, hogy értékes visszajelzésekhez jusson. Piroska ugyanis a gyermekek és a szülők reakciói mentén szeretné továbbfejleszteni a játékait. Jelenleg egy magyaros társasjáték kifejlesztésén dolgozik.