2020. Március 20.

Nagyi kerti tippjei: a tökéletes veteményezés titka

Sokszor hallani barátoktól, ismerősöktől, hogy bezzeg a nagyanyáink idejében mennyivel finomabb volt a paradicsom vagy a retek. A nagyi trükkjeit a saját veteményesünkben is alkalmazhatjuk, ezzel ízletesebbé varázsolva zöldségeinket. Elárulom,hogy az én nagymamám milyen trükköket használt a tökéletes veteményes kialakításához.

Fenes Gábriel

A tavasz beköszöntével a konyhakertekben elkezdődtek a munkálatok, a talaj előkészítése, a fóliák felállítása, majd a veteményezés. Egy kis zöldséges kert akár az egész családot elláthatja a napi vitaminszükséglettel. Nagymamám ilyenkor már a kertben sürög-forog, és mindent megtesz annak érdekében, hogy néhány héten belül friss retek és újhagyma, majd késő tavasszal lédús paradicsom és paprika kerüljön az asztalunkra. Régi, de ma is működő kerti trükkjein érdemes elgondolkozni.

Kapát a kézbe!

A talaj előkészítése nagyon fontos a vetés előtt. A zöldségeket és palántákat kiváló minőségű, porhanyós földbe kell ültetni. Nagymamám régen kapával készítette elő a talajt, kisebb konyhakerteknél ez ma is működik. Nálunk már a család erősebb, férfi tagjai mennek végig a földeken egy rotációs kapagéppel. Műtrágyát a mai napig nem használ a nagymamám, helyette a komposztot forgatja bele a termőföldbe. Tehát érdemes azelőtt a talajra tenni a komposztot, hogy a kapával végigmennénk rajta. Úgy jó, ha összekeveredik a komposzt a földdel.

Mit és mikor vessünk el?

Fontos, hogy amíg hideg a talaj, nem szabad elvetni a magokat. Nagymamám a veteményezést hagymával és fokhagymával kezdi. A dugványozás után elég néhány hét, és már ehetjük is az újhagymát a zsíros vagy pástétomos kenyérhez, feltéve, ha nem vagyunk vegetáriánusok. A nagyi egészen júniusig veti a különböző zöldségeket. A retket kétszer is, mert nagyon szeretjük. Szokása, hogy a retek közé sárgarépát ültet, így az öntözésnél könnyebb megkülönböztetni az egyes sorokat, és a retket úgyis előbb fel kell majd szedni, így nem zavar be a sárgarépa növekedésébe.

Ha öt-hat napon keresztül nincs talaj menti fagy, akkor márciusban elvethető a borsó is, amit májusban már fel is lehet tépni a földből. Áprilisban pedig a melegigényes növények következnek: a paradicsom, a paprika, a cukkini vagy a tök.

Nincs permet csak komposzt

Nagymamám akarva-akaratlanul környezettudatos életmódot folytat, így ezen a téren is sokat lehetne tőle tanulni. Permetet csak a gyümölcsfákon és a szőlőn használ, a veteményesen nem. Trágyázni csak 2-3 évente szokott, helyette a komposztott használja a konyhakertben. Ez néha beválik, néha nem. A termés teljesen változó, minden ellen ő sem tud védekezni, de nem is aggódja túl, ha mondjuk rosszabb termés lesz az idei évben sárgarépából, vagy retekből, mert a többi zöldség majd úgyis kárpótolja.

Márciusban megtörténik a fólia felállítása is. Ide ülteti a salátaféléket, a paprikát és a paradicsomot.

Hasznosítsd újra a tejfölös dobozt!

Nagyi az újrahasznosításban is jeleskedik. Az összegyűjtött tejfölös és joghurtos dobozokban nevelgeti a paprika- és paradicsompalántákat, de néha ültet beléjük cukkinit, padlizsánt és uborkát is. Amíg hűvösebb idő van, addig az előszobaablakban nevelgeti őket, majd kiültet mindent a fóliába. Az uborkamagot általában csak május elején veti el a dobozokba, és ülteti el a kertben, amikor már melegebb idő van.

Öntözés csak esővízzel

Az öntözés eleinte esővízzel történik. Nagyi két-három nagy hordóba gyűjti az esővizet, amivel eleinte a palántákat locsolja. Később, mikor beköszönt a melegebb idő, áttér a kútvíz használatára, illetve hagyja, hogy az eső végezze a dolgát.

Titkos csodaszer: a csalán

A kártevők ellen természetes módon védekezik. Az a trükkje, hogy az ágyások közé körömvirágot vagy büdöskét ültet, ami távol tartja a kártevőket. A paradicsomok közé bazsalikomot vet el, hogy a tetvek ne támadják meg a palántákat.

Tetvek ellen igazi titkos csodaszer még a csalán. Nagyi a gyógynövényt esővízbe áztatja, és ezzel öntözi meg a zöldségeket. A kiázott csalán később a komposztra kerül, ezzel segítve a talaj lúgosítását.