„Lehet, hogy bántjuk a szemüket” – Figyelemfelkeltő akció miatt kaphatnak letöltendő börtönt az AVM aktivistái

A hajléktalan és lakásszegénységben élő embereket segítő civil szervezet közel tíz éve küzd azért, hogy az illetékesek rendezzék a budapesti közvécékkel kapcsolatos, meglehetősen áldatlan állapotot. A fővárosban összesen 91 közillemhely üzemel, a többségük rendkívül elhanyagolt állapotban van.

Dávid Imre

2021. Május 05.

Tavaly novembererben A Város Mindenkié (AVM) aktivistái lemosható festékkel figyelemfelhívó feliratokat festettek az aszfaltra Városház téren és a Ferenciek terén, hogy ráirányítsák a figyelmet: Budapesten nagyon kevés a működő közvécé. „Kutatásunk szerint a főváros 23 kerületében összesen 91 ilyen illemhely van, de sajnos ezek jó része sem felel meg a legalapvetőbb higiéniás követelményeknek” – mondja Csepregi Dorka, a civil szervezet aktivistája.

Az AVM aktivistái demonstrálnak a Deák téren (Fotó: AVM)

Az AVM aktivistáit egy magánszemély a helyszínen feljelentette, majd a Mérce beszámolója szerint 2021. január 5-én rabosították őket. „Mivel a rendőrség által felkért szakértő kirívóan magas, több mint 200 ezer forintos kárt állapított meg, az aktivistákat rongálás bűncselekményével gyanúsítják – fejtegeti Dr. Tran Dániel, a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda munkatársa. – Ezt az eljárást elfogadhatatlannak tartjuk. Azért akarják büntetőeljárás alá vonni őket, mert lemosható festékkel az aszfaltra fújtak néhány feliratot: »Toalett, hova lett?; Közvécéket Budapestre!; Közvécé – közügy!«, ami szerintünk a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik, és mint ilyen, elidegeníthetetlen alkotmányos joga mindenkinek. Mi úgy látjuk, ahelyett, hogy a társadalomra veszélyes tettet követtek volna el, hogy »vandálkodtak« volna, épp ellenkezőleg, a közérdeket védték, mindannyiunk jogainak megóvása, képviselete érdekében cselekedtek.”

Nem csak a hajléktalan embereket érinti

Az AVM régóta igyekszik felhívni a figyelmet arra, milyen fontos lenne, hogy Budapesten javuljon a közvécék állapota. „Ez a probléma nem csak a hajléktalan embereket érinti: a szó szoros értelmében vett közügy, hiszen minden állampolgárnak elemi érdeke, hogy az utcák, közterületek tiszták és higiénikusak legyenek – magyarázza Csepregi Dorka. – Márpedig ehhez tiszta, jól karbantartott, működő és lehetőleg ingyenes közvécék kellenek. Arról nem is beszélve, hogy ez most, a koronavírus-járvány miatt még az eddigieknél is sürgetőbb problémává vált, hiszen eddig, ha valakinek használnia kellett a mosdót, nyugodtan bekéredzkedhetett egy kávézóba vagy étterembe, most azonban járványvédelmi okokból erre sincs lehetőség.”

A kilakoltatási moratórium lejárta után még súlyosabb lehet a helyzet

Az AVM, az Utcajogász Egyesület és az Utcáról Lakásba! Egyesület hetek óta próbálja felhívni a kormány és az önkormányzatok figyelmét: ha nem hosszabbítják meg a május 4-én lejáró kilakoltatási moratóriumot, tömegek – köztük egész családok – kerülhetnek az utcára. A járvány és az ezzel együtt járó gazdasági válsághelyzet rengeteg ember egzisztenciáját sodorta veszélybe: a jogvédők szerint ezért is érthetetlen, hogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elutasította az indítványukat. A Város Mindenkié levélküldő kampányt indított, amelyben Kásler Miklóst és Gulyás Gergelyt címezve szólaltak fel a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáért, a kampányhoz bárki csatlakozhat az aHang felületén.

A civilek a parlamenti pártokat és az illetékes minisztériumot is megkeresték: mint közleményükben írják, azonnali törvénymódosításra van szükség, amely a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenötödik napig országosan, minden típusú lakás esetében meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot. Miután a kormány nem válaszolt a megkeresésünkre, az öt parlamenti ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd), valamint Szél Bernadett független parlamenti képviselő a Momentum támogatásával nyújtotta be a parlamenthez az AVM és az Utcajogász szakemberi által kidolgozott módosító javaslatot.

Szakemberek szerint félő, hogy ha valóban tömegek kerülnek utcára a moratórium lejárta után, az a nagyvárosok közegészségügyi, köztisztasági helyzetét is tovább súlyosbítja majd. Már csak ezért is fontos lenne, hogy a Budapesti Önkormányzat minél előbb rendezze a közvécékkel kapcsolatos jelenlegi helyzetet – hangsúlyozza az AVM.

A civilek az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy a törvények biztosította keretek között felhívják a figyelmet a problémára. „Az AVM évek óta szorgalmazza, hogy a Fővárosi Önkormányzat biztosítsa legalább százötven éjjel-nappal nyitvatartó, akadálymentes nyilvános illemhely üzemeltetését Budapesten – mondja Csepregi. – Ez a rövid távú célunk – hosszútávon pedig azt szeretnénk elérni, hogy a törvényalkotók teremtsék meg a jogszabályi hátteret a helyzet megnyugtató megoldására. Magyarországon sajnos momentán senkinek sincs törvényi kötelezettsége arra, hogy fenntartsa és üzemeltesse a nyilvános illemhelyeket, a helyi önkormányzatokról szóló jogszabály ezt semmilyen módon nem szabályozza, taglalja. Nyilván ez az elsődleges oka annak is, hogy minden igyekezetünk ellenére nem történt pozitív változás az ügyben. Szeretnénk elérni, hogy módosítsák a vonatkozó kormányrendeletet, hogy a törvényhozók egyértelműen kimondják, az önkormányzatoknak kötelességük a megfelelő mennyiségű és minőségű közvécé létesítése, fenntartása, üzemeltetése.”

Az ombudsman támogatása sem volt elég

A Város Mindenkié panasza nyomán 2017 tavaszán az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is jelezte, a jelenlegi közvécé-helyzettel kapcsolatban komoly jogi visszásságok vannak: sérti többek között az emberi méltósághoz és a testi-lelki egészséghez fűződő alapjogokat. Az ombudsman a Belügyminisztériumot és az akkori főpolgármestert, Tarlós Istvánt is felkérte, hogy kezdjenek valamit ezzel az áldatlan helyzettel. „Ennek ellenére mindezidáig nem történt érdemi változás; lassan négy éve küzdünk azért, hogy valaki foglalkozzon ezzel a problémával” – hangsúlyozza Csepregi Dorka.

Mint mondja, úgy látja, hogy az új fővárosi vezetés nyitott az egyeztetésre és az együttműködésre. „Tudjuk, hogy a jelen állapotban a fővárosnak és az ellenzéki vezetésű kerületeknek nincs könnyű dolguk, hiszen a 2019-es önkormányzati választásuk után rengeteg forrást vontak el tőlük – fejtegeti. – Ennek ellenére úgy látjuk, megvan bennük a hajlandóság a helyzet orvoslására; és a magunk eszközeivel mi is szeretnénk segíteni nekik, ezért is dolgoztunk ki egy részletes javaslatcsomagot arra, hogyan lehetne javítani a budapesti közvécé-helyzeten.”

Az AVM az szeretné, ha Budapesten korszerű, akadálymentesített, jól felszerelt, a higiéniai feltételeknek mindenben megfelelő, ingyenes közillemhelyek üzemelnének. „Ehhez csak némi pénz kellene, és persze az, hogy képzett személyzet működtesse ezeket a létesítményeket, hogy legyen, aki felügyelje, menedzselje a működésüket.”

Néhány felirat miatt börtönbe kerülhetnek

Az AVM aktivistáit rongálás bűncselekményével vádolják, amelyet a törvény szerint akár egy éves szabadságvesztéssel is sújthatnak. „Kollégáimmal mindent megteszünk azért, hogy megvédjük őket, első lépésben panaszt nyújtottunk be a gyanúsítás ellen – magyarázza Dr. Tran Dániel. – Most az ügyészségnél van a labda, reméljük, hogy helyt adnak a beadványunknak, és megszüntetik az eljárást. Ha nem így döntenek, és vádemelés lesz az ügyben, természetesen érdemben is védekezni fogunk.”

Az ügyvéd azt mondja, elvben lehetőség lenne közvetítői eljárásra is, de ezt ebben az esetben kizártnak tartják. „A mediáció alapfeltétele, hogy az önkéntesek elismerjék a bűnösségüket, márpedig erre – érthető okokból – nem hajlandóak. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre azt sem tudjuk, ki a sértett, hiszen a Városház tér a Fővároshoz, a Deák tér pedig az ötödik kerülethez tartozik.”

Tran azt reméli, hogy a közvélemény az AVM aktivistái mellé áll. „Mindenféle támogatás jól jön ebben az ügyben, még akkor is, ha ez magát az eljárást érdemben nem befolyásolja” – hangsúlyozza. Az erkölcsi támogatás már csak azért is fontos lenne a jogvédők számára, mert Csepregi szerint az emberek egy része ellenzi a nyilvános illemhelyek létesítését. „Sajnos, sokan meglehetős ellenszenvvel viseltetnek a közvécék megnyitása iránt, mert úgy gondolják, hogy ezeket csak hajléktalanok használják. Pedig ez a probléma az egész lakosságot érinti: gondoljunk csak a kisgyerekes szülőkre, a mozgáskorlátozott, idős emberekre, az inkontinenciával élőkre, a futárokra, vagy a közterületen dolgozó munkásokra.”

Sokan attól tartanak, hogy ott, ahol közvécét nyitnak, menthetetlenül elindul a szlömösödés, mert az oda járó emberek lelakják, lepusztítják a köztereket. „Ez az »érv« az egyik kerületi önkormányzattal folytatott egyeztetésünkön is előkerült – mondja az aktivista. – Pedig a hazai és nemzetközi kutatások, tapasztalatok azt mutatják, ennek éppen az ellenkezője igaz; elég végigsétálni a hetedik kerületen, hogy egyértelműen kiderüljön, ha több nyilvános illemhely üzemelne, sokkal tisztább, higiénikusabb lenne a város – egyszerűen azért, mert az embereknek nem kellene adott az utcán végezniük a dolgukat.”

A közvécék ügye minden budapestit érint (Fotó: AVM)

Csepregi Dorka hangsúlyozza: a közvécék lerobbantsága miatt nem az oda járókat, hanem az önkormányzatokat terheli a felelősség. „Nem az emberekben van a hiba, hanem az üzemeltetőkben, akik nem fordítanak kellő figyelmet ezeknek a létesítményeknek a karbantartására.”

Nem adják fel

Csepregi azt mondja, nemcsak megalapozatlannak, hanem értelmezhetetlennek is tartják, hogy aktivistáikat bűncselekménnyel vádolják, nem kizárt, hogy „szimpla” hatósági vegzálásról van szó. „Évek óta küzdünk a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek jogaiért; sziszifuszi munka, hiszen sokszor csak nagyon nehezen tudjuk elérni, hogy a hatóságok, illetékesek szóba álljanak velünk. A közvécék ügyében is hosszú évek óta hallatjuk a hangunkat – hasztalan; bezzeg, amikor néhány aktivistánk megjelenik a Városháza előtt, hogy felfessen pár ártatlan feliratot az aszfaltra, azonnal mozgásba lendül a gépezet. Azt hiszem, joggal feltételezhetjük, hogy valamiért bántjuk a szemüket.”

Az aktivista ennek ellenére azt mondja, nem adják fel; reméli, hogy tevékenységük ráirányítja a figyelmet a közillemhelyekkel kapcsolatos, egyre súlyosabbá váló problémára. „Talán, ez a hatóságok által »radikálisnak« tartott akció és az arra adott, valóban radikális válasz, végre felnyitja az emberek szemét, vagy legalább azt lehetővé teszi, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt beszéljünk erről a problémáról. Mert nyilván, sokakban felmerül majd a kérdés: jogos-e, hogy pár graffiti miatt rabosítsák az aktivistáinkat, helyes-e bűncselekménnyel vádolni olyan embereket, akik csak egy létező, sokakat érintő problémára szerették volna felhívni a figyelmet. Mi mindenesetre nem adjuk fel: úgy látjuk, muszáj elmennünk a falig, és minden lehetőségünkre álló eszközzel elmondani a nyilvánosságnak, amit szeretnénk.”