2020. Május 01.

Milyen a jó napszemüveg? Ezekre a részletekre figyelj vásárláskor

Mi kerül egy napszemüvegbe több tízezer forintba? Mit várhatunk egy olcsó darabtól? Mit tehetünk a karcosodás ellen és egyáltalán, mi alapján válasszuk ki napszemüvegünket? Kifaggattuk az optometristát.

Benecz Judit

Van, aki esküszik a pár ezer forintos napszemüvegre, mondván, épp olyan jó, mint a drága, ráadásul nem akkora gond, ha megkarcolódik, tönkre megy. Mások sajnos meg sem engedhetik maguknak, hogy a magasabb árkategóriából válogassanak, míg sokak számára presztízskérdés, mi védi szemeiket a napsugárzástól és vannak, akik az “igazi” napszemüvegmárkák mellett teszik le voksukat, gondolván, ők biztosan jobban értenek hozzá, mitől lesz minőségi egy napszemüveg. Személyes véleményünk nekünk is van, de kíváncsiak voltunk rá, hogy látja a napszemüvegek helyzetét egy szakértő, ezért megkértük Tiszafalvi Gábort, a Tiszafalvi Optika optometrista-látszerészét, mondja el mik a valódi különbségek a napszemüvegek között.

Napszemüveg beállítások és minőségi kritériumok

A napszemüvegek próbálása során sokan bele sem gondolnak, hogy esetükben épp úgy lehetőség van a keret fejmérethez történő beállítására, adaptálására, mint az optikai szemüvegkeretek esetén. Alapvetően négy részén lehet állítani egy szemüvegkeretnek: a szárán, az orrtámaszon, a keret ívén és a cafniján, de fontos, hogy nagyjából megfelelő legyen a keret, 2-3 centis eltérések eltüntetésére nincs lehetőség.

A szár hajlításával változtatható a szárhossz, ha az egy picit rövid vagy épp túllóg a fülnél, míg az orrtámasszal a napszemüveg magasságát lehet finomhangolni. Az ugyanis nem előnyös, ha a napszemüveg magasan a szemöldök vonala fölé takar – kivéve persze az extra nagy méretű lencsés divatdarabokat. Minden szemüvegkeretnek van egy előre beállított íve, amely pár millimétert szintén módosítható, ha kicsit közelebb vagy távolabb szeretnénk tenni azt arcunktól. Mivel egészen eltérő fejformákkal rendelkezünk, erre nagy szükség lehet, hisz valakinél egy napszemüveg túlzóan rásimulhat a szemöldökcsontra, míg másnál ugyanaz a keret annyira elállhat, hogy az már furcsán hat. Végül a cafni, vagyis a lencséket keretező rész külső oldalán lévő, a szárral összekapcsolódó kis nyúlvány is állítható, mely a szárak dőléséért felel, vagyis segítségével a halántéktól lehet távolabb vagy ahhoz közelebb állítani a napszemüveg szárait.

Nem csak a formára figyeljünk napszemüveg vásárlásnál, a minőségre is. (Fotó: Getty Images)

“Minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha a napszemüveg anyaga lehetővé teszi. A legolcsóbb árkategória pár ezer forintos napszemüvegeiről ez nem mondható el, azok ugyanis olyan egyszerű műanyagokból készülnek, amik hő hatására nem lágyulnak, így ezeket a változtatásokat sem lehet elvégezni. A fém keretek ebből a szempontból mások, azokat elvileg jobban be lehet állítani, de az olcsóság itt is a minőség rovására mehet, könnyen eltörhet, elpattanhat a keret vagy a szár is.” – hívja fel a figyelmet az optimetrista a minőségbeli eltérésekre.

Árkategóriák és minőségi kategóriák a napszemüvegek esetén

Megfelelő UV-szűrő nélkül manapság szinte lehetetlen már napszemüveget vásárolni, a technológia ugyanis olyan olcsó, hogy nem indokolja annak lespórolását. Éppen ezért kizárólag attól nem lesz minőségi egy napszemüveg, hogy megfelelő UV-szűrővel rendelkezik (ezt az UV400-as jelzés mutatja), ennek alapvetésnek kellene lennie. Extrább tulajdonságnak számít már az, ha a lencsék belső oldalán is van UV-szűrő réteg, ami már egyértelműen a drágább, minőségibb napszemüvegek specialitása.

“Nagy különbség a lencsék minőségének az eltéréséből adódhat. Az egyszerű, fröccsöntött plexilapok torzíthatnak, lehetnek bennük mikrobuborékok, zárványok, amelyeket szabad szemmel nem is látunk, ellenben fél óra múltán már azt érezhetjük, hogy kényelmetlen viselni a napszemüveget, megfájdul a fejünk, még rosszabb esetben pedig látható képtorzítás is jelentkezik.” – avat be a részletekbe az optometrista. “Mindez tehát nem csak magát a látásélményt rontja, de leterheli az idegrendszert is, fáradékonyabbak lehetünk, dioptriaromlást azonban önmagában mindez nem okoz.”

Az olcsó, 2-3000 forintos napszemüvegek esetén tehát általában nem az UV-szűrő képesség miatt kérdéses a minőség, sőt, a lencsék színezettségével sincs gond, ellenben pontosabb beállításukra az anyaghasználat miatt jellemzően nincs lehetőség és a lencse minősége is kérdéseket vet fel.

Minőségbeli különbséget jelent, hogy a napszemüveg polárszűrős-e vagy sem. Ez a plusz réteg a felületek tükröződését tudja csökkenteni, autóvezetéshez, horgászathoz például előnyös, ha rendelkezik vele a napszemüvegünk. “Ez még messze nem a luxus kategóriát jellemzi, mégis sokat javít a látáson.” – mondja az optometrista. “6-8000 forint körül már elfogadható minőségű napszemüvegeket találhatunk, a 15-20 ezer forintos árkategóriában pedig már polarizáltat is választhatunk, a formatervezett, márkásabban és más képességgel is ellátott darabok pedig e felett kezdődnek. Az ár a csillagos ég, de kizárólag minőségi szempontból megállapítható egy értékhatár, amely felett már lényeges eltérések nincsenek a napszemüvegek között. Ez valahol a 40-50 ezer forintos ár körül mozog.”

Azonban, ahogyan az optometrista elmondta, az ennél drágább napszemüvegek esetén sem pusztán a márkát fizetjük meg. Készülhet a keret drágább anyagból, például titániumból, mely a fémallergiások számára a tökéletes megoldást képviseli, de kaphatók aranyozott vagy épp Swarovski kristályokkal díszített darabok, melyek mind drágíthatják a napszemüveget, melyért nyilvánvalóabb borsosabb árat kérnek el akkor is, ha azt egy neves dizájner tervezi, mintha egy fast fashion márka tucatterméke lenne.

Érdemes azonban tudni, hogy a luxusmárkák nem maguk gyártják napszemüvegeiket, azok szinte mindegyikét, a piacot csaknem 100%-osan lefedő, négy nagy cég valamelyike készíti. Ezek a Luxottica, a Safilo, a Marcolin és a De Rigo, melyek egészen más minőségi szinten készítik termékeiket, mint a tömeggyártásra ráállt távol-keleti gyárak. Anyagbeli minőségben emiatt az egyes dizájner márkák egymáshoz képest nem tudnak annyival többet adni, mint amire gyakran az árcédulák láttán gondolhatnánk, de a formatervezés már említett szempontjait nézve egészen más szinten mozoghatnak.

Érdemes felpróbálni több napszemüveget is vásárlás előtt, hogy biztosan jót válasszunk. Gyakran két, azonos fazonú szemüveg kialakítása között is lehetnek különbségek. (Fotó: Getty Images)

A napszemüveg látványosságát növeli, ha a felülete kívülről tükörréteggel ellátott, ez azonban elég sérülékeny, ha karcosodik a szemüveg sokkal jobban meglátszik azon. (Ettől még a karc nem lesz erősebb, csupán látványosabb.) Az ilyen szemüvegek esetén érdemes ezért olyan típust választani melyen egy plusz, keményebb védőréteg is van. Még jobb, ha a szem felöli oldalon van tükröződésmentessé tévő réteg (backside AR vagy antireflection coating a jelölése), ez ugyanis a látáskomfortot növeli. Funkciója, hogy az, ami a lencse mögött történik, ne tükröződjön vissza és így ne zavarja viselője látását. Ez a réteg már a minőségibb napszemüvegeknél jellemző, az árakra lefordítva a 10-20 ezer forint közötti daraboknál még jellemzően ezzel nem találkozunk.

Távollátási probléma?

Ha nem vagyunk szemüvegesek, de a napszemüveg viselése kellemetlen, érdemes szakemberrel megvizsgáltatni szemeinket, nincs-e kis mértékű távollátási probléma. Ez a fénytörési hiba gyakran a hétköznapokban nem zavaró, de napszemüveg viselésekor azt érezhetjük, rosszabbul látunk, csökkennek a kontrasztok, nem látunk olyan tisztán, mint szoktunk. Ilyen esetben sem kell lemondani a napszemüveg viselésről, azok ugyanis dioptriás változatban is elkészíthetők.

Napszemüvegek karcosodása

A napszemüveg halálát gyakran okozzák a karcok és sérülések, amelyek sajnos a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előbb-utóbb megjelennek. “Nem a pici vagy a nagy karc a probléma, hanem az, hogy a nézővonalban van-e vagy sem. Nézővonalon azt értjük, mikor egyenesen előre nézünk. Ha a karc olyan mértékű, hogy ilyen esetben egyértelműen zavarja látásunkat, a napszemüveget jobb lecserélni, azonban ha a lencse szélén keletkezett egy kisebb sérülés még nem kell újat vásárolni, az csupán esztétikai hibát jelent.” – mondja Tiszafalvi Gábor. “A karcok mellett az elmattulás az, ami felületi hibaként gyakran jelentkezik, ezeket javítani nem lehet. Nincs olyan technológia, mely anélkül tudná a felszínt sérülésmentessé tenni, hogy annak felszíne ne torzulna, nem beszélve arról, hogy a jobb minőségű napszemüvegek különböző rétegek egységéből áll össze. Ha ezekbe belecsiszolnak, maga a rétegezés sérül visszavonhatatlanul.”

Nem érdemes elkapkodni a napszemüveg vásárlást, ha valóban jó minőségűt szeretnénk választani. (Fotó: Getty Images)

Karcmentes felület nem létezik, mi azonban sokat tehetünk azért, hogy napszemüvegünket sokáig használhassuk. Amellett, hogy szemüvegtokban tároljuk őket, a tisztításukra is érdemes figyelni. “A szarvasbőr tisztítőkendőket az üveglencsékhez használták régebben, ezeknek ma már nincs jelentősége, a mikroszálas törlőkendők azok, amik a mai napszemüvegekre jók, olcsók és könnyen tisztíthatók is. Mindig nedvesen tisztítsuk, lehelletünkkel csak vészmegoldásként tisztogassuk a lencséket, sokkal jobb ha a csap alá tartjuk és úgy mossuk le. Műszálas pólóval törölgetni nem javaslot, ilyenkor csak csúszkál a szennyeződés a felületen, de a pamut ingeink sem jelentenek jobb megoldást, hisz a rárakódott piszkot bele dörzsölhetjük, ezáltal karcosíthatjuk a felületet. A jobb napszemüveglencséken van tisztításkönnyítő réteg, amitől csúszosabb a felszíne, ezáltal könnyebb tisztítani, kevésbé kell dörzsölni, kevsébé lesznek rajta karcok is.” – hangzik az optometrista javaslata.