Az ország legmagasabb pontja a Vaalsberg hegy, amely 321 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Területének több mint 25%-a a tengerszint alatt helyezkedik el, emiatt gyakran sújtja áradás az országot. Hollandia a mérsékelt égövben fekszik, ám a tenger és a meleg Golf-áramlás hatására éghajlata kissé az óceáni felé hajlik, időjárása igen szeles. Az átlaghőmérséklet januárban kb. 2 °C, júliusban kb. 17 °C.
Hollandia két részre tagolódik. Az egyik „magas” Hollandia (keleten és délen), melyet főleg homok és kavics borít. Ez a rész sokkal változatosabb dombjaival és síkságaival. „Alacsony” Hollandia (nyugaton és északon) agyagos tőzeg felszínnel rendelkezik. Itt általában gátakkal körülvett síkságok találhatók, ahol a talajvízszintet próbálják visszaszorítani. Régebben ezt szélmalmok segítségével tették, de mára már nagy teljesítményű pumpáló állomásokat építettek.
Egy kis történelem
 |
Az első, holland területekről szóló bejegyzés az időszámításunk előtti I. századig nyúlik vissza, amikor a római seregek legyőzték a germán és kelta hordákat. Ezután a római fennhatóság alatt béke és jólét uralkodott ezeken a területeken kb. 250 éven keresztül. Az i.sz. 300-as években a frankok leigázták az itt lakó népeket, és keresztény hitre térítették. A XII-XIV. században a vidék fontos kereskedelmi központtá vált. A XVI. században Hollandia és a körülötte elterülő gazdag vidékek a Habsburg V. Károly kezébe kerültek, aki 1555-ben Spanyolország és Hollandia irányítását fia, II. Fülöp kezébe adta. Az új uralkodó elnyomása függetlenségi háborúhoz vezetett (1568-1648), melynek legfontosabb célja a protestantizmus elfogadtatása volt. Ez volt az a kor, amikor sok protestáns magyar fiatal is itt végezte egyetemi tanulmányait. 1579-ben megalakult az Utrechti Szövetség, amelyhez később néhány déli, és az összes északi terület csatlakozott. Ezekből a tartományokból alakult ki Hollandia, majd 1581-ben kihirdették Spanyolországtól való függetlenségét. Még hosszú évtizedekbe telt, amíg 1648-ban Spanyolország elismerte a Holland Köztársaság önállóságát.
 |
1600 körül a holland kereskedelem és hódítás kiterjedt Indonéziára és más országokra. A XVII. század közepére az ország az egyik legnagyobb kereskedelmi és tengeri hatalommá vált, míg Amszterdam lett a kontinens pénzügyi központja.
 |
Napóleon |
Napóleon uralkodása idején Franciaországhoz csatolta Hollandia nagy részét, ám bukása után a mai Belgium területével kiegészülve újra visszaállt a holland királyság. A belgák 1830-as felkelésük idején kikiáltották függetlenségüket, így ez a kapcsolat nem maradt hosszú életű. Az ország gazdaságát mindkét világháború megrendítette, de a II. világháború utáni években hatalmas eredményeket ért el az ország és a kereskedelem újjáépítése terén. Volt gyarmatai közül mára több is elszakadt Hollandiától: Indonézia, Holland Új-Guinea, Suriname.
