Szabadidő

Budapesti kerthelyiség-körkép

Igaz, sok esõvel, döcögõsen indult ez a nyár, de most már nincs okunk panaszra: a forró nappalokra a légkondis iroda nyújt alternatívát, az estéket viszont a csillagos égbolt alatt, jobb, és kevésbé jobb kerthelyiségekben üthetjük agyon.

Petőfi híd, budai hídfő

Itt nincs félút vagy átmenet, de legalább mindkét helyen tömeg van. A Zöld Pardonban inkább csóró egyetemisták, munkanélküli bölcsészek és fanatikus rajongók hallgatják – vakációzó gimnazisták – társaságában a vegyesfelvágottat. A hely igazi erőssége, hogy naponta majdnem ingyenes (100 Ft a belépési díj) szabadtéri koncerteken álldogálhat – az első sorokban pogózhat – a nép.
A zenei kínálat sorminta jellegűen ismétlésekkel tarkított, de az érintett szubkultúra tagjai ezért nem panaszkodnak, sőt, ők szeretik az alternatív zenekarokat és a családias koncerteket, és mindig akad néhány tini, aki rekedtre sikítja magát egy-egy népszerű banda koncertjén.
Az átlag életkor 20,5 év, amit jelentősen ront az a néhány harmincas, aki nosztalgiázni, vagy éppen „soha nem akarok felnőtt lenni” tűzzel a szemében érkezik és második kamaszkorát éli.







Cafe del Rio
Ezzel szemben – és nem csak képletesen, hanem szó szerint is – a Cafe del Rioban szilikonnal dúsított cicababák, seggig érő szoknyában, köldökig érő dekoltázsban várják a jelen és jövő üzletembereit. Latinos diszkózenével dúsított húspiac ez, bár életérzésnek reklámozzák, ahol szingli csajok az igazira, szingli pasik pedig egy forró nyári kalandra vágynak.
Állandó a tömeg, amit a buliért lehetetlen, viszont (állítólag) az alfahímért megéri elviselni. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy az alfahím előfordulási esélye egy a százezerhez, ám gyenge utánzatából bőséges a kínálat. A kaszthoz tartozni vágyó lúzereket legkönnyebben patatalpas cipőjükről lehet felismerni, ők azok, akik a pultnál nagy magabiztossággal rendelnek vörösboros kólát, miközben körülöttük mindenki koktélokat kortyolgat. A pálmák mellett a hely nevezetessége a bárdolatlan stílusú biztonsági személyzet.








Custo
A Custo majdnem a világ végén van (Lágymányosi híd, pesti hídfő), de ezt csak azok képzelik, akik nem ismerik a vidéki buszjáratok sűrűségét, illetve az utolsó busz fogalmát. Viszont a kényelmeseknek saját buszjáratot is indított a Custo. A szórakozóhely széles merítéssel minden igényt próbál kielégíteni, így jól megfér egymás mellett a biciklitároló és a fedetlen keblű lányok. A hely erőssége állítólag zenei kínálata, viszont ehhez én nem vagyok eléggé vájt fülű, simán összekevertem volna másik „tizenkettő az egy tucat” szórakozóhellyel, ha nem lenne ott a Duna. Táncolni hajnalig lehet. Mély beszélgetésekre alkalmatlan a hely, persze ki is menne ezért oda, viszont bulizásra teremtették.


Irány a Margitsziget

A Kálvin téri aluljáró retróbárjának Margitszigetre kihelyezett egysége a Cha-cha-cha Zöld Terasz. A szabadban jóval kellemesebb a levegő, mint az aluljáróban, ám ezekért a helyekért azok az ifjú titánok és titánlányok lelkesednek igazán, akik gyermekkorukban nem csömörlöttek meg a nyolcvanas évek lakásbelsőitől. Ennek valószínűleg egyik oka, hogy ők azokban az években születtek, és tulajdonképpen az anyatejjel együtt szívták magukba a kor zenéjét is. Talán altatódalként is ezt hallgatták, vagy az is megeshet, hogy olyan édes nosztalgiával hallgatják ezeket a dalokat, mint én Edith Piafot és Karády Katalint. Tulajdonképpen az idő megszépít mindent és akkor sem fogok meglepődni, amikor újra divatba jön a videodisco…

A Holdudvar Margitsziget az egykor jobb napokat látott Margitszigeti Casino romjait értelmezi újra, úgy általában igen kellemes stílusban, bár én a narancssárga lampion jellegű képződményeket nehezen tudom megbocsátani. Szerencsére a feltörekvő yuppie nemzedék nem ilyen kőszívű. Tévednek azok, akik sötét romkocsmára számítanak elszállt arcokkal és elszállt zenével. Inkább a fizetőképes közízlésre apellál a vendéglátóipari szórakozóhely, ahol véletlenül sem törik ki a trendi papucs sarka. Cinizmusom ellenére be kell vallanom, hogy bár nem gazdagítom a yuppiek táborát, igen kedvelem a Holdudvar hangulatát. Szeretem az éjszakai levegő illatát, a szabadban felállított asztalokat, a régi casino emlékét, az autók és a türelmetlen város távolságát.

Agárdi utószezont idéző körülmények, poros grund, ’70-es évek végén fénykorukat élő kerti székek, finom kaja és olcsó ital. Ide lehet bringával érkezni, sőt, strandolás után kipirultan, rövidnadrágban is. Flancos helyeket kerülő, művész érzületű szabadgondolkodók kedvelt beszélgető helye a Sarkkert, ahol inkább délután, illetve kora esti órákban nyüzsög az élet.







Copacabana Beach

A Margitszigeten igen magas az egységnyi területre jutó szabadtéri szórakozóhelyek száma, a sziget északi csücskén a Copacabana Beach trónol. Rossz helyen jár, aki jófajta magyar pálinkákat kóstolna, mert ezen a „szexi” helyen az „egzotikus koktélok” viszik a pálmát, sőt az egész városban itt a „legforróbb” a hangulat. Szakítás utáni önbecsülés helyreállításhoz és flörtöléshez kiváló műintézmény. Ízlések és pofonok, az viszont kétségtelen, hogy ez Budapest egyik legszebb kerthelyisége, amelyet szinte körbeölel a Duna és felette hatalmas égbolt ragyog számtalan csillaggal.


Zsebkendőnyi zöld

Romkocsmákra márpedig szükség van a bohém élethez, meg úgy az élethez általában. (Akármit is mondanak a környéken lakók.) A Szimpla kert már régen túlnőtte kocsma jellegét és a szórakozóhely kritériumainak szó szerint igyekszik megfelelni, akárcsak egy kultúrház. A pulton kívül van csocsóasztal, irodalmi és társadalmi beszélgetések, koncertek, divatbemutató és kertmozi is. Ez utóbbinál nem csak az tízből tíz pontos ötlet, hogy a tűzfalon feszül a vászon, hanem az is, hogy az extra kényelmet horgászszékek biztosítják. Műcsillogástól mentes közeg, kicsit underground, kicsit bohém, apámnak kicsit elszállt is, de ugye nem apámmal megyek.
Budapest, VII. ker. Kertész u. 48.







Szimpla

Költözött, megduplázódott, de törzsvendégei, javarészt bölcsészek, újságírók és bloggerek, kitartottak a Szóda mellett. Tulajdonképpen nevezhetnénk trendi helynek is, de a vendégek közönyös lekezelése, amely trendi helyek általános jellemzője, egyik egységben sem jellemző.






Szóda
Az első nyáron nagy buli volt az üres bérház belső udvarán üldögélni, kizárni a várost, nagyokat beszélgetni és volt ott valami nagyon emberi, ami a Liszt Ferenc téri asztaloktól már régóta eltűnt. Ma már sikk is a Szódába menni, de aki túlságosan a mellette lévő asztalokat kémleli, és görcsösen igyekszik felfedezni egy-egy híres embert, vagy a legendás életérzést, csalódni fog. A Szódában inkább dívik a jó társaságban eltöltött könnyű este és vidám beszélgetés, mint a tömeg előtti önfényezés.
Budapest, VII. ker. Wesselényi u. 18.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése