2008. Július 24.

Egy kis robot, aki elrabolja a szívedet

Szerelmes robot. Nem tűnik túl nagy ötletnek, viszont a Pixar, szokásához híven, ebből is kihozta a legjobbat, és megalkotta az idei nyár legkedveltebb hősét, WALL-E-t. Vétek lenne kihagyni!

Myreille

Képzeletbe oltott jövő

A távoli jövőben egy nem túl távoli galaxisban – konkrétan itt a tejútrendszerben, itt a Földön – annyira felhalmozódott a szemét, hogy az emberiség luxusűrhajókon távozott a világűr mélyére, ahol hedonistán és tétlenül éli mindennapjait, miközben egy kis robot a Föld megtisztításán dolgozik. A Pixar nyári nagy filmdobása nem sötét és komor jövőképet fest, hogy depresszióba taszítson minket, vagy környezettudatos életre nevelje a csemetéket, hanem egy különös és kedves szerelmi történetet mesél el. A szemét kérdése mellékszál – elég kidolgozatlan mellékszál –, a lényeg a Földön dolgozó egyetlen robot, WALL-E (WAtt-takarékos, Lánctalpas kivitelű Limlom- és hulladékkezelő – E sorozat) lelke.

WALL-E évszázadok óta nem tesz mást, mint szemétkockákba tömöríti a hulladékot, de a kincseket – Rubik-kockát, villanykörtét, kanalakat – megmenti és a lakóhelyéül szolgáló teherautóban gyűjti. Furcsa kis robot ő. WALL-E-nek ugyanis személyisége van: roppant kíváncsi és nagyon magányos, külsőre pedig nagyon hasonlít E.T.-re. Kis test, óriási, vágyakozással teli szemek, illetve hogy pontosak legyünk, WALL-E esetében üveglencsék. WALL-E a ritkaságszámba menő, végtelenül romantikus pasik táborát erősíti, esténként a Hello, Dolly!-t nézi egy ütött-kopott VHS-ről, és arról álmodik, hogy megfogja egy lány kezét.

Egy szerelmes pasi

WALL-E élete akkor változik meg gyökeresen, amikor nagy sebességgel és porral a Földre érkezik EVA, az Extraterresztriális VegetációAnalizáló robotlány. Szerelmi történetek ezt becsapódásként szokták emlegetni, ami ebben az animációs filmben elég közel áll a valósághoz. WALL-E álmai hirtelen valóra válni látszanak, szerelembe esik, és úgy csetlik-botlik, udvarol, mint egy kedves kamasz. EVA viszont új generációs robot, határozott és kemény, csak a küldetés lebeg a szeme előtt. A mozi első felében nincsenek párbeszédek, de észre sem lehet venni, nem hiányoznak, sőt a némafilmek hangulatát és szellemességét idézik a rajzolt képsorok. WALL-E kitartóan és makacsul ragaszkodik újdonsült társához (ami nem meglepő, hiszen eddig a legjobb barátja egy csótány volt), és szó szerint a világ végére is követi.

A mese folytatódik

A mozi második felében nem szórakoztam olyan jól, mint az elsőben, de ez csak csekély mértékben befolyásolta a film összehatását. Ahogy egy rendes sci-fiben illik, megjelentek a gonosz és bolond robotok is, és persze az elkerülhetetlen nagy konfliktus, amelynek hatására a gyerekek tátott szájjal és feszülten várják a megoldást. Mi, felnőttek nem lepődünk meg a sablonos fordulatokon, viszont a sci-fi és számítástechnika rajongói számtalan apró és finom utalást kapnak. Jellemző, hogy a film egyes jeleneteinél vidám gyerekkacaj, máskor pedig öblös férfinevetés visszhangzik a teremben.

Nem csak sci-fi rajongóknak

Robotok, jövő, világűr. Számomra olyan hívószavak ezek, amelyek miatt beülök a moziba, de tudom, sokan nem szeretik ezt a maszlagot. A jövő majd jön, és olyan lesz, amilyen, elég a hülyeségből. Mégis, a WALL-E nekik is ajánlott mozi. Valószínűleg néhány részlet miatt majd elégedetlenkednek, és kritikusan szemlélik a jeleneteket, de nincs az a szigorú tekintet, amelyet WALL-E szerelmi története ne lágyítana meg. WALL-E ugyanúgy meghódítja a felnőtt- és a gyerekszíveket, mint annak idején E.T. vagy Némó, és rongyosra nézzük majd a DVD-változatot.