Szabadidő

Barbibébi – Az év botránykönyve

Milyen felnőtt válik azokból a gyerekekből, akik tizenhét esztendő alatt gyakorlatilag már "ledaráltak" negyven évet?
Rendeld meg a Polc.hu-n!
Rendeld meg a Polc.hu-n!

Budapest, 2010 nyara – a fiatalok körében a boldogság mértékegysége a siker és a csillogás. Akiket hajdan züllött alakokként megvetettek, mára partiistenekké váltak. Barbi éjszakánként a magasba emelkedik, hajnalban pedig nagyot koppan a kőkemény betonon. Néha magától, ezúttal azonban egy szándékos gázolásnak köszönhetően…

A gyilkossági kísérlet utáni sokktól Barbibébinek emlékezetkiesése lesz, szinte mindent elfelejt botrányos múltjából. Siófokra menekül az őrjöngő média elől, ahová legjobb barátja, Krisz is elkíséri. Krisz nem bocsátotta meg Barbinak, hogy kifecsegte féltve őrzött titkát – hogy a fiúkat szereti. Mégis segít neki, együtt nézik végig Barbi régi videoblogjait, hogy rájöjjenek, ki akarhatta megölni. Mivel szinte bárki, végre rákényszerülnek, hogy szembenézzenek eddigi önmagukkal, és eldöntsék végre, mit is akarnak kezdeni az életükkel – és persze a két siófoki szépfiúval, akiktől könnyebb elolvadni, mint a tűző nap sugaraitól.

A Barbibébi izgalmas, kőkemény regény napjaink fiataljairól, benne az egyedinek hitt, ám valójában meglehetősen konformista, magamutogató életstílus és a szándékosan elnyomott, a lelkük mélyén rejtőzködő értékek harca. Hogyan mutatja meg önmagát egy fiatal manapság? Hova vezethet néhány rossz döntés? Miért van szükség tragédiákra ahhoz, hogy helyrebillenjen az értékrendjük? Mitől váltak ilyenné a mai tizenévesek?

A Barbibébi szerzője, Lakatos Levente még nincs 25 éves, de közel tíz esztendeje dolgozik a média világában. Gossip- és ifjúsági újságíróként testközelben tapasztalja meg a fiatalok problémáit és a sztárok csillogó és gyakran sötét világát. Ezért lett első regénye, amellett, hogy arcpirítóan szókimondó, merész és megindító, egyben hiteles is.

Lakatos Levente
Lakatos Levente

Barbibébi hónapokra életem első számú nőjévé lépett elő. Ahogy a legtöbb férfi, egy kicsit én is beleszerettem. Barbi igazi álomnő – legalábbis első pillantásra. Gyönyörű, és a tekintetében látszik, hogy tisztában van a szépségében rejlő elemi erővel. Egy férfinak ennyi elég, hogy máris a nő tenyeréből egyen. És közben nem vesszük észre, hogy milyen számító valójában. Leigáz, lerombol és lelép.

Elkezdtem olvasni, és megdöbbentem. Ez nekem nagyon durva – gondoltam –, de már az első oldal végén megfogott egy eredeti mondat. Aztán magával sodort Barbi, Krisz és a barátaik története. Velük mosolyogtam, sírtam és nevettem. A sorsuk alakulását követve azonban mindvégig ott motoszkált bennem a kérdés: miért lettek ilyenek? Milyen felnőtt válik azokból a gyerekekből, akik tizenhét esztendő alatt gyakorlatilag már „ledaráltak” negyven évet? És mennyire vagyunk felelősek mindezért mi, felnőttek, akik a mindennapi hajtás közben egyre kevésbé vesszük észre a szeretetéhségüket, és halljuk meg a néma segélykiáltásaikat? Elgondolkodtató olvasmány, nem csak fiataloknak.
(Loósz Vera szerkesztő)

Részlet a regényből:

„A fotózás napján mindenki Barbi körül ugrált. A sminkes és a fodrász órákat dolgozott a fején, hogy a legtökéletesebb formáját hozhassa. A stylisttal azonnal megtalálták a közös hangot – bár túl sok ruharabról nem kellett szót ejteniük. Barbi vitt magával néhány fehérneműt és cipőt, hogy biztosan a saját egyénisége köszönhessen vissza a képekről.

Amitől azonban Barbi teljesen kikészült, az volt, hogy a sminkes állandóan hol vízzel spriccelte, hol pedig olajozta a bőrét. A láthatóan meleg srácnak arra is figyelnie kellett, hogy a modellnek mindig csillogjon a bőre. Nos, egy ideig minden olajozottan ment, aztán Barbi egyszer csak begörcsölt. Hogy miért? Talán éppen a túlzott odafigyelés volt az, amitől pánikba esett. Egyszerre érezte magát kislánynak, bombázónak és ordas kurvának, a hármasság pedig padlóra kényszerítette. Teljesítenie és csábítania kellett, de képtelen volt magát elengedni. A próbaképek többségén egy feszült, idegbeteg csajszi szerepelt. Olyan, aki bármennyire dögös, már a tekintetével elüldözi a pasikat. A férfiak a kacér nőkre izgulnak. Az már más kérdés, hogy milyeneket kapnak… A magazinnak természetesen a szexi Barbibébire volt szüksége. Végül a fotós oldotta fel a lány görcsösségét, pontosabban mondva a vodka, amiért kiküldte a sminkest a közeli benzinkúthoz. Úgy volt vele, hogy az összeálló szemeket könnyebben kiretusálja, mint a görcsösséget.

Az alkohol persze megtette jótékony hatását. Barbi a fotózás előtt két napig egy falatot sem evett, így aztán egyetlen pohárkától gyorsan és teljesen ellazult. Jókedvében még a bugyiját is lehúzta volna.
Lehet, hogy most is innia kellene? Talán akkor itt is képes volna ellazulni. Kezdte megérteni az anyját, aki gyakorlatilag egyetlen estét sem bírt volna ki whisky nélkül…”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top