Melvin Udall (Jack Nicholson)
Film: Lesz ez még így se
Kórlap: Kényszeres-rögeszmés zavar (OCD)
A betegség bizonyos gondolatok és cselekvések akaratlan megjelenését okozza az egyén tudatában. Ezek a gondolatok és cselekvések mintegy kényszerítő erővel hatnak az egyénre.
Szakértői vélemény:
Egy delfin |
„Egy vígjátékhoz képest meglehetősen hitelesen ábrázolják a kényszeres tüneteket: Melvin nem lép a vonalra, mindig ugyanannál az asztalnál ebédel, vadonatúj műanyag étkészlettel étkezik, megszámolja, hányszor fordítja rá a kulcsot… Melvin gyógyulás felé vezető útja is hihető, hiszen lépésről lépésre halad, az életében megjelenő szerelem hatására pedig ismét pszichiátriai segítséget vesz igénybe.”
Susanna Kaysen (Winona Ryder)
Film: Észvesztő
Kórlap: Borderline személyiségzavar
A BPD főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető személyiségzavar.
Szakértői vélemény:
„A film majdnem minden sztereotípiát felvonultat a pszichiátriai gyógykezelésekkel kapcsolatban, mégis sok vonatkozásban hiteles képet fest a hatvanas évek, de akár napjaink helyzetéről. Egyik kedvenc képem, mikor az öngyilkossági kísérlete után szanatóriumba kerülő lány, aki nem veszi be gyógyszereit, tiltakozik a pszichoterápia ellen, és mindennel szemben ambivalens, hullámzó a hangulata, bizonytalanok céljai, szexuális orientációja, önképe, „nem találja helyét”, meglesi kórlapját és rajta diagnózisát (borderline személyiségzavar), majd annak utánaolvasva ennyit mond: »Ez én vagyok.« A felismerés hatására elkezd együttműködni terapeutájával, és gyógyultan távozik.”
Allie Calhoun (Rachel McAdams/Gena Rowlands)
Film: Szerelmünk lapjai
Kórlap: Szellemi hanyatlás (demencia)
A memória, az ítéletalkotás, a tanulási képességek hanyatlásával és a figyelem zavarával járó, folyamatosan romló állapot, egyfajta szellemi leépülés. Bármely életkorban előfordulhat, de a leggyakoribb 65 éves kor felett.
Szakértői vélemény:
„A férfi nap nap után elmeséli a nőnek neki szerelmük történetét, abban reménykedve, hogy felesége feleszmél, és „eszébe jut” közös életük. A filmben ez – bár rövid időre – lehetségessé válik, a való élet azonban sokszor kegyetlenebb: a betegség lefolyása tényleg lehet hullámzó, ez a filmben is megjelenik, csak sajnos általában a stagnálás, vagy akár az enyhe, átmeneti javulás nem olyan kiszámítható, mint ahogyan azt ott sugallják.”
Leonard (Guy Pearce)
Film: Memento
Kórkép: Amnézia
Az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós sérülése.
Szakértői vélemény:
„A film értékét nem kisebbítik az olyan kisebb pontatlanságok, mint hogy Lennynek valójában nem a rövid távú memóriája sérülhetett, inkább úgy tűnik, az új emlékek hosszú távú emlékezetbe való elraktározásával van gondja, hiszen minden új információt elfelejt pár perc leforgása alatt. Az ábrázolásmód annyira kiváló, hogy mindannyian élénk benyomást kaphatunk arról, milyen trükkös és bonyolult jószág is emlékezetünk.”
Nina Sayers (Natalie Portman)
Film: Fekete hattyú
Kórkép: Pszichózis
A beteg elveszti kapcsolatát a valósággal, téveszméi és érzékcsalódásai vannak.
Szakértői vélemény:
„Nina balerina. Nina fehér hattyú (= jó, engedelmes kislány). Ahhoz, hogy főszereplő legyen, az kell, hogy fekete hattyúvá (= gonosz, csábító nő) is váljon. Nina átalakulása azonban »túl jól sikerül«, a zseniális előadás ára az önerőből visszafordíthatatlan átlényegülés; a tollak, szárnyak kinövése a pszichózis maga: a valósággal való kapcsolat lazul, sőt megszakad, a gondolkodást uraló téveszmék, kóros észlelések (hallucinációk), a belső, saját valóság mint igazság vetülnek ki a világra. Előrebocsátom: a hattyú halála nem a pszichotikus állapotok egyetlen kimenete. Sőt. A pszichózis gyógyítható.”