A Csúcshatás komplett hülyeség?

Mi igaz abból, hogy az ember az agyteljesítményének csak a 10–15%-át használja ki?
Ugyan lehetnek olyan pillanatok (pl. alvás közben), amikor az agyi aktivitás alacsonyabb mértékű, mint egy fokozott koncentrációt igénylő, komplex helyzetben, egy nap alatt azonban agyunk (majdnem) minden részét használjuk. Az, hogy agyunk testünkhöz viszonyított kis mérete ellenére testünk energiájának 20%-át használja fel, szintén arra utal, hogy az idegsejtek aktivitása viszonylag jelentősnek tekinthető. Önmagában ez a tény megdönti a film alapállítását, miszerint az ember csak egy kis részét használja ki az agya teljesítőképességének.

Gyógyszerekkel okosodhatunk?
Agysérülteknél vagy tanulási nehézséggel küzdőknél alkalmaznak olyan speciális, tanulásra épülő kezeléseket, melyek segítségével az agy teljesítménye növelhető. Fontos még az egyes drogok központi idegrendszeri hatását is megemlíteni: a pszichostimulánsok (pl.: amfetamin) növelik a koncentrációs képességet, éberré tesznek, ezáltal úgy tűnhet, mintha az agyi teljesítményt növelnék, holott alkalmazásuk ronthatja a memóriát; függőséget, megvonási tüneteket okozhatnak. Az agyteljesítmény filmben látott mértékű fokozása teljességgel elképzelhetetlen.

Az emberi intelligencia és az emberi memória mennyire függ össze? Akinek jó a memóriája, annak automatikusan magas az IQ-ja is? És akinek magas az IQ-ja, annak jó a memóriája is?
Az intelligenciatesztek több részfunkciót mérnek, melyek között szerepel a rövid távú és a hosszú távú memória is, emiatt az intelligencia és a memória között van összefüggés, de az intelligenciatesztekben más feladatok is szerepelnek. A memóriát azonban sok tényező befolyásolja. A stressz például rontja a munkamemóriát, így negatívan hathat ki az IQ-teszten elért eredményre is.

Mi alapján határozzuk meg az emberek intelligenciahányadosát?
Ennek mérése úgy lehetséges, hogy azt vizsgáljuk, valaki mennyire hatékonyan tud új, feladatszerű helyzeteket megoldani. Viccesen azt szokták mondani, hogy az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek. Az értelem viszonylag stabil személyiségjegy, ami a felnőtteknél évek alatt – ugyanazzal a teszttel mérve – sem változik jelentősen. Az IQ egy arányszám, az eredeti képlet szerint gyermekeknél a mentális kor/életkor hányadosa, százzal megszorozva. Egy egyén a különböző részfeladatokból álló teszteken azonban különböző eredményekkel szerepelhet, hiszen nem mindegy, hogy az IQ-teszt az értelem melyik részfunkcióját, inkább a szóbeli vagy a készségszintű intelligenciát vizsgálja. Ezek mellett fontos megemlíteni, hogy az intelligencia kultúrafüggő: mást jelent a sikeres feladatmegoldás egy törzsi társadalomban, mint Európában.

Mi az eddig mért legmagasabb intelligencia hányados?
A normál intellektus 90–110 közötti, az emberek körülbelül fele esik ebbe a kategóriába. Az e feletti kategóriák beosztása kissé ellentmondásos, 110–120-as érték jó intellektust jelent. A Magyar Wechsler Intelligencia Skála (MAWI) 140-es IQ-ig mér. A 60 és 140 közötti terjedelem az emberek 99,5%-át lefedi, ebből jól látható tehát, hogy az ennél magasabb vagy alacsonyabb értékek ritkák. A zseni meghatározása nincs „kőbe vésve”, egyesek 140, mások 160 felett IQ esetén beszélnek zsenialitásról.

Az intelligencia azonban a személyiségnek csak egy része, nem egyértelmű, hogy a magasabb IQ-val rendelkező egyén eredményesebb, vagy nagyobb kutató lesz. A Guinness-rekordok könyve szerint a legmagasabb IQ-val Kim Ung-yong koreai mérnök-orvos bír, az ő értéke 210-es. A filmben hallott négy számjegyű intelligenciahányados csak a fantázia szüleménye lehet.

A filmben látottakhoz (pár nap alatt nyelveket és komplett szakmákat tanul meg, és minden bevitt információ megmarad a memóriájában…) milyen IQ-ra lenne szükség?
Bizonyára mindannyian elgondolkodtunk már azon, milyen jó lenne, ha csak annyira „fogna az agyunk”, hogy nem felejtenénk el, amit egyszer már megtanultunk. Azonban ez csak vágyálom marad, bármilyen magas is az IQ-nk, nem határozható meg konkrétan, hogy milyen intelligenciaérték az, amihez biztosan ilyen teljesítmény társulna. Az egyéni különbségek ugyan alkalmanként szembeötlők, de még gyors felfogás, magas intelligencia esetén is szükség van bizonyos időre ahhoz, hogy például az új információ rögzüljön, azaz a rövid távú memóriából a hosszú távú memóriába kerüljön át, és ne felejtsük el azt a tényt sem, hogy a nem használt idegsejtkapcsolatok törvényszerűen halványodnak, a felejtés mai tudomásunk szerint gyakorlás nélkül nem kerülhető el.