Volt egyszer egy rasszista Amerika

A segítség

Míg a kilencvenes évek Hollywoodja szinte minden évben csatasorba állított egy filmet a rasszizmus tematikájában (Ha ölni kell, Dzsungelláz, Amistad…), addig ma már alig készül alkotás a színes bőrűek amerikai megpróbáltatásairól. Igény az lenne rá, lévén a hosszú kihagyás után a témában bemutatott A segítség hatalmas sikert aratott a mozikasszáknál. Persze a film titkát nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy a közönség már ki volt éhezve a hasonszőrű drámákra. Tate Taylor rendező filmje az a fajta nagyszabású álomgyári dráma, ami műfaja ellenére nem csak az art mozik értő közönségének szól, hanem bárkit képes megríkatni, akibe szorult némi emberi érzés, így a lehető legszélesebb rétegeket szólítja meg. Úgy drámai, hogy közben mégis van a végén feloldozás, és úgy humoros, hogy ez egy percig sem megy a dráma rovására, pusztán csak a pátoszt oldja sikeresen.
A sztori azt az időszakot mutatja be, amikor az amerikai nők még munka helyett inkább otthon lebzseltek, és csinibe vágva magukat várták haza férjurukat, és amikor még a takarítás és a főzés is büdös volt. A legtöbb ilyen tevékenységet a fekete cselédeikkel végeztették el, legalábbis a déli Jackson város asszonyai biztosan. A film kiváló ellenpólusként mutatja be a csilivili és képmutató fehér dámák és a szorgos és kiszolgáltatott színes bőrű cselédjeik világát, de szerencsére a fekete és a fehér színek mellett akad azért szürke is. Emma Stone és a nagyon szőkét játszó Jessica Chastain figurái szerencsére annyira színes és élő karakterek, hogy ebből kiderül: a film alkotói sem csak sztereotípiákban gondolkodtak.

Rendezte: Tate Taylor
Szereplők: Emma Stone, Viola Davis, Jessica Chastain, Bryce Dallas Howard
Eredeti cím: The Help
Forgalmazza: Fórum Hungary
Értékelésünk: 5/5

Tintin kalandjai

Megtörtént. Steven Spielberg is beállt a sorba és 3D-s filmet készített. Azért a bravúr nem merül ki ennyiben: ha már lúd, legyen kövér alapon a 3D-vel egyetemben elkészítette karrierje első animációs filmjét is, bár azért végig ismerős terepen mozgott. A sztárrendező új mozija egy az egyben idézi meg az Indiana Jones-sorozatban megteremtett világot. Hősei keresztül-kasul száguldoznak kicsiny bolygónkon, hihetetlenebbnél hihetetlenebb üldözésekben vesznek részt, és szinte minden járművet (tank, motor, hajó, csónak, repülőgép, daru…) kipróbálnak, ami csak létezik a Földön. A különbség leginkább annyi, hogy a célközönség itt egy pár évvel fiatalabb, ezért a romantikus szál kimaradt a műfajkoktélból. Bár Tintin, a belga képregényhős jóval öregebb, mint Indy, Spielberg annak idején mégsem őt másolta Az elveszett frigyláda fosztogatói forgatásánál, hiszen csak a filmje kritikáit olvasgatva értesült a létezéséről. Azóta szeretett volna egyszer egy Tintin-filmet készíteni, és erre egészen mostanáig kellett várnia. Peter Jackson (A Gyűrűk Ura-trilógia alkotója) javaslatára nem élőszereplős kalandfilmet készített, hanem motion capture (amikor érzékelőket helyeznek a színészre, és a játékát bedigitalizálják) eljárással folytatta a Karácsonyi énekben és az Avatarban kitaposott utat, és az eredmény valóban lenyűgöző. Maximálisan élethű világ tárul elénk, de az animációs mivolta miatt Spielberg mégis sokkal vadabb akciókat és trükköket engedhetett meg magának a szokásosnál, hisz egy rajzfilm kereteibe sokkal több minden belefér. Vicces, kalandos és pazarul látványos mozi lett a Tintin kalandjai, ami tökéletes kikapcsolódás az egész családnak.

Rendezte: Steven Spielberg
Szereplők: Jamie Bell, Andy Serkis, Daniel Craig
Eredeti cím: The Adventures of Tintin
Forgalmazza: InterCom
Értékelésünk: 4/5

Made in Hollywood

A hatalmas bukásnak bizonyuló Marie Antoinette után Sofia Coppola visszatért a bevált formulához. Az Elveszett jelentéshez hasonlóan vett egy szállodában lakó, kiégett hollywoodi sztárt, akit aztán összehozott valakivel, aki újra megmutatta neki, hogy van értelme élni. Két különbséget azért felfedezhetünk. A helyszín ezúttal nem Japán, hanem Kalifornia és Olaszország, a valaki, aki belép a sztár életébe, pedig nem egy vonzó nő, hanem egy kislány, a filmsztár lánya. A meglehetősen ridegen induló mozi (sztárunknak már a szex is dögunalmas) a lány, Elle Fanning érkezésével melegedik fel kissé. Kettejük kapcsolatának bemutatása valóban izgalmas, és ugyan ezek a képsorok is nélkülöznek mindenféle nagyobb eseményt, a napi programok bemutatásával is jól láthatjuk: ez a lány a filmsztár életének egyetlen értelme. Sajnos azonban a Made in Hollywood a kiváló színészi összjáték ellenére mégsem tud olyan erős hangulatfilmmé válni, mint anno az Elveszett jelentés, ami a kevésbé eltalált karaktereknek, a kevésbé karakteres helyszíneknek és persze Coppola önismétlésének köszönhető.

Rendezte: Sofia Coppola
Szereplők: Elle Fanning, Stephen Dorff, Chris Pontius
Eredeti cím: Somewhere
Forgalmazza: Szuez Film
Értékelésünk: 3/5

Apró, kis hazugságok

Ludo Párizsban fekszik az intenzíven, mert balesetet szenvedett. Barátai ennek ellenére úgy döntenek, hogy nem hagyják ki az évi, rendes, közös nyaralásukat és elindulnak a tengerpartra. Szórakozásuk azonban nem felhőtlen, kisebb-nagyobb viták kerekednek, részben a múlt sérelmei és titkai, részben lelkiismeret-furdalásuk miatt. Marion Cotillard ura, a szintén színész Guillaume Canet ezúttal rendezőként jegyzi ezt a nagggyon is francia filmet a különféle enyhén kattant figurák találkozásáról.

Rendezte: Guillaume Canet
Szereplők: Marion Cotillard, François Cluzet, Gilles Lellouche
Eredeti cím: Les petits mouchoirs
Forgalmazza: Cirko Film – Másképp Alapítvány