Az egyik legkedveltebb társasunk, főként azért, mert kooperációs játék, nincs összeveszés a végén, nincs nyertes meg vesztes, hanem együtt örülünk vagy bosszankodunk. Körülbelül másfél-két éves kortól már tudják játszani, amint el tudnak dobni egy kockát, és megértik, hogy várni kell, hogy ők kerüljenek sorra. Az úti változat pedig egy kb. 10×6 cm-es kis fémdoboz, bárhova könnyen magunkkal vihetjük.
A játék részletes leírását a Fészekalja blogon találod.
