Szabadidő

Bikiniben pózolva hirdetik a fegyvereket az amerikai influenszerek

A szabályozó testületek vakarhatják a fejüket a jelenség láttán, miközben az Instagramon gyűlnek a lájkok.

Az influenszerjelenség hazánkban is évek óta jelen van, elég csak a többé-kevésbé, vagy ha úgy tetszik, közepesen híres celebecskék közösségi oldalait szemügyre venni: előbb-utóbb feltűnik majd egy-egy poszt, amelyen a természetesség igénye nélkül reklámoznak kozmetikai terméket, háztartási eszközt, látásjavító kezelést vagy bármi egyebet. Lőfegyvert mondjuk pont nem, de a tengerentúlon, ahol az amerikai állampolgárok viszonylag egyszerűen, akár a hétvégi nagybevásárlás mellé is beszerezhetnek egy új pisztolyt, puskát vagy épp egy nagy adag lőszert, a marketingeseknek fel van adva a feladat, hogy az új kommunikációs csatornákon is terjesszék az adott márka jó hírét.

A fegyvergyártók az influenszerek bevetésével játsszák ki a szabályozást (Fotó: iStock)

Így történhet meg, hogy az amerikai influenszerek között szép számmal akad olyan, aki egyik nap fogfehérítőt, a másik nap félautomata karabélyt reklámoz, miközben komoly összegeket kaszál ezzel. Ennek a mezőnynek az egyik éllovasa Kimberly Matte, akinek az Instagramján egy terméket is ábrázoló szelfi 100 dollárba, vagyis közel harmincezer forintba kerül. Hirdetőkből pedig nincsen hiány, akár egy őszies hangulatú fekete-fehér felvételről…

…akár egy könnyű fekete koktélruha ideális kiegészítőjének szánt AR–10-esről van szó. Matte becsületére legyen mondva, hogy a farmján készülő fotókon és videókon sosem süti el a fegyvereket, mivel ott vadon élő szarvasok járnak-kelnek, akiket nem akar elijeszteni.

Az amerikai Vox mélyre merült a témában, és többek között megszólaltatták a zárható fegyverszekrényeket gyártó Liberty Safe marketingvezetőjét, Kyle Clouse-t is, aki elmondta, hogy a fegyverekkel pózoló influenszerek jelenleg a piac „aranytojást tojó tyúkjai”. Míg a fegyvergyártókat viszonylag szigorú szabályok kötik a reklámozást illetően, az influenszerekre ezek a korlátozások nem vonatkoznak, így ők nyugodtan mutogathatják a legújabb fegyvereket a sokszor több száz ezres, de nem ritkán többmilliós követőtáboruknak. Meglepően sok köztük a nő, akikben a gyártók a fegyverek és a hozzájuk köthető életmód népszerűsítőit látják.

Egy örök klasszikus: a „kis fekete” (Fotó: iStock)

Ezt pedig a másik oldal is megerősíti: a Las Vegas-i DeeAnna Waddell – aki helikopteres élménylövészetet kínál követőinek – szintén úgy látja, hogy a fegyverek digitális népszerűsítése szinte lehetetlen lenne az influenszerek nélkül.

„Az influenszerek jobban tudják reklámozni a termékeket, mint maguk a gyártók” – mondta Waddell a Voxnak nyilatkozva.

Amerikában a fegyvertartás évtizedek óta kényes és megosztó téma: a társadalom egyik része körömszakadtáig ragaszkodik az amerikai alkotmány második kiegészítésében foglaltakhoz, amely szerint a fegyvertartás az amerikai állampolgárok elidegeníthetetlen joga. Az USA-ban ennek megfelelően több tízezer lőfegyver van magánkézben. Csakhogy ugyanez igaz például Svájcra is, de az alpesi országban híre-hamva sincs az iskolai lövöldözéseknek és hasonló tömegmészárlásoknak, míg az Egyesült Államokban szinte nem múlik el hét anélkül, hogy ne történne hasonló incidens. Emiatt a fegyverellenes oldalon sokan követelik a második alkotmánykiegészítés eltörlését, a szabályozás szigorítását és hasonló lépéseket, így a közösségi oldalakon is át kellett gondolni a tartalomkezelési alapelveket, aminek következtében a Facebookon és az Instagramon például tilos a fegyverekkel való pózolás – de csak akkor, ha hirdetésről van szó. Az influenszerek nyugodtan mutogathatják a puskákat, pisztolyokat, függetlenül attól, hogy a gyártóktól komoly összegeket vágnak zsebre ezért.

Ennek a kiskapunak ékes példája a Goat Guns nevű cég esete, amely nem valódi fegyvereket, csupán azokra megszólalásig hasonlító másolatokat forgalmaz. Mivel a termékeit a közösségi oldalak algoritmusai nem tudják megkülönböztetni a valódi fegyverektől, a cég tulajdonosa, Brad Lunt egy influenszerügynökséghez fordult, amelynek havonta 1500 dollárt fizet, hogy a termékeit erre fogékony influenszerek kezébe adják.

A fegyverek világában a szexizmus is vaskosan jelen van a mai napig (Fotó: iStock)

A háborús veterán Charissa Littlejohn ezzel szemben nem játék, hanem valódi fegyvereket népszerűsít – az ő Instagram-oldalára került fel az alábbi poszt is, amely afféle babaváró fotónak készült, a szövegéből pedig az is kiderül, hogy a lelkiismeretes anyuka a születendő babának is beszerzett egy pisztolyt, biztos, ami biztos alapon. Bár elsőre úgy tűnhet, mintha egy cipőről lenne szó, a posztot alaposan tanulmányozva kiderül, hogy nem erről van szó.

A posztok többségében az a közös, hogy egyiküket sem látták el az amerikai szövetségi kereskedelmi hatóság, a Federal Trade Commission (FTC) által előírt tájékoztatóval, amely szerint reklámanyagról van szó.

Míg a fegyverlobbi és a fegyverpárti tábor szerint alkotmányos és egyéb szabadságjogokról van szó, az ellenoldal azzal érvel, hogy a fegyverek életmódfotókon való ábrázolásával a fegyverkezést, fegyvertartást normalizálják.

„Ez egy olyan eszköz, amit arra terveztek, hogy öljenek vele – mondta a Voxnak Andrew Patrick, a Coalition to Stop Gun Violence nevű szervezet médiaigazgatója. – Ennek eredményeként egyre több helyen jelenhetnek meg a fegyverek a kávézóktól a bárokon át az utcákig és iskoláig.”

A fegyverek reklámozásának ez a módja ráadásul a szexizmusnak is kiváló terepe, a fegyvertartó nőket ugyanis gyakran ábrázolják bikiniben vagy más szexualizált módon – ez a terület továbbra is erősen heteronormatív, legyen szó közösségi vagy hagyományos médiáról.

(Legalább) ez ellen igyekszik harcolni Lauren Young, aki korábban katonai rendészként dolgozott, ma azonban már inkább azzal keresi a kenyerét, hogy közel kétszázezer instagramos követőjének fegyvereket reklámoz.

„Sosem pózolok bikiniben vagy fehérneműben vagy ilyesmiben. De ha nőként fegyverekkel foglalkozol, valaki biztos beszól majd emiatt – magyarázta a Voxnak. – Ez aztán további kérdéseket is felvet, és végeredményben nem tudom, hogy ez javítja-e a nők helyzetét, vagy épp az ellenkező hatást éri el.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top