Szabadidő

Úgy akarsz tenni, mint aki külföldre utazott? Irány Szeged!

Itt a legkönnyebb ugyanis eljátszani némi turistáskodást úgy, mintha egy félig balkáni, félig mediterrán, de a magyar átlagnál mindenképpen boldogabb országban lennénk. Csak azok az utcatáblák ne lennének… Személyes útinapló Szegedről.

Nincs mese, bele kell nyugodnunk, hogy egy darabig még nem jutunk el külföldre. A koronavírus-statisztikák fényében nyilván ez legyen a legnagyobb bajunk, de ettől még ér emiatt rosszul érezni magad, ugyanis ez tényleg elég nagy baj. Sok választásunk nincs, be kell érnünk Magyarországgal. Isten ments, persze, hogy leszóljam a belföldi turizmus (és a fősodorbeli turizmusból kilógó alternatív programok) csodáit, de akkor is hiányzik felszállni egy repülőre és két óra múlva leszállni egy ennél boldogabb és (szó szerint) felhőtlenebb helyen.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Hagyjuk is a panaszkodást, inkább nézzük meg, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel. Mi például Szegedre mentünk – és milyen jól tettük! Szeged csodálatos hely, ezt tudtuk eddig is, már csak azért is, mert a Tripadvisor-toplistákkal és a „10 dolog, amit nem hagyhatsz ki, ha a Napfény Városában jársz” típusú infantilis cikkekkel Tiszát lehetne rekeszteni. Mi tehát most nem is erre vállalkozunk, inkább egy önmagában terápiás célú képsorozattal összekötött rendhagyó, szubjektív (naná) és személyes élménybeszámolóval próbálunk rábeszélni téged is, hogy foglald le azt az IC-jegyet, lehetőleg máma még.

Hogy miért? Hát ezért.

Szeged=Trieszt

Szeged azért különösen fontos most nekünk, országlezárás sújtotta magyaroknak, mert (talán Budapest egy-két utcáját leszámítva)

ebben a városban a legkönnyebb úgy tenni, mintha külföldön lennénk.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Nyilván nem szeretnék túlzásokba esni, egzotikus helynek azért nem nevezném, mégis van itt valami, talán a mediterrán éghajlat, talán a jellegzetes (és kissé eklektikus) építészet, talán a jó értelemben vett lassú, ráérős tempó, vagy nyilván ez mind, ami miatt egészen könnyű elképzelni, hogy egy tengerparti városban vagyunk egy a miénknél sokkal boldogabb országban. Az illúziót persze hamar lerombolják az utcatáblák és az, hogy mindenki magyarul beszél, de ami az illúzió helyén marad, az is csodálatos. A fenti fantáziálgatás pedig tényleg inkább a helyzetről szól, nem arról, hogy Szegedről bármi is hiányzik.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Tengert persze nem találunk, szerencsére van, ami kárpótoljon.

A Tisza

Budapestiként különösen tanulságos Szeged folyópartján bóklászni. A fővárosban ugye van egy-két (mármint egészen konkrétan egy vagy kettő) érintetlen partszakasz, ahol még meg lehet érinteni, sőt térdig bele is lehet mászni a Dunába, egyébként csúnya és életidegen rakpartok, kordonok, betonfalak vagy simán áthatolhatatlan dzsumbuj- és szeméttenger választja el a folyót az emberektől. Szegeden ehhez képest egészséges és közvetlen viszonyt ápolnak saját vizükkel.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

A Tisza szinte mindenhol akadály nélkül megközelíthető, a kérdés legfeljebb az, hogy betonlépcsőkön vagy féllegális (értsd: fürödni tilos, de a hatóság nem zaklatja túl nagy elánnal a szedett-vedett bícseket) szabadstrandokon keresztül.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Az már bizonyított, hogy vízközelben lenni terápiás, ami azt jelenti, hogy Szegeden lenni önmagában gyógyhatással bír, mert itt aztán mindenhol jelen van a folyó.

Hamgurger és sör

Enyhe, de határozott gőggel érkeztünk mi, a gasztroforradalom (és az ilyenkor obligát bullshit-streetfood) által elkényeztetett pestiek: valahogy úgy képzeltük, hogy nyilván van egy-két jó hely Szegeden, de ettől még a halászlé-alapú turistalehúzás dívik, meg persze a Kádár-érát idéző kifőzdék. Pár óra múlva nagyon-nagyon szégyelltük magunkat.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

A valóság ezzel szemben ugyanis az, hogy Szegeden nem a jó helyeket kell külön keresni, hanem a rosszakat. A hirtelen útba eső gluténmentes hamburgerező is nagyszerű volt (észre sem vettük volna a turpisságot, ha nem pont az ételérzékenység vonzott volna oda bennünket), a „simán csak korrekt” éttermek gyorsabbak és őszintébbek voltak, mint a fővárosiak többsége, a Cirmi Gasztrokocsma pedig pont olyan jó, mint amilyen baljós a neve: nagyon. Arról nem is beszélve, hogy a romkocsmák sem a múltba kapaszkodva erőltetik a lazaságot, hanem egyszerűen csak jók és jól áll nekik a díszlet, így aztán nem is igazságos romkocsmáknak nevezni őket. A dohányboltnak álcázott alkoholszaküzletben pedig nagyobb és izgalmasabb volt a sörfelhozatal, mint a legtöbb kifejezetten a komlóra szakosodott pesti italboltban.

A buli spontán, de folyamatos

A hevenyészett strandon már feltűnt, és két nap alatt lépten-nyomon azt éreztük, hogy a szegediek (részben nyilván a járvány miatt, részben a vérmérsékletüknek hála) úgy és akkor érzik jól magukat, amikor és ahogy éppen kedvük tartja. Ez csodálatos jelenetekben testesül meg a város legkülönbözőbb pontjain ejtőző arcoktól az esti, Bluetooth hangszórókkal nyomatékosított folyóparti bulikig.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Arról nem is beszélve, mennyire lassú, nyugodt és biciklisbarát (illetve autósbarát, gyalogosbarát, fekvőember-barát) város: a sűrű építkezéseknek hála hajmeresztő manőverekre kényszeríti a város a kerékpárosokat (minket, fogalmatlan pestieket meg pláne), mégsem hallottunk egy dudaszót sem.

Építészet

Elég rákeresni a „Szeged” és a „városnézés” szavakra, és már ömlenek is a találatok a tematikus, hosszabb-rövidebb szervezett sétákra. Nem múló trendről van szó, inkább arról, hogy Szegeden sűrű és mély az építészettörténelem.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Az épületek többségére elég ránézni: nem csupán az jut majd eszedbe, hogy „de szép”, hanem az is, hogy „ennek milyen sztorija lehet!”. Jó eséllyel van is, de tényleg nem szeretnénk elvenni az idegenvezetők kenyerét, irány az art deco séta!

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Ja, a szocreál építészet is virágzik. Jobban mondva nem akar elhervadni.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Ahogy a street art is.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Lótuszok és pillangók

Tudtad, hogy a pillangók szárnya nem szőrös és nem poros, hanem pikkelyek borítják? És azt, hogy a lótusz levelei még akkor sem lesznek nedvesek, ha esik rájuk az eső?

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Ha Szegeden jársz, nem hagyhatod ki a város legszélén (értsd: biciklivel negyed óra) található, szó szerint gyógyhatású füvészkertet. Nem is adunk tippeket és tanácsokat, menj el, vessz el a növények között, tévedj el és ne siess a kijárat megtalálásával. Na jó, egy tanácsot mégis adunk: ha a néni megkérdezi, adhat-e külön jegyet a lepkeházba, azonnal mondj igent.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Még egy tipp, az utolsó, esküszöm: tanulj az én hibámból és ne próbáld fotózni őket, abból csak frusztráció fakad. (Kivéve, ha aknakeresős géppel dolgozó, egy-egy helyszínen fél órákat is várni kész fotóművész vagy, akkor nem szóltam.) Inkább élvezd a társaságukat.

Fények nappal

A Szegeddel kapcsolatos legócskább közhely, hogy ez a napfény városa, nyilván szerettem is volna elkerülni. A helyzet azonban az, hogy nem csak azért emlegetik így, mert statisztikailag errefelé várható évente a legtöbb napsütéses óra, hanem azért is, mert a szegedi napfénynek van valami különleges minősége: ahogy esik, ahogy nem kell megküzdenie a károsanyag-kibocsájtással, és ahogy tükröződik az épületeken.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

A lényeg: menjetek Szegedre, csak arra figyeljetek, hogy amennyire lehet, napsütéses időben tegyétek ezt! Mondjuk nehéz mellényúlni.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

Fények éjjel

Említettük a Tiszapartot, ugye? Most csak annyit tennék hozzá, hogy kerülj arra napnyugta után is – vagy egyszerűbb, ha ott várod meg.

Fotó: Neményi Márton

Fotó: Neményi Márton

A legszegedibb mondat

Nézze, hetvenéves vagyok, nekem már jogom van hülyén kinézni.

Úgy akarsz tenni, mint aki külföldre utazott? Irány Szeged!Fotó: Neményi Márton

Még több Szeged

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése