Lillafüred rejtett arca, mintha tényleg az Egyszer volt, hol nem volt sorozatban járnánk!

Vízesés, barlangok, csodaszép erdő és egy palota függőkerttel – Lillafüred olyan mintha egy mesében járnánk.

nlc

2021. Április 30.

Ahhoz, hogy egy tündérmesében érezzük magunkat, elég kezünkbe venni egy könyvet és vagy esetleg megnézni egy sorozat, vagy megtehetjük azt is, hogy ellátogatunk a magyarországi erdők egyikébe, érdemes például elindulni a Bükkbe, itt található ugyanis Lillafüred, ami megannyi csodát rejt.

A település, ami ma már Miskolchoz tartozik, mindössze 130 éves, ezt követően jött létre, hogy Gróf Bethlen András mezőgazdasági miniszter az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe épített egy kormányüdülőt. És honnan kapta a nevét a klimatikus nyaralótelep, ahogyan akkoriban írták az újságok? Ugyan a miniszter tiszteletére Bethlen-Fürednek keresztelték volna, de Bethlen András javaslatára inkább unokahúgának, Vay Erzsébetnek a becenevét kapta meg, ami pedig Lilla volt.

Ősz Lillafüreden (Fotó: Getty Images)

Nincsen tündérmese kastély nélkül, ezt a szerepet festői környezetben lévő településnél a Palotaszálló tölti be, ami 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, és a megnyitón – ugyan inkognitóban – de állítólag maga Lilla is jelen volt. És megannyi történet kapcsolódik a szállodához, 1933-ban József Attila is részt vett az ott szervezett írókongresszuson, és a táj ihlette meg az Óda megírására. A Palotaszállónak függőkertje is van, ez két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk.

A lillafüredi Palotaszálló (Fotó: Getty Images)

Itt található a Lillafüredi-vízesés is, ami húsz méteres magasságával Magyarország legnagyobb függőleges vízesése. Azért nem írjuk azt, hogy természeti képződménye, ugyanis nem az, mesterségesen hozták létre: a Szinva patak ugyan a Hámori-tóba torkollott, a vízesést Palotaszálló építésekor alakították ki. Ide pedig nem csak a nyári hónapokban érdemes ellátogatni, a befagyott vízesés igazán különleges látványt nyújt.

A Lillafüredi-vízesés ma Magyarország legnagyobb függőleges esésű vízesése húsz méteres magasságával (Fotó: Getty Images)

A barlangok szerelmesei számára is tartogat érdekes látnivalót a környék, itt található például a fokozottan védett Szent István-barlang, járatainak hossza másfél kilométer, de a bemutatott szakasz hossza mindössze 170 m. Ezt a cseppkőbarlangot a legendárium szerint 1913-ban fedezték fel, miután egy kutya beleesett az egyetlen természetes bejáratán át, az emberek pedig meghallották szegény állat vonyítását. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, a barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

Lillafüredi Szent István-barlang (Fotó: Getty Images)

Ahogyan a mellékelt kép is mutatja, Lillafüreden csónakázásra is van lehetőség, mégpedig a Hámori-tavon. Felülete ugyan jóval kisebb mint a Balatoné, de ez csak a felszín, átlagos mélysége kilenc méter, míg a Balatoné „csak” 3,0–3,6 méter. A Hámori-tó természetes elődje a Szinva édesvízi mészkőlerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél. A jelenlegi tó 1813-ban a Garadna-patak ipari vízhasznosítást célzó felduzzasztásával keletkezett, hazánk legrégibb tározó medencéje. Korábban fürdőzni is lehetett a vízében, illetve korcsolyázni is lehetett télen, de a hatályos jogszabályok miatt erre sajnos már nincs lehetőség.