nlc.hu
Szabadidő

A Macskafogó szereplői Budapesten

Amikor egy romkocsma kádjában éneklik a 35 éves Miu-Mi újságot

A Macskafogó, bármekkora közhely is ez, kollektív nemzeti identitásunk része. Képes volt arra, amelyre csak nagyon-nagyon kevés film:

Mindenki tud kapásból legalább három idézetet belőle, azok is, akik még meg sem születtek, amikor moziba került.

A moziba kerülés napra pontosan 35 éve történt, azaz 1986. október 2-án. Ez pedig fantasztikus ürügy arra, hogy méltóképpen megemlékezzünk Ternovszky Béla és Nepp József popkulturális mérföldkövéről, amely pont annyira filozófiai idézetgyűjtemény, mint amennyire akciófilm-paródia. Álljon tehát kilenc érdekesség a film hátteréről a betétdaloktól kezdve a feminista mellékszereplőn át a polgári engedetlenségi mozgalom megalapítójáig. Illusztrációként pedig büszkén mutatjuk be legújabb Photoshop-projektünket, amelynek kedvéért a mai Budapestre költöztettük a film ismertebb és kevésbé ismertebb, de legalább annyira érdekes és eredeti karaktereit.

Nem sokon múlt, hogy nem készült el

Végül azonban nem csak hogy elkészült, hanem az alkotók nagyon sok pénzből és teljesen szabadon dolgozhattak – és ez látszik is az eredményen. A filmet az állam nem rendelte meg, különösebb fantáziát nem is látott benne a kultúrpolitika, így pénzt sem szerettek volna adni. Nepp József és Ternovszky Béla eredetileg saját szórakoztatásukra, különösebb tervek és remények nélkül fejlesztgették Grabovskiék történetét és karaktereit. Végül egy magyar származású olajmágnás, Joseph Sefel keresett olyan projekteket szülőhazájában, amelyeket érdemes lenne támogatni, így találták meg egymást a Pannónia Filmstúdióval, az összeg végül a filmnél landolt. Elkezdték a munkát, Sefel pedig csődbe is ment, csak a produkció vége felé bukkant fel, addig azonban szabadon dolgoztak, nem kellett külföldi stábtagokat, rájuk erőltetett szakértőket, forgatókönyv-doktorokat alkalmazniuk – mesélte Ternovszky öt éve az Origónak. Közben némi pénzzel beszállt az állam is. A teljes költségvetés 150 millióra rúgott, ami ma sem kevés pénz, akkoriban pedig azt jelentette: csak az alkotók fantáziája szab határt annak, milyen lesz a film.

A Macskafogó szereplői Budapesten

Teufel a Dob utcában

Húzták a szájukat a kritikusok

A Macskafogó nem tökéletes film, bele lehet kötni több ponton is, igaz, ehhez évtizedek óta senkinek sincs kedve. Érthető okokból: annyira beletalált az ország kollektív életérzésébe, hogy azóta is kultuszfilmként rajonganak érte milliók. Bemutatása után viszont nagyon is volt kedve belekötni a kritikusoknak: a központi filmes megmondásokért felelős Filmvilág sablonos gengszterfilmként emlegette, ami teljesen érthetetlen, hiszen a film minden (ha nagyon akarjuk, még gengszter- is), de sablonos biztosan nem. Inkább az lehetett a „baj”, hogy az alkotás megakadt a kultúrpolitika torkán: nem volt nyíltan rendszerellenes, de javarészt mégiscsak a „kapitalista” és „imperialista” popkultúrából merített, és egyszerűen túl vicces, életvidám és eredeti volt ahhoz, hogy szeresse a hatalom. Sebaj, a közönség szerette helyettük is.

A Macskafogó szereplői Budapesten

Lusta Dick a Rákóczi téren (forrás: Neményi Márton)

Rengeteg ihletforrása van

A legócskább közhely, amit film (vagy bármilyen műalkotást) kapcsán csak elsüthetünk, a Macskafogóra még sincs jobb szavunk, mint a sokrétű. Egyszerre finom kritika és beszólás a hatalomnak, filozófiai alaptétel-gyűjtemény, a kasztrendszer-szerű társadalmi berendezkedések kőkemény bírálata, műfaj- és filmelméleti morfondírozás és persze idézetgyűjtemény, tisztelgés, sőt: kultúrtörténeti lexikon. Ihletforrásai közt (vállaltan) ott vannak az ókori állatmesék, a börleszk (gondoljunk csak Lusta Dick botladozására), a Star Wars, a James Bond-filmek, és nagyjából minden, ami akkoriban hivatalosan vagy becsempészett VHS-en hozzáférhető volt. Arról nem is beszélve, hogy a film összes beállításán, kameramozgásán, operatőri fogásán (mert ilyenjei bizony az animációs filmeknek is vannak) érződik a tudatosság és az elődök előtti tiszteletadás Fritz Langtól Stanley Kubrickig. Nem csoda, hogy mindenki rá tudott kapcsolódni. Nem csak a Magyarok: külföldön is hatalmas siker lett.

A Macskafogó szereplői Budapesten

A taperolós jelenet a Kisüzemben (forrás: Neményi Márton)

A Disney elkaszálta, az oroszok cenzúrázták

Apropó, külföld: hogy mennyire jó esélyekkel indult (volna) a Macskafogó a tengerentúlon, arra jó példa, hogy az amerikai mozibemutatót nem más, mint a Disney kaszálta el, nyilván a saját animációs birodalmát féltve. „Maradjon meg az a hiedelem és tudat, hogy jó filmet csak Amerikában csinálnak” – fogalmazott a rendező. A Cat City-t (ezen a néven futott és fut azóta is angolszász országokban) végül csak VHS-en adták ki. A Szovjetunióban viszont hatalmas siker lett, igaz, az a változat pár perccel rövidebb: mindent részt kivágtak, ami akár célzásszinten is beszólt a szocializmus eszméinek. Érdekesség, hogy a dalokat meghagyták magyar nyelven.

A Macskafogó szereplői Budapesten

Grabovski egy belvárosi fotósboltban (forrás: Neményi Márton)

Nagyon-nagyon sok szereplője van

Tényleg nem kötekedni szeretnénk, de azért óvatosan kijelenthetjük: a Macskafogót nem a történetéért szeretjük. Ha ez a mondat felháborít, próbáld ki a következőt: foglald össze (akár magadnak) segítség nélkül a film cselekményét három percben, egy fontos részletet sem kihagyva. Fogadjunk, hogy nem fog menni, bárhányszor is láttad már. A Macskafogó ugyanis itt-ott alig-alig tekinthető egységes, határozott dramaturgiai ívvel bíró filmnek, inkább epizódok hol lazán, hol szorosan összefüggő sorozatának. Az elején a bankrablás, az újságárus kisegér, Safranek lánya – ezek bizony kilógnak a fő sztoriból, mégis nagyon-nagyon hiányoznának. Ennek megfelelően rengeteg szereplője van a filmnek, talán több, mint bármely másik animációs mozinak. Szerencsére az alig látható, „jelentéktelelen” karaktereket is hatalmas műgonddal tervezték és rajzolták meg, pont annyira emlékezetes a sokadik macskalóz, vagy a rikkancsot fegyverrel fenyegető gengszterek, mint Grabovski vagy Lusta Dick.

A Macskafogó szereplői Budapesten

Cooky Fördős Zével forgat (forrás: Neményi Márton)

Nagyon-nagyon sok színésze van

Ternovszkyék ráadásul a fejükbe vették, hogy a legrövidebb szerepekre is hatalmas neveket kérnek fel, az ország szinte összes neves színészét behívták szinkronizálni, úgy is, hogy csak egy-két kiabálásra vagy hörgésre volt szükségük. Usztics Mátyás például csak pár mondatot beszél, azt is (ál)japánul, Komlós Juci csak a film elején kap fél percet, Zenthe Ferenc karakterének még neve sincs. Gálvölgyi János és Koroknay Géza viszont négy-négy, Harkányi Endre és Varga T. József pedig három-három szereplő hangját is kölcsönzi. A szinkron azonban nem csak a hatalmas nevektől működik ilyen jól, hanem azért, mert a közös jelenetben szereplő színészeket nem külön-külön hívták be felmondani a szövegeiket, hanem egyszerre, azaz tényleg együtt voltak a stúdióban. Ez pedig végig érződik a filmen.

A Macskafogó szereplői Budapesten

Pissy és Cookie a Magdolna negyedben (forrás: Neményi Márton)

A Macskafogó feminista

Jó-jó, tudjuk: ez a mániánk, amit a hajánál fogva rángattunk ide, már megint. Szerencsére nem ilyen egyszerű a helyzet. Bár a Macskafogó női karakterei többnyire dekorációs szereppel bírnak, még Fushimishi professzor asszisztense, Grabowski későbbi szerelme, Chino-san jelleme is kimerül a „bajbajutott hölgy” kliséjében, van egy szereplő, aki messze kiemelkedik, nem csak a nőket, hanem a film egészét tekintve. Természetesen Pissyre, a négy gengszter hidegvérű, számító, józan tagjára gondolunk, aki mindig pontosan érzi, mi a teendő, annyira, hogy sokszor úgy tűnik, ő az egyetlen, aki tudja, mit csinál. Ráadásul nem egyszerű szexi dögként ábrázolják, hanem olyan patkányként, aki céltudatosan használja saját vonzerejét. Emlékezzünk rá: a film világában a patkányokat alulról és felülről is megvetés övezi, nem tartoznak sehová, legfeljebb a balettba, minden leleményességükre szükségük van tehát, hogy vigyék valamire. Pissy egyébként azért is menő, mert Béres Ilona hangján szólal meg; a Jászai Mari-díjas színésznő el sem akarta vállalni, mert azt gondolta, elváltoztatott hangon kell majd beszélnie, de Ternovszkyék megnyugtatták, hogy használhatja a saját higgadt, mély orgánumát. Az eredmény, mint tudjuk, csodálatos lett.

A Macskafogó szereplői Budapesten

Pissy egy romkocsma vécéjében (forrás: Neményi Márton)

Vannak benne slágerek, mégsem musical

A Macskafogóban pont olyan fontos a zene, mint a képek, ezt tudjuk jól. Az azonban ezen túl is hatalmas erénye, hogy úgy fordulnak benne elő (ráadásul a szereplők által énekelt) dalok, hogy közben mégsem musical. Természetesen a négy gengszter daláról és Postásy Júlia Miu – Mi újság? című számáról van szó. Ezek nem egyszerűen slágerek lettek, hanem úgy, ahogy vannak, elejüktől a végükig beépültek nemzetünk kollektív tudatába. Hab a tortán, hogy nem csak beszuszakolták őket a filmbe, hanem a történet szempontjából is fontos szerepük van, indokoltan hallgattatják végig őket a nézővel Ternovszkyék. A Négy gengszter dala ráadásul – most tessék figyelni – eredetileg Jimmy Giuffre négy szaxofonra írt műve, amelyet a The Manhattan Transfer dolgozott fel Four Brothers címmel, ezt a feldolgozást dolgozták fel a Macskafogó kedvéért, persze magyar (és gengszteresített) szöveggel. A jogdíjakért kőkemény tízezer dollárt kellett fizetnie a produkciónak.

A Macskafogó szereplői Budapesten

A Miu-Mi újság? a Szimpla Kert kádjában (forrás: Neményi Márton)

Cincinnatus tényleg létezett

És ha már itt tartunk, Thoreau is. A filmben sok entellektüel, kikacsintós poént rejtettek el Ternovszkyék, az egyik a legendás „Thoreau-t olvas és nyers koszton él”, a másik az ugyanebben a jelenetben elhangzó „majd én elhozom Cincinnatust az eke szarvától”. Aki jó volt töriből és/vagy az átlagnál kicsit műveltebb, az pontosan tudja, kik ezek az emberek, akik viszont a Macskafogón nőttek fel, azok azt hihették, hogy őket (főleg Cincinnatust, ugye? ne vicceljünk már!) csak a film kedvéért találták ki. (E cikk szerzője például évtizedekig azt hitte, hogy Grabovski Torót olvas, ami biztos valami spanyol nyelvű társadalomfilozófiai folyóirat) Erről szó sincs: Henry David Thoreau amerikai filozófus, a környezetvédelmi és a polgári engedetlenségi mozgalmak megalapozója, azaz az említése mérsékelten volt kompatibilis a vonalas kultúrpolitikával a film bemutatója idején. Lucius Quinctius Cincinnatus pedig ókori római konzul volt, és diktátor, kétszer is. Na nem a mai értelemben: államférfiként háborús helyzetben állt Róma élére teljhatalmú uralkodóként, hogy aztán két hét múlva le is mondjon. A legenda szerint ehhez tényleg az eke szarvától kellett őt elédesgetni. Azóta is a mértékletesség és a kötelességtudat szobraként emlegetik. Pont, mint mi, magyarok Grabovskit.

A Macskafogó szereplői Budapesten

A Los Vampiros egy belvárosi világzenei fesztiválon (forrás: Neményi Márton)

További cikkek a témában

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése