A LEGO építés nem (csak) gyerekjáték

Személy szerint óriási rajongója voltam a LEGO játéknak gyerekkoromban: hatalmas kockatornyokat építettünk, egész ökoszisztémákat alakítottunk ki és komplett történeteket játszottunk el. Aztán felnőttként legközelebb akkor találkoztam vele, mikor au pairként dolgoztam: a kétéves kisfiú, akire vigyáztam, hasonlóan élt-halt a színes, különböző méretű kockákért. Ha a LEGO doboza kinyílt, onnantól más játék szóba sem jöhetett. Az pedig, hogy a gyerekek ennyire szeretnek építgetni, nem véletlen – talán a tudatalattijuk is tisztában van azzal, hogy a LEGO kockák kifejezetten jó hatással vannak a fejlődésükre. Ezt Schuler-Kovács Luca, pszichológus is alátámasztja.

– magyarázta a szakértő. Hozzátette, hogy az iskolára való felkészítésben szintén segít a játék, hiszen észrevétlenül tanítja a leendő nebulókat a formákra, térbeli alakzatokra, színekre. – Nem utolsósorban pedig fejleszti a gyerekek feladattartását, megküzdési stratégiáinak mozgósítását.”  A pszichológus – két, LEGO elemeket előszeretettel (össze)szerelő kisfiú anyukájaként – azzal is tisztában van, hogy felnőttként is szuper dolog a kockákkal játszani. Akár egyedül, akár szülőként a gyerkőccel együtt. Hiszen „amikor a szülő is örömét leli a játékban, teljesen más minőségű kapcsolódás jön létre a felnőtt és a gyerek között, ezek a pillanatok pedig jelentősen formálják a közöttük lévő kötődést, és maradandó emlékekké válhatnak.”  És persze amellett se menjünk el szó nélkül, hogy ha sikerül megépíteni mondjuk egy LEGO állatkertet, az büszkeséggel, önbizalommal tölt el bárkit – hogy a korosztályi ajánlást idézzük – 1,5 és 99 éves kor között. Ami persze egyébként is fontos, a sikerélmény viszont egyenesen elengedhetetlen a terápiás folyamat során – amire a LEGO játékait is gyakran használják.

Terápiás kockázás

A különböző játékok és videójátékok gyógyító hatásáról számos tanulmány készült már, erről számolt be nekünk Kenyeres Máté, viselkedéselemző. Elmondása szerint a LEGO játék szintén ebbe a csoportba tartozik, így abszolút alkalmazható terápiás eszközként – akár a depresszió gyógyításában is nagy szerepet játszhat. „Egy-egy sikeresen teljesített kihívás jutalmazása alapjaiban javíthat a depressziós állapoton, melynek lényege, hogy a betegek szürreálisan negatív módon látják önmagukat, a környezetüket és saját jövőjüket. Neuropszichológiai kutatások is bizonyítják, hogy a depresszió kezelésében a játékalapú beavatkozásoknak terápiás értéke van. Mégpedig azért, mert a pozitív játékélmények olyan hormonok termelődését idézik elő, mint például a dopamin, mely a jutalmazási rendszerünk megfelelő működését biztosítja és mint ilyen, kiemelt szerepe van az öröm és jóllét érzetének kialakulásában.”

A LEGO terápia egyébként egy létező jelenség, amit 2004-ben Daniel LeGoff vezetett be a pszichológiai diskurzusba: a LEGO kockákat a szakember először az autizmus spektrumon elhelyezkedő kis pácienseinél alkalmazta terápiás eszközként (mivel a gyakran nonverbális gyerekekhez a LEGO kockákkal szavak nélkül tud a terapeuta közeledni, az autizmus spektrumzavarral élő betegek pedig egyébként is érdeklődnek a rendszerezést és a minták kialakítását igénylő tevékenységek iránt). Manapság a LEGO terápiát a gyerekpszichológiában általánosságban is használják. A fent említett, a játékból egyébként is elsajátított képességeken kívül megtanítja nekik, hogy hogyan kell felváltva játszani, megosztani, ami a miénk, hogyan osszák meg a figyelmüket. Emellett a hallgatási és kommunikációs készségét is fejlesztik a kicsiknek, valamint azt is megmutatja nekik, hogyan dolgozzunk csapatban. Ez pedig olyasvalami, ami sok felnőttnek is hasznára válhat. De nem csupán a csapatmunkát tanulhatod meg felnőttként a LEGO makettek építésével, sőt, még csak egy pszichológusi rendelőig sem kell rohannod azért, ha összeraknál mondjuk egy LEGO vonatot. Mégpedig azért – és most valószínűleg nem fogunk meglepni –, mert a LEGO játék az egyik leginkább kikapcsoló hobbi, amit (akár egyedül, akár a barátaiddal együtt) űzhetsz.

18 év felettieknek

Kenyeres Máté a kutatás eredményein egyáltalán nem lepődik meg: „a játékélmény elősegíti az endorfinok termelődését, emellett lehetőséget kínál a hétköznapok rutinjából való kizökkenésre valami könnyebb és színesebb élmény erejéig”, ezáltal a LEGO szettek összerakása rendkívül jó stresszoldó kikapcsolódássá válik. Hiszen képes előidézni egy olyan flow-élményt, melynek hatására az agyad többé nem a hétköznapi gondokon kattog. Ezzel pedig máris a mindfulness feketeöves mesterévé váltál. Schuler-Kovács Luca szerint „ez a tudatos jelenlét – mely egy olyan állapotot jelez, amelyben teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat felé – gyakorolható, és elsajátítása után jelentős stressz- és szorongáscsökkentő hatása van. A LEGO játékok tökéletes mindfulness gyakorlatokká válhatnak, ezáltal pedig pozitívan befolyásolják az életminőségünket és mentális egészségünket.”

És ha ez nem lenne elég Kenyeres Máté arra is felhívja a figyelmünket, hogy „a játékos természet kifejlesztése emellett szociális környezetben is előnyünkre válhat, segíthet megtörni a jeget idegenekkel, új üzleti kapcsolatokat kialakítani vagy új barátokat szerezni”. Mert mi lehetne jobb alapja egy új barátságnak, mint a közös érdeklődési kör? Óriási Star Wars-rajongó vagy? Akkor – mint Ned és Peter a Pókember: Hazatérésben – te és az új cimborád megépíthetitek a LEGO Halálcsillag™ egy részletét! Élsz-halsz a Harry Potterért? Egy hasonló varázslóőrülttel a filmmaraton után biztosan inspirálódni fogtok az egyik jelenet újraalkotására! És ne gondold, hogy ez csak a Peter Parkerhez hasonló kockák kiváltsága: egy-egy LEGO makett elképesztően sokat ér a gyűjtők számára… Na meg különben is: Hermione Granger óta menő kockának lenni!