Fogkrémtörténelem

A kezdetek

Az első fogkrémek szinte csak abrazív anyagokat (dörzsanyagok)tartalmaztak, elősegítve ezzel a fogkefe mechanikai hatását, amellyel a lepedéket eltávolítja a különböző fogfelszínekről. Az 1980-as évek nem várt fordulatot hoztak a fogkrémek történetében. Addig úgy gondolták, a fogkrémek anyagai nem hatnak a fogzománcra. Először 1971-ben, Norvégiában kezdtek forgalmazni fluoridot tartalmazó fogkrémeket. Mindenki megdöbbenésére a fogszuvasodás gyakorisága csökkeni kezdett. Az ezt követő kutatások magyarázatot adtak arra, hogyan véd a fogkrémbe adagolt fluorid a fogszuvasodástól. Ma már a frogkrémek 95%-a tartalmaz fluoridot, és ennek köszönhetően 25-30%-kal csökkent a fogszuvasodás gyakorisága.

A fogkrémek használatának egyik célja az, hogy a lepedéket minél hatékonyabban segítse eltávolítani. Az abrazív anyagok mellett segítenek ebben az úgynevezett felületaktív anyagok, amelyek behatolnak a lepedékbe, így azok könnyebben “lesöpörhetők” a fogkefével. Másik célunk – mai tudásunk szerint – a “remineralizáció” (az ásványi és szervetlen anyagok visszaépítésének) elősegítése, valamint a szájüregi baktériumaink elpusztítása. Ehhez a fogkrémekbe nemcsak fluorid vegyületeket, de kalciumot, foszfátokat is adagolnak. A három színű fogkrémek jelzik, hogy mindazokat az elvárásokat teljesíteni tudják, amiért fogkrémet használunk.

 
Demineralizáció-remineralizáció

Az utóbbi 5-10 évben egészen másként látják a kutatók a fogszuvasodást. Korábban visszafordíthatatlan, csak fogorvosi segítséggel (töméssel) kezelhető betegségnek tartották. Ma – mindannyiunk örömére – úgy tűnik, a kezdődő fogszuvasodás visszafordítható szájápolással.

A dentalis plakk (lepedék) baktériumai savat termelnek, amely oldja a fogzománcot. Először elvékonyodik a fogzománc, fehér, opálos folt látható a fogon – ezt nevezzük demineralizációnak. A fehér folt nem más, mint egy seb a fogzománcon. Ha rosszul bánunk ezzel a sebbel, pl. rajta marad a lepedék egész éjjel, “behorpad” a fogzománc, kilyukad a fogunk. Ha jól bánunk fogzománcunk ezen sebeivel, meg is gyógyíthatjuk.

Olyan fogkrémet használjunk, amelyben van fluorid és kalcium, mert a fogzománc képes beépíteni kristályszerkezetébe ezeket, megerősödik, meggyógyul – ezt hívjuk remineralizációnak. A fluor segítségével újra épült fogzománc ellenállóbb az újabb cukros-savas “támadásokkal” szemben. Minden étkezés után, ha szénhidrátot fogyasztottunk és az fogainkon marad, megindul a demineralizáció, de ha nyálunk fogkrémből, szájöblítőből vagy megfelelő rágógumiból származó fluoridot tartalmaz, a vékonyodó fogzománc újra képes megvastagodni, remineralizálódik.