Regényajánló

Bertrice Small: A vadóc és a herceg

Ismét egy történelminek álcázott regényt tart a kezében a remélhetőleg jó idegzetű olvasó. Az sem árt persze, ha nem tud semmit az 1600-as évek Angliájáról vagy jól el tudja temetni magában az információkat. Az erős idegzet egyrészt a felejtéshez, és minden elképzelés jó mélyre ásásához kell, másrészt az anatómiai részletességű, több oldalon keresztülhúzódó szexjelenetekhez. Persze ezeket át is lehet lapozni.

Azt viszont nem lehet átlapozni, hogy mennyire fogalma sincs az írónak semmiről, ami a kort illeti. Pedig nagyon szépen megalapozza a hátteret (valószínűleg remek történelemkönyvet szerzett valahol). Ugyanis a politikának nagy szerepe van az eseményekben.

Patrick Leslie vártalanul lesz herceg, miután apja korai halálát leli egy csatában. Így hát a fiatalembernek meg kell nősülnie, hogy utánpótlást biztosítson a családnak. Rögvest talál is egy menyasszonyt, akit lovához kötözve visz apjához és kér meg tőle. Ő persze boldogan adja, hiszen mégiscsak hercegné lesz tanulatlan vad lányából. Itt kezdődnek a bonyodalmak, amelyek az egyik szálon a szűzlány betanításának pontos és részletes beszámolóját adják, másrészt ugyanezen lány törekvését, hogy hírnévre tegyen szert.

Ez utóbbi persze leginkább zavarokat okoz, amelyeket a férjnek kell elsimítani. De a szerző szerint mindez még nem lett volna elég egy fordulatos regényhez, belezsúfolt hát még néhány lelki problémát, és olyan terjedelmes és kacifántos rokonságot, hogy szegény olvasó végképp elveszti a fonalat. De minden jó, ha jó a vége, és ennek bizony jó.

 

Magyar Könyvklub, 333 o., 1890 ft

Margaret Moore: Tiltott csók


Mielőtt az író nevét olvasva bárki A szerelem erejével vagy A múlt árnyai írónőjére asszociálna, el kell árulnom, hogy ez egy másik Margaret Moore. Ez a hölgy amerikai, és számos népszerű történelmi szerelmesregény szerzője.

Ilyen történelmi regény a XVII. századi Angliában játszódó Tiltott csók is. Főhőse Robert Harding ügyvéd, aki a nyomorból küzdötte fel magát a viszonylagos jólétbe, de ezért súlyos árat fizetett. Felesége, Janet, nem tudva kivárni sorsuk jobbra fordulását, eladta magát egy gazdag embernek, aki az öngyilkosságba kergette. Az éjszakai Temze partján bóklászó Vivienne Janetet juttatja Rob eszébe, ezért beleavatkozik a lány sorsába.

Vivienne Burroughs elszökik otthonról, mert rangkóros nagybátyja egy udvari nemeshez akarja kényszeríteni. Rob azonban rádöbbenti, hogy elhamarkodott lépésével csak önmagát sodorja életveszélybe, s ezért a lány segítséget kér az ügyvédtől. Bár a köztük ébredező szenvedély az ellenkezőjét tanácsolná, Rob elhatározza, hogy segít a lánynak felbontania a kellemetlen jegyességet. Egy bökkenő van csak – tudtán kívül Rob képviseli a házasági szerződés megkötésénél Philip Martlebury-t, a nemest, akihez Vivienne semmi szín alatt nem akar hozzámenni…

Ellentétben a történelmi regényekben szokásos marcona hősökkel, Robert érzékeny, gyengéd férfi, aki tiszteli a nőket. Vivienne boszorkányos szépsége és makacssága elől azonban nem lehet kitérni, még maga Anglia királya is rabja lesz (főképp szépségének). De Vivienne elutasítja a királyt, mert Robot akarja férjéül. Képzelheti mindenki, mekkora botrány kerekedik az ügyből! Szerencsére azonban a sok botrány, bajvívás és ármány után a szerelmesek egymásra találnak, s erre maga a király adja áldását.

Alexandra Kiadó, 382 o., 499 ft




Hedwig Courths-Mahler: Lahori napsugara

Martina Dornberg gyerekkora szomorúan telt. Családja ridegen bánt vele, mert anyja, Maria – önhibáján kívül – nem váltotta be a Dornberg család hozományhoz fűzött reményeit. Anyja halála után a kis Martina végleg magára marad, kiszolgáltatva egy elszegényedett nemesi család minden keserűségének. Megváltóként érkezik anyja fivére, aki családjuk anyagi összeomlása elől Szumátrára menekült. Ott egy holland barátja, Jan van Kossum cégénél szerzett állást, barátja segítségével jómódú kereskedő lett belőle, s Maria halála után kész magához venni annak árváját. Egyvalaki várja csak nála is jobban Lahoriban a kis árvát, maga Jan van Kossum, Maria régi udvarlója, aki soha nem szeretett más nőt.

Martina megérkezvén mindkét férfi szeretetét elnyeri, s aranyszőke haja miatt csak Lahori napsugarának becézik. Egy nap azonban Jan van Kossum zavartan veszi észre, hogy Martina felnőtt nővé cseperedett, és ő már korántsem atyai érzéseket táplál iránta. Mielőtt azonban napirendre térhetne a dolog felett, egy emberevő tigris jelenik meg a környéken, s a két férfi elindul elejteni a gyilkos vadat.

Mondanom sem kell, hogy a tigrisvadászat mindnyájuk sorsát megváltoztatja – a gyakorlott olvasók talán már ki is találták, hogyan. Kiszámíthatósága ellenére érdemes kézbe venni a könyvet, mert a régivágású német romantikán túl érdekes korrajzot és részletes útleírást talál benne a figyelmes olvasó. Padang vagy Lahori leírását olvasva nehéz elképzelni, hogy az írónő csak útirajzokra, könyvekre és persze a fantáziájára hagyatkozva teremtette meg az idegen, egzotikus vidék atmoszféráját.

EX-BB Kiadói Kft, 222 o., 850 ft

Margaret Evans Porter: Kártyán nyert szerelem


A Man szigetről érkezik Londonba Lady Lavinia Cashin, akinek célja, hogy gazdag férjet találjon magának, hiszen kell a pénz az elszegényedett családnak. Természetesen csak magas rangú és nagyon gazdag férfi jöhet számításba. A gond csak az, hogy a lány apja a túlzott költekezés és egy ügyvéd hathatós segítsége hatására gyorsan az adósok börtönében köt ki, amit nehéz lesz gondosan eltitkolni. Márpedig ez létszükséglet.

Lord Garrick Armitage hírhedt szerencsejátékos, aki ráadásul felbontotta eljegyzését, mert rájött, nem akar pénzért nősülni. A gond az, hogy első látásra megtetszik neki Lady Lavinia, így igazán nem hagyhatja, hogy a lány hibát kövessen el, és ne hozzá menjen feleségül.

A többit már egész gyorsan ki lehet találni, a regény valahogy mégsem unalmas.

 

Alexandra Kiadó, 379 o., 499 ft