Sztárok

D. Tóth Kriszta: Táncoltunk, Mama!

Már megint elbíztam magam. Menthetetlenül és nevetségesen. És nagyon jellemzően. Ott hagytuk abba a múlt héten, hogy Lola felhőtlenül ropta Erika barátnőm lagzijában, a nagytétényi sokadalom legnagyobb örömére. Így aztán vettem egy nagy levegőt, és elvittem őt a közeli művház gyerektáncházába.
Fotó: Lábady István
Fotó: Lábady István

Mert a csillagmintás táncos cipellőt vétek és botorság lenne kihasználatlanul hagyni. A költséghatékonyság nevében tehát fölpattantam a világhálóra, és megtettem azt, amit addig csak terveztem. Szerencsések vagyunk, nagyjából ötszáz méterre lakunk a főváros egyik legjobb művelődési központjától. Reggelente sóvárogva figyeltem a játszóházak, táncmulatságok, gyermekszínházak nagy molinóit. És alig vártam, hogy Lolám elég „nadjány” legyen ahhoz, hogy részt vehessen rajtuk. A lagzi és egy korábbi Szalóki Ági-koncert Lolavilág-beli sikerén fölbuzdulva aztán úgy döntöttem: nem várok tovább. Óvodás nagylánynak nagylányos szórakozás jár! Táncházba megyünk. Kinéztem egy jó kis népzenei programot, 1–7 éves korig ajánlották, éppen jó korban van a gyerek, gondoltam.

Táncos cipő, pörgős szoknya, szép harisnya, buggyos blúz. Lola jókedvű, mama izgul, daddyt elengedtük motorozni. Minden tökéletes. A négytagú zenekarban egy nyolcévesforma fiú gyakorol a dobokon, a lányom tátott szájjal, leplezetlenül szerelmes csodálattal figyeli. Felhőtlenül boldog vasárnap délelőtt! A teremben egyre gyűlnek az anyukák és apukák. Van, aki két gyerek kezét fogja, a harmadik pedig hordókendőben csüng a mellkasán. Sok az alföldi cipő és a hosszú szoknya, a bennem lakozó bölcsészlány nagyon nagy örömére. Egyre több a gyerek. Ahogy nő a létszám, Lola puha kezének szorítása úgy erősödik a markomban. „Mama! Sokan jönnek táncolni, nézd!” – nagy kék szemét a szokásos kistányér méretűre nyitja. Ő sem látott még ekkora kavalkádot.

Olvassátok el Lola korábbi történeteit blogunkban! »

 

Aztán megszólal az ének. Kedves, kerek arcú nő dalol, tisztán cseng a hangja, csak úgy kanyarog az aprónép között. A gyereksereg elhallgat, és – az utasításnak megfelelően – egy szülő-egy gyerek sormintát fölvéve, kézen fogva körbeáll. A (közvetlenül a bölcsészlány mellett) bennem lakozó csordabrika hatására én is betagozódom. Szinte gondolkodás nélkül. Aztán föltűnik, hogy mintha a pici puha és izzadságtól nedves kezecskék szorítása valahogy más, mint előtte. Jobbra nézek: ismeretlen kisfiú. Balra nézek: ismeretlen kislány. De hol van Lola? Na, nem kell sokáig keresni. A lányom a kör közepén áll, és döbbenten szemléli az eseményeket. Az egymás kezét fogva, körbe-körbe járó mamákat, papákat, nagymamákat és egy-hét éves gyerekeket. A nénit, aki moldvai gyerekdalokat énekel és táncol. Csak áll középen és bámul. Nagyjából húsz másodpercenként megkeres a szemével, és amikor megkísérlek kiállni a körtáncból, azonnal hangot ad nemtetszésének. Vagyis Lolám úgy képzelte el ezt az egész táncház dolgot, hogy a mama táncol a többiekkel, ő meg a saját tempójában reagál az eseményekre. Mint a Magyar Nemzeti Bank a gazdasági válságra. Körülbelül tíz perc telt el, mire Lolám megtette az első, táncra igen távolról ugyan, de hasonlító mozdulatot. Én mentem körbe-körbe a többiekkel, az utasításoknak megfelelően imitáltam a liszteszsák-pakolást, a tésztagyúrást, a palacsintasütést, meg a többit. És közben Lolát néztem. Aki ügyet sem vetett az instrukciókra. Táncolt a maga ritmusában, a maga koreográfiája szerint. És dalolta a saját énekét – mindezt a nagy kör közepén. Néha föl-fölkiáltott, hogy „Mama, nézd mit tudok!”, én meg úgy csináltam, mintha valóban lenyűgözne a produkció. Odabent viszont háborogtam. Az én gyerekem miért nem hajlandó beállni a körbe? Miért nem csinálja azt, amit a többiek? Miért emeli föl a bal lábát, amikor a jobbat kellene, és miért lendít jobb kart, amikor a balt kérik? Föláll, amikor a többiek leguggolnak, és tüntetőleg leül, amikor a táncosok gyorsítják a ritmust. Hát hogy van ez, kérem szépen? Hol van belőle a csordaszellem? A konformizmus? Ő nem akar ugyanolyan lenni, mint a többiek? Hát mi lesz vele így a magyar oktatási rendszerben? De Lola szemmel láthatóan így érezte jól magát. Ő volt a lisztes molnár virgonc kisinasa. Élvezte a tánc örömét.

Táncoltunk, Mama!

 

Miután elhúzták az utolsó nótát is, a büfében almalevet vettünk. „Miért nem álltál be mellém a körbe, Lolám?” – kérdeztem tőle. Nem értette, hogy miért problémázom ezen. Szürcsölés közben mondta: „Táncoltunk, mama. Te a nénikkel, én meg Lolával. Egyedül, középen. Jó volt.” Okvetetlenkedni lett volna kedvem, de erőt vettem magamon, csöndben maradtam. És közben, titokban, nehogy valaki megtudja, irigyelni kezdtem a hároméves lányomat…

További kiemelt témáink a Nők Lapja november 5-én megjelenő, 45. számából:

Csányi Sándor
Hogyan lett a gátlásos kisfiúból sikeres színész – megtudhatjuk Koronczay Lillától. És azt is, hogy a művész leginkább arra kíváncsi, mit szól majd a kisfia ahhoz, hogy néhány hétre a papája lesz a táncparkett ördöge.

Búcsúval nem ér véget még a szerelem…
…így szól egy régi sláger, A hét témája összeállításban annak jártunk utána, ma is így van-e még.

Próbáljuk ki magunkat
Az Ability Parkban, és rögtön rájövünk, mennyivel ügyetlenebbek vagyunk, mint a fogyatékkal élők. Titkokat hozunk, de velünk jegyet is nyerhet!

Temesváron jártunk,
ahol a Dózsa-féle parasztfelkelés véget ért, a romániai forradalom pedig elkezdődött.

Renée Zellweger
A texasi lányt legközelebb egy izgalmas westernben láthatjuk újra, de nincs kizárva Bridget Jones sem.

A heti szerkesztő, Lazarovits Szilvia ajánlásával:
Gyere velünk moziba!

Időről időre elvisszük olvasóinkat egy-egy jó filmre, egyszer a nagyokat, máskor a kicsiket, ám ezen a héten kivételt teszünk. Most két filmet is ajánlunk nektek, az egyiket a felnőtteknek, a másikat a gyerekeknek. Mindkét mese furcsa világot mutat be. A felnőtteké egy szélhámosról (Kaméleon) szól, aki mindenkit át tud verni, és nemcsak azért, mert olyan tehetséges, hanem azért, mert a felnőttek is szeretnek hinni a csodákban. Pedig, ha igazi varázslatra vágyunk, jobb lenne, ha beülnénk egy mesefilmre, például a Csingilingre, amely egy igazi Tündérvilágot mutat be. Próbáljátok ki ti is!

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!

Ne felejtsétek: Nőnek lenni jó!

 

Még több az e heti Nők Lapjából:

Csányi Sándor: Normális ember nem lesz színész! »
Tamással sülve-főve: Mi kerüljön a kenyérre? »
Van élet a szerelem után »
A méhnyakrák megelőzhető »
India egy fiatal lány szemével »
Ahol a hátrány előnnyé válik – az Ability Parkban jártunk »

 

Gyerek.lap.hu »
Nevelés.lap.hu »
Gyermekkultúra.lap.hu »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése