Beck Judit – Szerelmük írta a legszebb verset
Beck Judit festőművészről nemrégiben kiderült, hogy Radnóti Miklós egyik legnagyobb múzsája volt. Hozzá írta a magyar költészet egyik legszebb szerelmes versét, a Két karodban című művet, de a Harmadik ecloga és a Zápor is hozzá szól. Ahogy azt az asszony egy 26 évvel ezelőtti rádióinterjúban elárulta “visszavonhatatlan és megakadályozhatatlan” szerelem dúlt kettejük között. Mint mondta, azért nem engedte korábban adásba az interjút, mert mélyen tisztelte Gyarmati Fannit, a költő feleségét és sokáig egyetlennek hitt múzsáját. Így amíg Gyarmati Fanni élt, nem akarta feldúlni a képet, ami az asszonyról az irodalmi közvéleményben kialakult. Beck Judit a rádiófelvételen elmesélte, hogy többször is megpróbálták megszakítani a szerelmüket Radnótival, ez azonban sokkal nehezebbnek bizonyult, mint gondolták. “Énnekem még egy-két fényképen is van olyan benyomásom, hogy ilyen módon csak énrám nézett” – mondta a festőnő.
Vészi Margit – Múzsa, akinek Ady verset írt, és fogadta Puccini bókjait
Vészi Margit újságíró, festő és grafikus is lehengerlő személyiségével, többek szerelmeként és múzsájaként alakította az irodalomtörténetet. Margitot Molnár Ferenc feleségeként ismerte meg a világ. Hozzá írta a Liliom című darabot. Mielőtt azonban örök hűséget fogadott volna férjének – akitől négy évvel később elvált –, kalandos viszonyba keveredett Ady Endrével is, akinek több versét is Margit iránti vonzalma ihlette. A Margita élni akar ciklust neki köszönheti az irodalomtörténet. Így most már Léda és Csinszka mellett Vészi Margitot is a nagy múzsák közé emelhetjük. A korabeli pletykák pedig arról szóltak, hogy maga Puccini is udvarolt neki. Egy múzsa varázsereje azonban a női vonzerővel áll szoros összefüggésben. Miután Molnár Ferenccel kötött házassága 1910-ben véget ért, Margit kiköltözött Rómába, majd az USA-ba, ahol műfordításból, elzárkózva élt.
Mezey Mária – A legtitkosabb szerelem története
A századforduló elején a fiatal színésznő, Mezey Mária, és az akkor már elismert író, Márai Sándor románcára nagyon sokáig nem derült fény. Csupán 2006-ban, amikor egy irodalomtörténész felfedte titkukat, akkor derült ki, hogy Márai a filozofikus és mély gondolatokat feszegető Sirály című művét éppen Máriának köszönheti. Szerelmük hajnalát a túlfűtött szenvedély és a titok tették különlegessé és ellenállhatatlanná, ahogy ugyanez a kettő okozott közöttük rengeteg vitát is. Mivel Márai és a színésznő Mezey sem akarta megbántani az író feleségét, teljes titokban, olykor szállodai szobákban találkoztak, ahova külön-külön érkeztek, és csak az éjszaka leple alatt osontak be egymáshoz. A titokra csupán néhány éve, 2011-ben derült fény, mikor a színésznő egy örököse átadta rendezetlen levelezését és fényképeit egy irodalomtörténésznek. Mint kiderült, a Sirály című darabot Márai akkor írta, amikor a szenvedélyes viszony tartott, és bár sosem akarta elhagyni feleségét, a sorok között érezhető, hogy Mezey Mária nélkül nem ez lett volna az egyik leghíresebb műve.
Marilyn Monroe – A legizgalmasabb múzsa
Ahogy a színész és énekesnő, Marilyn Monroe élete viharos volt, úgy Arthur Miller drámaíróval szenvedélyben és szerelemben töltött néhány éve is. A férfi a szexszimbólum harmadik és egyben utolsó férje volt, a frigy pedig mindösszesen négy évig tartott, ezt követően mindössze másfél évvel, Marilyn Monroe 36 évesen meghalt. Arthur Miller két évvel Monroe halála után megírta Bűnbeesés után címmel életműve egyik legszemélyesebb színdarabját, mellyel sokak ellenszenvét váltotta ki. A darabban nyilvánvaló magánéleti párhuzam és olyan megrendítő vallomások hangzanak el, amelyeket könnyű saját gyónásának tekintenünk. Miller élete utolsó színdarabját a 87 éves korában írt Befejezni a mozit című drámát is Monroe emlékének szentelte. Ebben a műben utolsó közös munkájuk, házasságuk és Marilyn életének utolsó, viharos éveibe repít vissza az író. Fájdalmas és tragikus történet az övék, Marilyn Monroe pedig amilyen lehengerlő feleség, színésznő és ikon, ugyanolyan lehengerlő múzsa volt.
Mihrimah szultána – A kelet kincse
Bizony! A ma már hazánkban sem teljesen ismeretlen Mihrimah hercegnő – köszönhetjük ezt a Szulejmán című televíziós sorozatnak – az egyik legrégebbi és legismertebb magyar alkotás néhány sorát ihlette. Ez pedig nem más, mint Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című verses eposza, melyben Hürrem Szultána és az oszmán állam fejének egyetlen lányát is megemlíti. Tündöklő szépségéről ír, ami akkoriban rengeteg katonát és civil férfit is megbabonázott. Zrínyi a Szigeti veszedelem 71. versszakában ugyan nem Mihrimahként említi, hanem Cumillaként, de a leírás szerint róla van szó.
