Sztárok

Ezek az írónők adták el a legtöbb könyvet a világon

J. K. Rowlingot sokan megbélyegezték, hogy a Harry Potter bóvli. Aha, persze, az. Arra hivatkoztak, hogy nem túl mély értelműek azok a történetek. Aha, persze, nem azok. Még jó, hogy pár tízmillió tizenéves úgy két évtizeddel ezelőtt pont a Potter-széria hatására kezdett el olvasni – ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy Tolsztoj nem adhat kedvet a könyvekhez, de hogy egy varázslókaland többet ad a fiataloknak az Anna Kareninánál, az biztos.

Erős nőket válogattunk össze. Olyanokat, akik abban a szakmában váltak veszettül sikeressé, melyet sokszor a férfiak melójának könyvelnek el. Nézzük csak meg az alábbi listát, melyen az eladott könyveik legmagasabbra becsült példányszáma alapján összegyűjtötték a világ legsikeresebb íróit és írónőit. Íme:

  1. William Shakespeare: 4 milliárd kötet
  2. Agatha Christie: szintén közel 4 milliárd
  3. Barbara Cartland: 1 milliárd
  4. Danielle Steel: 800 millió
  5. Harold Robbins: 750 millió
  6. Georges Simenon, Maigret nyomozó atyja: 700 millió
  7. Sidney Sheldon: 600 millió
  8. Enid Blyton: közel 600 millió
  9. Dr. Seuss: 500 millió
  10. Gilbert Patten: közel 500 millió
  11. J. K. Rowling: 450 millió

Mint fentebb látható, a 11 legolvasottabb író közt 5 nő szerepel, az első ötben pedig hárman vannak. Mi a titkuk?

Agatha Christie – a detektívregények királynője

Nem kell őt bemutatni, hiszen Agatha Christie oly népszerű, hogy műveinek “sikere” a Bibliáéval vetekszik. Neki köszönheti a világ Poirot felügyelőt, a belga detektívet, illetve a sokak által  idegesítő, hepciás vénkisasszonynak titulált Miss Marple-t. Agatha Christie élete fordulatos: jómódú, angol család gyermekeként látta meg a napvilágot, de szülei elszegényedtek és Dél-Franciaországba költöztek. 22 évesen, 1912-ben ment hozzá egy katonatiszthez, az első világháború idején dolgozott ápolónőként, a háború után megszületett egyetlen lányuk. Agatha ekkor már írt; első kéziratát hat kiadó is visszautasította, de végül a Bodley Head nyomdába küldte: ez volt a Titokzatos stylesi eset, és ebben debütált Poirot. A siker hirtelen jött, és később sem maradt el. Christie 73 regényt, számos színpadi művet, sőt néhány verset is írt. Irodalomkritikusok szerint nem feltétlen írói tudása, hanem műveinek cselekményszövése volt sikerének titka.

Magánélete egyébként nem volt olyan egyenes ívű, mint a karrierje. Első férjétől elvált, mert az hűtlen volt hozzá, a másodikkal, Max Mallowannel 1976-ig, haláláig együtt maradt, de vele közös gyereke nem született. 85 évesen halt meg winterbrooki otthonában.

Agatha Christie
Agatha Christie

Barbara Cartland – a legtermékenyebb

Bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mivel majd 700 kéziratot jegyzett, ami annak ellenére is őrületes mennyiség, hogy 1901-ben született, és 2000-ben, 99. születésnapja előtt nem sokkal érte a halál. Cartlandról mondhatnánk, hogy receptre írt, és ezért a receptért nyilván sokan lenéznék, de ez a recept volt sikerének kulcsa: művei általában a XVII–XIX. század között játszódnak, a hősnő általában ártatlan és szép, a hős (tehát a férfi) szintén sármos, de néha “rossz életű” – nem egy nagy etvasz, de ki kellett találni, és ami a lényeg: Cartland sokszor a krimibe illő történettel tette izgalmassá alapvetően hepienddel végződő könyveit. Fordulatosan, izgalmasan írt, sokkal okosabban, mint néhány mai sztáríró a romantikus, illetve az erotikus “irodalom” piacáról, ahol olyan képtelen mondatokat jegyeznek le, hogy csak a fejünket fogtuk, amikor utánajártunk. Cartland balanszban volt: könyvei elolvashatóak egy vasárnap délutáni strandoláskor, de mondanivaló és fordulatos sztori lévén nem felejtjük el estére az egész olvasmányt.

Cartland nyilván szerette volna, ha magánélete is pont olyan romantikus, mint a könyvei, de az távolról sem volt lányregény. Első férje vedelt, tőle egy lánya született, Raine, aki Diana hercegné mostohaanyja volt. Másodszor első unokatestvéréhez ment hozzá (neki két fiút szült), de az a házasság is zűrös volt. Sikere hazánkban mérsékelt, alig pár kötetét adták ki, ezek közül itt tt lehet válogatni. Több könyvét is abban a bangkoki szállodában fejezte be, ahol a James Bondot is írták.

Barbara Cartland
Barbara Cartland

Danielle Steel – az írómágnás

Napjaink legsikeresebb élő írónője, aki eddig ötször ment férjhez, és minden egyes kapcsolata legalább egy könyvéhez ihletet adott. Steel 1947-ben született, Franciaországban nőtt fel, de New Yorkban telepedett le. Dolgozott egy halom reklámügynökségnél, és 20 évesen meg is írta első könyvét, de 26 lett, mire kiadták. Azóta képtelenség letolni őt a New York Times bestsellerlistájáról, a cikk írásakor a Property of a Noblewoman című regénye éppen az ötödik helyen szerepelt. Steel könyvei általában a felső tízezer köreiben, luxuskörnyezetben játszódnak, taglalják az ottani viszonyokat, szerelmeket, de számtalanszor túlnőnek az egyszerű ponyván, és mélyebben képesek életet és érzelmet tükrözni – sikerének kulcsa a könnyed hangvétel. Műveit 28 nyelvre fordították, 47 országban árulják, nálunk eddig több mint száz kötete jelent meg, és nyilván nincs még vége a sornak, mert Steel folyamatosan, egyszerre több könyvön is dolgozik. Eddig 25 művéből rendeztek filmet Hollywoodban, ezek legtöbbje tévé- és nem mozifilm. Szemtelenül gazdag írónő.

Danielle Steel
Danielle Steel

Enid Blyton, a csodagyerek

Agatha Christie és Barbara Cartland kortársa, de nem konkurenciája, ő ugyanis leginkább gyerekkönyveket írt. Csodagyerekként indult, híresen jó memóriája volt: egy negyvensoros verset állítólag egy felolvasás után képes volt tökéletesen megismételni. Könyveit az első pillanattól fogva imádták, a húszas évek közepétől Anglia kedvence lett.

Magánélete zűrös volt: első férjétől két lánya született, férje a harmincas években zugivó lett, néha több nővel is viszonyt folytatott, mire Blyton hasonlóan reagált: nem vetette meg a férfiakat, sőt leszbikus kapcsolatot ápolt egyik kislánya nevelőnőjével, amin egyszer rajtakapta a férje, és ennek okán be is adta a válókeresetet.

Zűrös magánélete ellenére a gyerekkönyvek ömlöttek ki Blyton kezei közül, állítólag napi 12 ezer szót is körmölt, ha elkapta a hév – 1957-ben például 35 kötetet adott ki. Egészsége ekkor kezdett romlani, 11 évvel később, 1968-ban, 71 évesen hunyt el. Magyarul csak néhány kötete jelent meg.

Enid Blyton
Enid Blyton

J. K. Rowling, a századforduló környékének legfontosabb írónője

Joanne Katleen Rowling, azaz J. K. Rowling még csak 51 éves. Gyerekkorában húgának mesélt, kamaszon írogatott, az exeteri egyetem elvégzése után pedig londoni munkahelyén általában novellákat írt, amikor csak szabadideje megengedte. 1990-ben fogalmazódott meg benne Harry Potter varázslótanonc története. Egy portói kitérő és egy rövid házasság után (melyből egy lánya született) Skóciába ment, és kávézókban ülve fejezte be az első Potter-könyvet, melynek címe: Harry Potter és a bölcsek köve. Mondjuk ki: senkit nem érdekelt, mígnem egy ügynök fel nem kapta, és innen nézve már bagóért (mármint 4 ezer fontért) eladta a szöveget egy kiadónak. A kötet 1997-ben jelent meg, bezsebelt egy halom díjat, elkészült a hat folytatás, sőt idén nyáron egy újabb darab kerül boltokba. Rowling eddig összesen 450 millió példányt adott el, és Átmeneti üresedés címen megírta remek felnőtt regényét is.

Rowling a második férjével él, két közös gyermekük van. Hatalmas pénzeket keresett, és sokat jótékonykodik: általában éhező vagy beteg gyermekekkel foglalkozó alapítványoknak szokott adakozni.

J.K. Rowling
J. K. Rowling

Most akkor ez úgynevezett magas irodalom?

Állandó vita még a műkritikusok közt is, hogy mi számít magas irodalomnak. Tény, hogy amennyiben ez a Varázshegy Thomas Manntól, a Háború és béke Tolsztojtól vagy a Bűn és bűnhődés Dosztojevszkijtől, akkor a fentebb említett írónők nem ebbe a kategóriába tartoznak, de ez nem azt jelenti, hogy könyveik értéktelenek lennének, mert vegyük például Rowlingot: oké, hogy nem ő írta az első fantasyt, de hogy a kilencvenes évek végén (és nyilván azóta is) könnyedén rászoktatott egy sornyi kamaszt az olvasásra, az megkerülhetetlen, tagadhatatlan tény, főleg hogy egy olyan generációról beszélünk, amelyik inkább a kukába dobta volna a könyveket ahelyett, hogy a párnája alá rejtse és zseblámpával olvassa, ha a szülők lefeküdtek.

Ha pedig Rowling művei generációkat indítottak el a művelődés/olvasás útján, akkor ún. irodalmi érték, gonosz kritika ide vagy oda: baromira megérte, hogy Edinburgh kávézóiban gépelt, és volt elég elhivatott, hogy végig is vigye a cselekményt. És simán ide vehetjük Enid Blyton vagy a többi fent említett írónő munkásságát, mert sok olyan, az irodalommal mit sem törődő kamaszfiút, kamaszlányt, nőt és férfit nyűgöztek le, akik még félszemmel sem néztek rá a könyvespolcra, nemhogy felnyúltak volna valamiért – simán lehet, hogy két Steel között most már megfér Tolsztoj is, de az sem baj, ha nem. Úgyis az a lényeg, hogy olvassunk…

 

…és ne felejtsétek, hogy nyár elején ünnepi könyvhét a Vörösmarty téren.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése