,,Úgy tűnik hibernálták a gondolataikat” – Régi vetélkedők, amiket imádtunk, de visszahoznánk őket?

Olyan, mintha egy időgépben ülnénk: megérkezett az új Jóbarátok epizód, Jennifer Lopez és Ben Affleck viszonya lázban tartja a külföldi sajtót, újra divat a szaténszoknya, és visszatér a Frizbi Hajdú Péterrel és miután bejelentették a Szerencsekerék visszatérését is, ideje eljátszani a gondolattal, mégis mi fér bele még a retro korszakba? Eljátszottunk azzal, milyen régi tévéműsorokat hoznánk vissza, és bár az idő természetesen megszépíti az emlékeket, a retro pedig cuki, azért őszintén a szívünkre tettük a kezünket, és elmondtuk, hogy szerintünk lenne-e létjogosultsága még 2021-ben egy-egy régebbi vetélkedő formátumnak!

Kérdezz! Felelek

Az egyik legismertebb játék továbbfejlesztett verziója volt ez, melynek házigazdája, a játékmester Egri János volt. A különböző témakörökből kiválasztott kártyák 12 állítást tartalmaztak, ezekből kellett kitalálnia a játékosnak, hogy mégis mi a megfejtés. “Belém mindig raknak valamit” – hangzott el az állítás. És a megfejtés (dobpergés): a cserép volt.  Az 1989 és 1997 között futó vetélkedő egyébként Egri János leghosszabb ideig képernyőn lévő, és talán a legsikeresebb műsora is volt egyben. Mi sem példázza ezt jobban, mint a tény, hogy a tévéműsorból társasjátékot is piacra dobtak, ami sok gyerek és kamasz karácsonyfája alatt lapult a 90-es években.  Talán pörgősebb verzióban még ma is vissza lehetne hozni a műsort, aminek csipetnyivel több humor is jól jönne.

Tavaly a villamosmérnök végzettségű, jégkorong-válogatott játékosból az ország kvízmesterré avanzsált Egri János a hvg-nek adott interjújában elmondta: bár a televíziók szerepe megváltozott, ma is volna igény hagyományos műveltségi vetélkedőkre.

“Olyan, mindenki számára játszható és érdekes vetélkedőre, mint annak idején például az én első vetélkedőm, a Játék a betűkkel volt, ma is lenne igény. Ez annak idején Franciaországban is rendkívül divatos dolog volt. És 2020-ban a francia televízió újra előveszi! Ez némileg a Scrabble társasjátékhoz hasonlított, aminek gyakorlatilag az a lényege, hogy a játékosok jól ismerjék a saját anyanyelvüket, betűkből kell szavakat alkotni. Ha mindez a televízión keresztül történik, akkor a nézők is aktívan részt vesznek a játékban, hiszen az ő anyanyelvükről van szó. (…) Elég rossz véleménnyel vagyok a jelenlegi televíziózásról. Először is: nagyon pénzcentrikus minden. A mai vetélkedők arról szólnak, hogy hogyan lehet ötmillió forintot nyerni. Például úgy, hogy 18 WC-papír-gurigát egymás tetejére teszel és ha ügyes vagy, nem billen el ez a torony. Ez is egy produkció, nem vitatom, de szellemileg nem gazdagodik vele senki. Nem hiszem, hogy ne állná meg a helyét egy igazi, mély műveltségre épülő vetélkedő. De úgy tűnik, a tévék vezetőségei nem mernek elindítani ilyen vetélkedőket. Nyilván, nem gondolják biztosan megtérülő műsornak.”

Van benne valami – Gyere vissza reluxa!

Kezdjük ott, hogy ez volt az a vetélkedő, aminek még ma is MINDENKI dúdolja a főcímdalát:

Ennyit a zenéről, vesézzük ki kicsit a műsort, ami Vágó István kvíznagymesterré tette. Az egyébként vegyészmérnöknek tanuló Vágó jelentkezett a Riporter kerestetikbe a 70-es években, itt fedezte fel Vitray Tamás, aki úgy érezte, hogy a Vágónak nagyon is jól állna egy olyan műveltségi vetélkedő, mint a Van benne valami. A pofonegyszerű játék alapja tulajdonképpen a barkochba volt. Azonban iszonyatosan menő ajándékokat lehetett nyerni a Centrum Áruházak jóvoltából. Legyünk őszinték: talán sokkal jobban érdekelt minket, hogy színes tévé, babetta motor, vagy egy üres bőrönd van a zörgő reluxa mögött, mint az a tény, hogy hősünk (nevezzük őt most Bélának) kitalálja-e a megfejtést. Mondjuk az tényleg emlékezetes pillanat volt, amikor egy fiatal játékos kevesebb, mint 30 másodperc alatt bemondta a megoldást:

Az nem vitás, hogy a formátum felett eljárt az idő. Tényleg nem tudom, hogy kit kötne le, ahogy két – egyébként szórakoztató – ember egymással szemben ülve barkochbázik. De tény, hogy lehetne színesíteni a régi formátumot, például a tiszavirág életű VV-celebek nyomkodhatnák a gombot a reluxán, vagy egyéb műsorokban már látott logikai feladványokat oldhatnának meg.  Mindegy, inkább nézzük a régi epizódokat a YouTube-on. Ne kísértsük az ördögöt, ha a frissítésre nincs jó megoldása senkinek. 

Leggyengébb Láncszem – Viszlát!

Két típusú ember volt az országban a 2000-es években: az egyik, akit nagyon szórakoztatott a legkegyetlenebb tanárnőre emlékeztető Máté Kriszta, mint játékmester a Leggyengébb láncszemben, és a többiek, akik a falra másztak ettől. Pedig, akkoriban  nagyon rá volt kattanva az ország ezekre a “Csernus-stílusú” műsorokra. 

“Úgy tűnik hibernálták a gondolataikat!”

“Önöknél az iskolában minden nap bombariadó volt?”

-csak néhány csodálatos kommentár Máté Kriszta szájából, amiért szerettük nézni ezt a vetélkedőt. “A Leggyengébb Láncszem az egyik legkülönösebb tévés munkám volt. Akkor még nem voltak valóságshow-k Magyarországon, a tévézők nem értették a műsor iróniáját. A külföldi adásokból pontosan tudtam, hogy mi zajlik majd a műsor körül, ha elvállalom. Felkészítettek rá, hogy paradicsommal dobálnak meg, vagy jön a Blikk-címlap nagy betűkkel, hogy „A nézők gyűlölik a TV2 kápóját”. Fekete ruhában, szigorú játékvezető voltam, a végén a kikacsintás sem segített. Ha én lennék most a tanácsadója egy fiatal tévésnek, azt mondanám, ne vállalja el”- vélekedett 13 évvel később Máté Kriszta, akit sokáig azonosítottak a “szigorú tanárnő” karakterrel.

Lehetett szeretni, vagy nem szeretni, de tény, hogy ez a műsor nyomott hagyott a hazai televíziózásban, olyannyira, hogy még Gálvölgyi János kiparodizálta (ezt egyébként a Van benne valami esetében is  megtette érdemes megkeresni!).

Maradj talpon Tarzan!

A Maradj talpon!, vagy ahogyan a legtöbben emlegetik, “a zuhanós vetélkedő”, akkoriban tudott nagy sikereket elérni (2011 és 2017 között), amikor a műveltségi vetélkedőket már felváltották, az ugrálós, “egy perc alatt, hány befőttes gumit tudsz felrakni a lufira” ügyességi vetélkedők, és az éneklős tehetségkutatók. Gundel Takács Gábor műsora azonban jött, látott és elég sokáig maradt is a képernyőn. Kicsit a katasztrófaturizmushoz lehetett hasonlítani a sikerének a titkát, mert senki nem akar baleset részese lenni, de szinte mindenki megáll bámészkodni. Hát, a Maradj talpon!-ban senki nem akart volna a rossz válaszok miatt lezuhanni a gödörbe, de mindenki látni akarta, mások süllyedését. Mondjuk ilyen hiba után, nyíljon is meg az ember lába alatt a talaj!

Áll az alku – Mit ér a táska hercegnő nélkül?

Jöjjön egy másik Gundel Takács Gábor műsor. Nem, most nem a Játék határok nélkülre gondolunk, hanem a bőröndös vetélkedőre. Hát, persze, hogy az Áll az alku!-ra. A műsor, amit kissé nehéz követni, annyiszor élesztett fel a TV2, és annyi fajta verziója került képernyőre. Az eredeti, vagy inkább első változat 2004-ben és 2005-ben, péntek esténként volt látható. A formátum akkora siker lett, hogy a következő évben már minden hétköznap műsorra került a vetélkedő. 2009-ben Kovács Áronnal tért vissza az Áll az alku, érdekesség, hogy míg 2006-ban 100 milliót is elérhette a legnagyobb táska tartalma, addig négy évvel később csak 21 misit vihetett haza az igazán szerencsés játékos. Gundi aztán a 2017 és 2019 között visszatért a házigazda szerepébe, és további 120 epizódban lehetett izgulni (?) a azért, hogy milyen összeget rejt a bőrönd. 

Igazából ennek a műsornak a legnagyobb titka maga a casting, hiszen – az egyik formátumban – akár több héten keresztül is találkozhatunk, bőröndöt nyitogató jelentkezőkkel, akikből aztán szépen sorban játékosok vállnak. Így fontos, hogy legyen egy nagyszájú, egy babonás, egy cuki, egy mogorva… Csak hát, ezt is addig nyújtották, mint a rétestésztát, és 2020-ra unalomba fulladt az egész. Mert lássuk be: a műsor lényege, hogy ki mennyit visz haza, a köret pedig táskákról folytatott beszélgetések, amelyek alaphelyzetben megérzések mentén zajlottak, és 120 részen keresztül a profi vígjátéksorozat írók is kifáradnának egy ilyen feladat megoldásában. 

Bezzeg, ha nálunk is olyan gigamegaszupersztár hercegnők nyitogatták volna a táskát, mint Amerikában anno Meghan Markle, a későbbi hercegné! Ugye, hogy ugye?!

Kapcsoltam 

Amikor a Szomszédokba végre bekötötték kozmetikus Juliékhoz a tárcsás telefont – de sajnos nem fehéret hoztak, hanem csúnya zöldet – , akkoriban lett igazán népszerű az MTV Kapcsoltam című, betelefonálós vetélkedője. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy olyan műsort bámuljunk hosszú percekig, ahol a játékost nem is látjuk, csak halljuk, a műsorvezető pedig szinte színes papírokból, kartonlapokból kirakott kérdéseket mutogat. De annyira bájos volt, ahogy kicsengett az a vonalas telefon!

Olyan volt ez a műsor, mintha az ember másnak a rejtvényfejtését nézné napközben, unalmában. Hát, valamiért azt gondolta a TV2 a 2000-es évek elején, hogy jó ötlet lesz ezt újraéleszteni Kasuba L. Szilárddal. Mutatjuk a végeredményt. Ez is egy retro kísérlet volt.

Szerelem első látásra

Jó-jó, nem műveltségi vetélkedő, de a 90-es évek és a 2000-es évek alapdarabja volt bizony ez is. Mit nekünk Tinder, ha itt van Ámor földi helytartója! Mi már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy vajon van-e olyan pár, akiket valóban összehozott ez a műsor, valóban esküvő lett belőle, és még ma is együtt vannak?! Ha igen, feltétlenül írjanak nekünk ezen az email címen! 

Kósa L. Adolf ezen kívül már sokáig nem maradt a képernyőn. Erről később így mesélt a BEST magazinnak: “Magamat adhattam a képernyőn, és az őszinteségem tetszett a nézőknek. De korán felismertem a munkám korlátait is. Nem bírtam elviselni, hogy nem én irányítom a dolgokat, más hoz döntéseket helyettem, és hiányzott a továbblépés lehetősége is.”

Sok-sok évvel később az RTL-en is volt párkereső műsor, ez volt az Vigyél el Istenes Bencével, ami már sokkal inkább hasonlított, valami felszínes, szórakozóhelyes flörthöz/lóvásárhoz, mint cuki, de bénázós ismerkedéshez. 

Cápák, Magyarország legőszintébb játéka

Legőszintébb, vagy inkább a legunalmasabb? A kvízműsor, aminek házigazdája sem volt, és ha nem sikerült egymásra hangolódnia a három játékosnak, akkor azonnal nyúlt az ember a távkapcsolóért. Ráadásul 2008-ban még javában ment a Cápák idősávjában a konkurens csatornán a Mónika Show, amit képtelenség volt leverni akkoriban. A kvíz augusztusban startolt, és októberben már annyira beesett a nézettsége, hogy a meghirdetett új adása helyett a Szellemekkel suttogó sorozat ismétlését kezdte sugározni a csatorna. 

És akkor vissza is kanyarodnánk a történetünk elejéhez. Ha lennének még (jó) műveltségi vetélkedők a tévében, akkor  néznénk őket? Vagy továbbra is győzedelmeskednének a VV-k, a Mónika show fogatlan vendégei, vagy a kamu celeb valóságshow-k? 

Mit néztünk régen?

• 5 tévéműsor, amit csak azok ismernek, akik a 90-es években voltak gyerekek
• Régi idők szilveszteri műsorai – így nevettünk az átkosban