37 éves lett Mark Zuckerberg: portré

Egy 2022-es februári napon a Facebook anyavállalata, a Meta Platforms részvénye 26 százalékos veszteséget szenvedett el a tőzsdei forgalomban, piaci tőkeértéke így több mint 200 milliárd dollárral csökkent. A lapok akkor azt írták, hogy Mark Zuckerberg közösségi médiavállalata augusztusi csúcspontja óta több mint 500 milliárd dollárt veszített piaci értékéből – ennek mintegy felét egyetlen nap alatt, ami minden idők legnagyobb zuhanása. Azonban mielőtt elmorzsolnánk érte pár könnycseppet, jó, ha tudjuk, hogy még így is

a 10. leggazdagabb embere a 89,6 milliárd dolláros nettó vagyonával.

Sőt, a pandémiából is jól jött ki, ugyanis  2020 márciusa és 2021 októbere között a Facebook-alapító vagyona megkétszereződött.

Bár a pénztartalékai dagadnak a 37. életévét betöltő Zuckerbergnek, ám a rajongótábora már nem ennyire vaskos, még felesége, Priscilla Chan szerint is érthető, ha a férjét sokan furcsának találják. Állítása szerint ő sem volt nagy véleménnyel róla az első találkozáskor. Egy kollégiumi beavató buli után egymás mögött álltak sorban a fürdőszobához, amikor Zuckerberg beszédbe elegyedett vele. „Elsőre azt gondoltam, bogaras ez a srác, kilóg a sorból. De mindez a legjobb értelemben” – mesélte egy korábbi interjúban Zuckerberg későbbi neje, aki aztán azzal szépített, hogy a férfinak azért van egy olyan kedves oldala is, amit csak kevesen ismernek. Elmondása szerint például a férfi  csak azért tanult meg kínaiul, hogy tudjon a Chan családdal beszélgetni, és maga tervezte az eljegyzési gyűrűt is.

Fotó: Drew Angerer/Getty Images

Cuki. Kár, hogy a furcsa srácból, akit arról ismertek a Harvadon, hogy az Iliászból szavalt, ma a világ egyik leggazdagabb és egyben legirritálóbb embere lett. Persze már könyvet is írtak róla (A véletlen milliárdos: a Facebook megalapítása – Történet szexről, pénzről, zsenialitásról és becsapásról” ) és  filmet is forgattak. A Közösségi háló című mozifilmet David Fincher készítette, amelyben a Facebook, azaz a világ legnépszerűbb közösségi honlapjának születését meséli el, némi átszínezéssel. Nem mintha maga az élettörténet nem lenne elég érdekes, hiszen Mark még csak 19 éves volt, amikor a haverjaival összerakta a Facebookot, és 23 éves korára a milliárdosok körébe juttatta. Sikereit  néhány kellemetlen jogi affér azért árnyalja: egy plágiumvád és egy hatalmas balhéig, és kilépésig fajuló konfliktus az egyik alapítótárssal. Az elmúlt 10 évben pedig bőven tett azért, hogy az emberek nagy része úgy gondolja, egyszemélyes hatalma egyre fenyegetőbb a világra nézve. 

„Mark Zuckerberg a Facebook vezérigazgatójaként, egy olyan vállalkozás vezetőjeként, amelyre több milliárd ember figyel, hihetetlen hatalommal rendelkezik. És ez az, ami a Facebook vezérigazgatóját “a világ legveszélyesebb emberévé teszi” – mondta Scott Galloway, a New York University Stern School of Business professzora a Bloomberg Markets, The Close című műsorában.

– mondta el a véleményét Galloway a Bloombergnek.

2010-ben egy a közösségi média jövőjéről tartott előadásán (fotó: Justin Sullivan/Getty Images)

Tény, hogy a The Social Network megjelenése óta eltelt években Mark Zuckerberg eladta, majd elvesztette az adatainkat, hamis híreket támogatott a valós hírekkel szemben, platformot biztosított a nemzetközi kiberháború számára, megtagadta a politikai hirdetések tényellenőrzését, és csendben félrenézett, miközben a platformot a gyűlölet és az erőszak üzenetének terjesztésére használták.

Talán soha nem tudjuk meg pontosan, hogy a Facebookot mennyi felelősség terheli a 2016-os amerikai választásokért, de azt nehéz vitatni, hogy Zuckerberg és a hozzá hasonló Szilícium-völgyi milliárdosok  felforgatták a világunkat, és nem a jó értelemben. Ahogy az is biztos, hogy az egyre nagyobb egyeduralmában pöffeszkedő Mark Zuckerberg személyiségének sem a pozitív oldala erősödik meg. Még, ha szeret is a félreértett, a naiv “kocka” szerepében előadni magát. 

A 2018-as bizottsági meghallgatáson (fotó: Zach Gibson/Getty Images)

Amit nem lehet tőle elvitatni, az a zsenialitása

A tehetsége már korán megmutatkozott, a Wikipédia szerint 12 volt, amikor a fogorvos édesapjának segített egy programot írni, amelynek a neve Zucknet lett. Ebben az időben magántanárként David Newman fejlesztette Mark számítástechnikai ismereteit, aki elismerte, hogy nagyon nehéz volt lépést tartani a fiúval, aki korához képest feltűnően tehetséges volt a programozás területén. Nem sokkal később, még középiskolás korában készített egy Szinapszis (Synapse Media Player) zenelejátszó programot, és amit mesterséges intelligenciaként lehetett használni arra, hogy a felhasználók szokásait vizsgálja.  A Microsoft és az AOL megpróbálta becserkészni Zuckerberget, de ő inkább a Harvard Egyetemet választotta. 

A Facebook elődje egy harvardi projektnek indult 2002-ben, majd Zuckerberg úgy döntött, hogy kiterjeszti a Harvardhoz  kötődő, más iskolákban is, Dustin Moskovitz szobatárs segítségével. Elsőként Stanford, Dartmouth, Columbia, New York University, Cornell, Brown és Yale egyetemeken terjesztették el a programot, utána jöttek más a Harvardhoz lazábban kapcsolódó iskolák. 

2004-ben Dustin Moscovitz társalapítóval a Harvardon (fotó: Justine Hunt/The Boston Globe via Getty Images)

2004 februárjában elindították a Facebookot.

A sztorit 2012-ben a tőzsdére lépéssel koronázta meg a Facebook, azóta bárki részesedhet a cég sikereiből vagy akár a bukásaiból. A Facebook ötletének eredetisége egyébként a mai napig vita tárgyát képezi. A szintén harvardi Winklevoss-testvérek szerint ők bízták meg Mark Zuckerberget azzal, hogy segítsen egy közösségi háló kiépítésében a Harvardon, ami a HarvardConnection néven futott volna. Ehelyett azzal, hogy Zuckerberg létrehozta a Facebookot, ellopta az ötletüket, ami miatt bírósági perek sorával nézett szembe Zuckerberg.

Az elmúlt, lassan húsz évben a népszerű közösségi médiafelület átalakította az internetet, a közösségépítést, és még a társadalmi változásokba is beleszól. Kiderült időközben az is, hogy az ártatlannak tűnő lájk funkció nagyon rossz hatással van a mentális egészségre, sőt akár a depresszió súlyosbodásához is hozzájárulhat, mivel egyfajta téves képzetet ad a felhasználóknak mások sikereiről, eredményeiről. Egy 2018-as kutatás is arra jutott, hogy azok az emberek, akik jelentősen – napi tíz percre – korlátozzák a közösségi oldalon töltött idejüket, sokkal jobb mentális állapotban vannak, mint azok, akik továbbra is a Facebookon vagy az Instagramon lógnak. Mindezek után gumicsontként megkaptuk a Facebooktól azt a funkciót, amivel megtehetjük, hogy mások ne lássák, hányan lájkolták a képeinket. 

A Facebook főhadiszállása Palo Altóban 2009-ben, 800 alkalmazottal (fotó: Gilles Mingasson/Getty Images)

Minél többet élünk a Zuckerberg féle közösségi média által átszőtt világban, annál többet tudunk meg arról, hogy ezek a platformok és az algoritmusai, milyen hatalmas befolyással bírnak, legyen szó emberi kapcsolatokról, mentális állapotról, fontos politikai eseményekről, vagy akár háborúkról. (Gondoljunk csak a jelenleg is tartó információs háborúra Oroszország és Ukrajna között, amelynek a frontvonala maga a Facebook és a hozzá csatlakozó felületek.) Ettől függetlenül, Zuckerberg nem áll meg , és bár azt mondja, hogy számára fontos a felhasználók biztonsága, jólléte, mégis tovább dagasztja a virtuális birodalmát. Egy prezentációban azt is bemutatta, hogyan fogunk létezni a virtuális, 3D környezetben, ha egyszer tényleg elindul a metaverzum. Ehhez a Facebook új virtuális és kiterjesztett valóságot létrehozó hardvert fejleszt, az avatarok az ígéret szerint élethűek lesznek. A Facebook-alapító ebben a videóban mutatta meg, milyen lesz majd a megálmodott metaverzum.

Az egyre több negatív hírnek egyébként meglett az eredménye:  igencsak megroppant a cégóriás jó híre. Legalábbis a  Yahoo Finance  listája szerint, amely egy 1541 ember által kitöltött kérdőív alapján állt össze. A versenyt a Meta, azaz a Facebook-birodalmat összefogó cégóriás “nyerte”. Érthető, hiszen megannyi, nem is akármilyen negatív hír jelent meg róla. Az első az volt, amikor a WhatsApp irányelveit megváltoztatták,  ezután jött az Instagramot érintő kritika, –  44 amerikai főügyész írt alá egy Zuckerbergnek címzett nyílt levelet, amiben felszólítják a legnagyobb közösségi oldalt, hogy hagyjon fel a gyerekekre szabott Instagram fejlesztésével –, majd pedig a volt alkalmazott, Frances Haugen kitálalása, miszerint a Facebookot csak a pénz érdekli. De, hogy ne csak rosszat írjunk a szülinapos cégéről: a Facebook és az Apple 2020-ban került a címlapokra, miután kiderült, hogy mindkét vállalat akár 20 ezer dollárt (több mint 7 millió forintot) is felajánl a női alkalmazottaknak petesejtfagyasztásra. A közösségi hálózat emellett örökbefogadási és béranyasági támogatást is nyújtott a férfi és női dolgozóknak egyaránt.

Vigyáz a privát szférájára, és van néhány hóbortja

Zuckerberg ritkán mutatja a családját a nyilvánosság előtt, azaz feleségét Priscilla Chant, és kislányaikat, Maxima Chan Zuckerberget, valamint August Chan Zuckerberget. Azt viszont mindenki tudhatja, hogy imádja a pulikutyájukat, Beast-et  (Vadállat), akinek saját Facebook-oldala van. Az Inc pedig azt írja., hogy mindemellett megszállottja Rómának és Augustus római császárnak. Állítólag már középiskolás korában is rajongott az ókori Rómáért és Augustusért. A latin nyelvet a kódoláshoz való hasonlósága miatt szerette, a római történelem pedig az erkölcsileg összetett történelmi alakok miatt érdekelte.

2007 (fotó: Daniel Acker/Bloomberg via Getty Images)

Zuckot annyira lenyűgözte Caesar, hogy feleségével, Priscilla Channal még második lányukat is Augustusnak nevezték el. Nászútjukat is Rómában töltötték 2012-ben. „A feleségem kigúnyolt, mondván, hogy szerinte három ember volt a nászúton: én, ő és Augustus” – mondta Zuckerberg a The New Yorkernek, hozzátéve, hogy az összes fotó, amit készített, Augustus szobrairól készült.

Az is tudható róla, hogy rengeteg pénzt költ ingatlanra. Legutóbb decemberben 110 hektárral bővítette a 1500 hektáros magánbirtokát a hawaii Kauaiban. Az a hír járja, hogy a szomszédai annyira nem szívelik, ami érthető, hiszen pert indított a helyiek ellen a földjeivel kapcsolatos részvények miatt. De olyan is előfordult, hogy 6 méter magas kőfalakat épített, ami megnehezítette a strand megközelítését.

„Bejöttek, földet vásároltak, és ezzel megemelték az értékeket. Most már csak a külföldről vagy Kauain kívülről érkezők engedhetik meg maguknak, hogy a szigeten éljenek“- nyilatkozta a kauai tanács tagja, Mason Chock, írta meg a Daily Star.