15 év után DNS-teszt mutatta ki, hogy nem ő a vér szerinti apa

1937. nyarán egy fiatal vakációzó házaspár és két lányuk egy csecsemőre bukkant Észak-Anglia egy üdülőterületén. A babát magukkal vitték a hotelba, ahol értesítették a hatóságokat, a kislányt pedig kórházba szállították. Antheának egészen 11 éves koráig senki nem mondta el, hogy megtalálása után egy házaspár fogadta örökbe, akik egy „új” gyermekkel szerették volna feledtetni a fájdalmat, amit elsőszülött gyermekük halála okozott. A 7 éves kislányt egy autó gázolta el. Egy vita alkalmával másik féltestvére mondta el neki, hogy a nő, akit Anthea az anyukájának hisz, nem az „igazi” anyukája. Nevelőszülei ezután mesélték el a lány örökbefogadásának történetét – arról azonban hallgattak, hogy a kislányt eredetileg megkötözött kezekkel egy bokorban találták meg.

Évtizedek múltak el, a lányból kétgyermekes édesanya, majd többszörös nagymama lett, amikor megtudta megtalálásának történetét is. Ezt követően kezdett kutatásba, történetére pedig a televíziós csatornák is lecsaptak. Miután országszerte megismerhették Anthea élettörténetét, egymás után kezdtek el jelentkezni azok, akik babaként mellette voltak. Írt a nővér, aki a kórházban gondját viselte, de jelentkezett a megtaláló családból a két lány is, akik soha nem tudták elfelejteni a talált babát.

Az igazi áttörést a DNS-vizsgálatok térhódítása hozta meg, amikor is Anthea adatai bekerültek néhány gigantikus adatbázisba, egy genealógus szakértő pedig felajánlotta az idős hölgynek, hogy segít felkutatni a szüleit. A vizsgálódás segítségével hamar megtalálták a nő néhány távoli unokatestvérét, az információk birtokában pedig megpróbálták felépíteni a lehetséges családfákat.

Fotó: Getty Images

A kutatás hónapokon át tartott már, amikor egy 1936-os dokumentumra bukkantak, amelyen az Angliában és Írországban rögzített törvénytelen szülések szerepeltek. Ekkor bukkant fel Anthea édesanyjának a neve. A nyomozás ezután gyors eredményeket hozott, sikerült kideríteni, hogy a nő, miután elhagyta lányát, 1945-ben megházasodott, és négy gyermeknek adott életet. Anthea-nak sikerült kideríteni az egyik lehetséges testvére kilétét, aki beleegyezett a DNS-tesztbe. Az eredmény igazolta, hogy a férfi a féltestvére.

Miután rátaláltak az édesanyja nevére, újabb adatokra bukkantak. Anthea születése után a nőt egy, az egyedülálló édesanyák felkarolására életre hívott szervezet támogatta. A szülés után itt húzta meg magát. Innen egy római katolikus otthonba költözött, ahol abban igyekeztek segíteni az egyedülálló anyukákat, hogy boldogulhassanak, és megtarthassák babáikat. Innentől kezdve Anthea több nyomot már nem talált, bele kell törődnie, hogy soha nem tudja meg, édesanyja mikor és miért hagyta el – a kutatók ugyanakkor a régi újságcikkek alapján úgy gyanítják, hogy a baba egyszerűen elveszhetett. Ez idő tájt kezdett el virágozni a gyermekkereskedelem, amerikai párok hatalmas összegeket fizettek egy-egy babáért. Feltételezhető, hogy Anthea édesanyja egy „rossz” emberre – például gyerekmegőrzőre – bízta gyermekét, aki a baba átadásakor nem járhatott sikerrel, így a kislányt egy bokorban hagyta.

Míg Anthea édesanyjának a neve meglett, az apja kilétéről mit sem tudott. Ezen a szálon is a DNS-vizsgálat hozott eredményeket, az adatbázisok ezúttal is egyezést mutattak: megtalálták Anthea első unokatestvérét – ami hat testvérre szűkítette a kört. Mivel egyikük sem élt már, az azonosítás megrekedt. A megoldást Anthea egy másik unokatestvére szolgáltatta, aki megőrzött néhány levelet, amit az egyik nagybácsi küldött neki. A leveleket az eredeti borítékban tartotta, a borítékra ragasztott bélyeg alatt pedig kiváló nyálmintákra leltek. Ezek igazolták Anthea biológiai apjának kilétét, a nő pedig 29 év kutatómunka után végre megpillanthatta édesapja fotóját. A férfiról kiderült, hogy egy vidám, élettel teli ember volt, aki szeretett élni. Nem tudni, tudott-e arról, hogy lánya született. Soha nem nősült meg, szerette a független életet.

A most 80 éves Anthea boldog, hogy rálelt a biológiai szüleire, de ez mit sem változtat azon, ahogy a nevelőszüleire gondol – számára ők az igazi szülei.

***

Robin 13 éves volt, amikor szülei hálószobájában rábukkant az örökbefogadási papírjaira. Mivel nem akart bajba kerülni, soha nem hozta szóba a dolgot, ám felnőtt fejjel már látja, az egész életére hatással volt a titok. A húszas éveiben megnősült, lett két lánya, építészként kereste a kenyerét – életének puzzle darabjai pedig szépen lassan elkezdtek összeállni. Először azt tudta meg, hogy egy papírdobozban találták rá egy londoni utcán, majd 1996-ban, ötven évesen összeszedte bátorságát és a lányával együtt ellátogatott a London Metropolitan archívumba, hogy megismerje örökbefogadásának történetét. Megtudta, hogy 1943. október 20-án találtak rá az Oxford Circus mellett. 

Bár az aktából megtudta, hogy nevelőszülei 4,5 éves korában fogadták örökbe, semmit nem tudott meg a vér szerinti szüleiről. A következő húsz évben minden követ megmozgatott, hogy megtudja, ki ő és honnan jött. Ügyének felderítésébe egy „DNS-nyomozó” is beszállt, aki három hatalmas DNS-adatbázisba is elküldte a férfi nyáltesztjét. Az egyik adatbázis 1%-os egyezést mutatott egy Maria nevű New York-i nővel, aki a férfi másod- vagy harmadunokatestvére lehetett. A hölgy beleegyezett, hogy további tesztekkel segítse a kutatást.

Egy év szüntelen kutakodás és zsákutca után végre rábukkantak egy Agnes nevű, skót születésű nőre, aki Kanadában halt meg. Telefonon sikerült elérniük a nő fiát, akinek elmesélték Robin történetét. A férfi a vonal túlsó végén döbbenten hallgatta a fejleményeket, majd elmondta, hogy amikor édesanyja Alzheimeres lett, egy másik babáról kezdett el beszélni. Beleegyezett a DNS-s tesztbe, ami nemcsak azt igazolta, hogy a két férfinak az édesanyja azonos, de az édesapjuk is. Arra sajnos soha nem derül fény, hogy a férfi miért került az utcára. 

***

2018-ban a BBC hozta le annak a hölgynek a történetét, aki csak úgy szórakozásból végeztetett DNS-tesztet. Jennyt (50) mindig érdekelte a családfakutatás, rajongott a családi fotóalbumokért, a vizsgálat hallatán pedig kíváncsi lett tulajdon etnikai „összetételére”. Vásárolt hát egy tesztet, a mintát pedig beküldte a laborba. Az eredményen nem lepődött meg túlzottan, kiderült, hogy brit, skót és skandináv géneket örökölt. Egy évvel később egy újabb vizsgálatot csináltatott, ekkor azonban már a testvérét is rávette a tesztre. Amikor e-mailben értesítették az eredményről, nem akart hinni a szemének: a dokumentumban az szerepelt, hogy „féltestvérek”.

Jenny biztos volt benne, testvére valamit elrontott a teszt során, emiatt lett hibás az eredmény. Gyanút fogott, és arra kérte a 90 éves apai nagynénjét, hogy ő csináltasson egy tesztet. Az eredmény ezúttal is sokkoló volt, kiderült, nincs egyezés a DNS-ükben. Ezt már nem írhatta a hiba vagy a véletlen számlájára.

Az eredményről nem szólt senkinek, helyette a többi három testvérét és az édesanyját is rávette, hogy adjanak mintát – lelkében pedig egyre erősödött a gyanú, hogy ő az, akivel nem stimmel valami, nemcsak küllemre, de habitusra is egészen más, mint négy testvére. Az eredmény újra szíven ütötte, valamennyi testvérről kiderült, hogy „csak” a féltestvérei.

Édesanyja ekkor már súlyos rákbeteg volt, Jenny pedig tudta, tisztáznia kell, hogy ki a vér szerinti édesapja. Amikor egy teázás alkalmával felfedte az eredményeket, édesanyja döbbenten hallgatta, és bevallotta, hogy réges-régen hűtlen volt Jenny édesapjához, összejött egy kedves emberrel, akitől teherbe is esett. Mindvégig abban bízott, hogy titkát magával viheti a sírba.

***

Bill lába alól 2012-ben húzták ki a talajt, amikor egy DNS-teszt igazolta, Y kromoszómája nem egyezik a fivéréével, biológiai édesapjával pedig már nem találkozhat, hiszen tizenhárom évvel ezelőtt meghalt. Ahogy Jennyt, úgy Billt is nagyon érdekelte felmenőinek története, olyannyira, hogy komolyan beleásta magát családja történetébe – még azt is kikutatta, hogy 1692-ben egy felmenőjét a salemi boszorkányperek során végezték ki. A kutatás lett a függősége, irattárakba, könyvtárakba és templomban járt, sírfeliratokat tanulmányozott, hogy minél több információ birtokába juthasson.

Amikor rájött, hogy valójában ő nem tartozik ehhez a családhoz, úgy érezte, nemcsak a düh fojtogatja, de az elveszettség érzése is. Egy nagy hazugságnak tűnt az élete, minden, amit addig kinyomozott, egy szempillantás alatt semmisült meg – ráadásul nem bírta felfogni, hogy egy olyan szent és vallásos asszony, mint az édesanyja, hogyan lehetett hűtlen. A szembesítés idején az édesanyja 97 éves volt, és beismerte, hogy hibát követett el, egykori főnöke levette őt a lábáról. Ahogy Jenny, úgy Bill édesanyja is abban bízott, úgy halhat meg, hogy soha nem derül fény az igazságra.

Betty Jo ugyancsak egy DNS-vizsgálatnak köszönheti, hogy megtudta, aki felnevelte őt, nem a biológiai apukája, testvérei pedig csak féltestvérei. Mivel édesanyja tagadta a vádakat, testvérei pedig mentálisan zavartnak nevezték, és azzal vádolták, hogy szét akarja szakítani a családot, a nő egy újabb tesztet csináltatott: bár apja sok éve meghalt, talált néhány hajszálat, amit be tudott küldeni a laborba. Ez megint csak azt igazolta, hogy a férfi nem a vér szerinti szülője. A család ezek után kitagadta őt, se az édesanyja, se a testvérei nem hajlandók beszélni vele.

***

Lawrence-t 15 éves lánya beszélte rá a tesztre, mert nagyon érdekelte a családfakutatás. Amikor tervüket megosztották a feleséggel, szinte sokkot kapott. A nő aznap este bevallotta férjének, hogy házasságuk alatt hűtlen volt, egyik kollégájával szűrte össze a levelet, és elég nagy a valószínűsége annak, hogy ő a lányuk biológiai apja. A DNS-vizsgálat igazolta a gyanút, a férj pedig romokban hevert. Nem tudta, melyik hír rázta meg jobban, az, hogy a felesége félrelépett, vagy az, hogy nem ő a lányuk vér szerinti apja.

Lawrence első gondolata egyből az volt, hogy kisétál a felesége és a lánya életéből – ám édesanyja szavai nagy hatással voltak rá. Belátta, hogy a a lányát apaként szereti, ezen pedig a biológia sem változtathat. Bár a feleségétől elvált, jó apja maradt a lányának, aki bár megtudta, hogy ki a „valódi” apukája, soha nem akart vele találkozni, mind a mai napig úgy hívja, hogy a spermadonor.

A férfi életét bár alapjaiban írta át a DNS-teszt, nem bánja, hogy fény derült az igazságra.

Forrás: BBC és BBC és BBC

Olvass tovább!

• Árulkodó DNS: Barack Obama és Brad Pitt távoli rokonok
• DNS: egyetlen sejt is elég a lebukáshoz
• A DNS-teszt megmondja, örökölhetsz-e egy gazdag külföldi rokontól