A PCOS és a meddőség

A PCOS a termékeny korban lévő nők 6-10 százalékát érinti, a betegséggel járó hormonális problémák miatt pedig az egyik vezető meddőségi ok világszerte. A PCOS esetén a nő szervezetében felborul a hormonális egyensúly, túl sok androgén hormon (férfihormon) termelődik, ez pedig a peteérést akadályozhatja, azaz a spontán teherbeesés esélyeit rontja. A kezelésére sok esetben későn kerül sor, akkor is sorozatos vetélések és sikertelen teherbeesési próbálkozások kövezik ki az utat, mire eljutnak a nők a diagnózisig. Két anya mesélte el a saját történetét, a PCOS és meddőség közötti őrlődésről, testi-lelki fájdalomról, aminek a vége szerencsére mindkét esetben egészséges baba lett.

„Három évig nem sikerült kideríteni, hogy miért nem lehet gyerekem”

Meddőség – 6 ok, amire nem is gondolnál

Dorka 30 évesen talált rá a nagy szerelemre, 32 évesen pedig már babát szerettek volna. Ekkor kezdődött a kálváriájuk, hosszú volt az út, mire kiderült, miért nem jön össze a baba. „Az esetünkben konkrétan három évig nem sikerült kideríteni, hogy miért nem lehet gyerekem. A menstruációm világéletemben rendszertelen volt és túlsúlyos is voltam mindig, így ezek nem voltak feltűnő tünetek az én esetemben. A próbálkozás során volt petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, ami nem egy leányálom fizikailag, de mindent rendben talált a nőgyógyászom. A férjemet is kivizsgálták, nála sem találtak meddőségi problémát.

Három év után váltottam orvost, mert úgy éreztem, nem tesz meg mindent értünk, mindig csak azt hajtogatta, hogy fiatalok és egészségesek vagyunk, nem kell rásegíteni a babára, jön majd magától, ha nem stresszelek annyit és elküldött pszichológushoz. Az új doki pedig rögtön az első vizsgálatkor mondta, hogy akkor nézzük meg, nem PCOS áll-e a meddőség hátterében.”

Dorka kezelése többféle gyógyszerből állt, melyek hatására ugyan folyamatosan lett peteérése, mégsem esett teherbe. A frusztráció és szorongás miatt pedig tovább hízott, amitől csak még rosszabbul érezte magát. „A hízás miatt felkerestem egy endokrinológust, aki azt javasolta, hogy kezdjek el sokkal jobban odafigyelni az egészséges étkezésre és testmozgásra, mert ezek rengeteget segíthetnek a teherbeesésben az én szituációmban. Személyre szabott étrendet és mozgásprogramot kaptam tőle, amivel hat hónap alatt leadtam 20 kilót. A hatodik hónap végén pedig pozitív lett a terhességi tesztem. Nem is lehetnénk boldogabbak! Ha valaki hozzám fordul tanácsért, mindig azt mondom, hogy először az egészségét hozza rendbe, mielőtt teherbe akarna esni, nekünk ez vált be.”

A PCOS gyakran okoz meddőséget (Kép: Getty Images)

„18 évesen mondták ki rám a meddőség ítéletét”

Anett kapcsolata a PCOS-sel még 18 éves korában kezdődött, amikor nem is értette egészen, miről beszél a nőgyógyász. „18 évesen voltam először nőgyógyásznál felfázással, annál a vizsgálatnál mondta azt a nőgyógyász, hogy cisztákat lát, ez szerinte PCOS és jó eséllyel soha nem lesz gyerekem spontán úton, azaz meddő vagyok. Nem nagyon tudtam mit kezdeni ezzel az információval, még pasim sem volt, akkor jelentkeztem egyetemre, eszem ágában sem volt a gyerekvállalás kérdésével foglalkozni.

A rendszertelen, kimaradozó menstruáció mindig jellemző volt rám, nekem ez volt a természetes, ezért aztán amikor egy teljes évig nem jött meg a menzeszem, egyáltalán nem problémáztam rajta. Akkor lett baj belőle, amikor 34 évesen találkoztam a férjemmel, akivel szerettünk volna családot alapítani. A baba már nem egy távoli, gondolati síkon létező emberke volt, hanem a legnagyobb vágyunk.”

Anett belevetette magát a PCOS-ről fellelhető információk és könyvek tengerébe, mindent elolvasott, amit csak tudott a megfelelő étrendről, a táplálékkiegészítőkről, az ovuláció pontos meghatározásáról, a szex időzítéséről, még a lelki aspektusát is igyekezett megérteni a betegségnek. „Saját magam kezeléséhez könyveket olvastam, sorstársakkal beszéltem, orvosokkal konzuláltam, figyeltem a peteérésemet… kaptam gyógyszeres segítséget is, de nem volt szükség végül a mesterséges megtermékenyítésre, mert az életmódváltás után egy évvel terhes lettem. Ekkor már 35 év fölött jártam, úgyhogy fokozottan vigyázni kellett rám a terhesség alatt, de kilenc hónappal később egészséges kisfiunk született.”

A szülők szerencsésnek érezték magukat, hogy gyermekük született a PCOS mellett, főleg így, hogy azt mondták Anettnek, hogy meddő lesz. „Annyira rá akartam cáfolni a meddőség jóslatára, hogy 40 évesen azt mondtam a férjemnek, hogy legyen egy kistesó. Lehet, hogy csak a kapuzárási pánikom miatt történt, egy utolsó dobást akartam menopauza előtt, ki tudja, milyen lelki okai voltak mélyen, mindenesetre belevágtunk a második babaprojektbe. Sajnos a PCOS ebben az esetben sem adta könnyen a terhességet, amikor 10 hónap próbálkozás után megfogantam, alig 10 hétig maradt csak velem a magzat, spontán vetélés lett a vége, amitől teljesen összetörtem és fel is adtam az egészet. Öt hónappal a vetélés után azonban állandó hányinger miatt elmentem a háziorvoshoz, aki a patikába küldött terhességi tesztért, így derült ki, hogy úton van a második babánk, egy kislány, aki megszületett végül egészségesen.”

Anett a saját történetével szeretne segíteni a sorstársainak, azt üzeni, hogy nem szabad mindent elhinni, főleg nem az ilyen nagy és végleges jóslatokat, amit ő is kapott a meddőségről 18 éves korában. „Az én utam tele volt meglepetéssel, fájdalommal, fizikai és lelki nehézségekkel, és egy kis csodababával, akit ajándékba kaptam 40 felett. Szerintem az, hogy a saját szervezetem működését kiismertem, és megtettem minden tőlem telhetőt az egészségemért, legalább annyit számított a terhességeknél, mint az orvosi, gyógyszeres támogatás.”

A meddőségről:

• A gyereket tervezők 80 százaléka nem gondol meddőségi szűrésre
• Azt mondták, nem lehet gyermeke, most 10 gyermek büszke és boldog anyukája
• Kendőzetlenül az endometriózisról egy édesanya tollából