Így függ össze a stressz az alvásproblémákkal

Szervezetünk a kis dózisú stresszt, még ha az intenzív is, gond nélkül képes kezelni, ám ha túl sok van belőle, az már bajt okozhat. Túlzott mennyiségű stresszt olyan mindennapos dolgok is kiválthatnak, mint amilyenek a családi konfliktusok, a munkahelyi teendők, vagy éppen az anyagi problémák. Az állandó, egész napos szorongás pedig az alvási szokásainkat is megzavarhatja.

De mi is történik tulajdonképpen?

Sajnos, ha mentális nyomás alatt állunk, akkor éjszaka az agyunk aktívabban dolgozik, és így sokkal nehezebb nyugodtan pihenni. Még ha el is tudunk aludni, fennáll a kockázat, hogy minden kis zajra vagy más zavaró külső hatásra felébredünk.

Ha a stressz, szorongás ugyan már elmúlt, az utóhatása fennmaradhat alvásproblémák formájában. Ez lehet azért, mert már előre aggódunk azon, hogy vajon képesek leszünk-e elaludni, és éppen ez a felfokozott, szorongó állapot fog bennünket megakadályozni az elalvásban. Mindez még komolyabb kimerültséghez vezethet, amitől másnap nehezebb teljesíteni feladatainkat, ami aztán újrateremti a stresszt, vagyis kialakul az ördögi kör.

Az ördögi kör, amiből nehéz kiszállni

Az alvászavarok leggyakoribb formája az inszomnia vagy álmatlanság hátterében tehát nagyon gyakran a stressz áll. Egy-egy megerőltetőbb munkahét, esetleg egy sűrűbb iskolai vizsgaidőszak során bármennyire is fáradtnak érezzük magunkat estére, az éjszakáink zaklatottan, nyugtalanul telnek, majd másnap újra álmosan, leverten és szétszórtan kezdjük a napunkat. Ilyenkor esténként akár maga az a tudat is a pihenés útjába állhat, miszerint már régen aludnunk kellene, de mégsem sikerül álomba merülnünk.

„Engem minden évben kicsinál a vizsgaidőszak, egyszerűen nem bírom megszokni a tanulással és a vizsgákkal járó stresszt, szó szerint sem éjjelem, sem nappalom. Mivel sokáig tanulok, kevés idő jut az alvásra, ami egyáltalán nem pihentető, mert egyszerűen nem tudom kikapcsolni az agyam. A legutóbbi vizsgaidőszakom alatt teljesen összeomlottam az állandó feszültség és a kimerültség miatt. Nem volt mit tenni, szakemberhez fordultam a problémámmal, aki alvást segítő készítményt írt fel, és tanácsolt pár praktikát, ami nálam bevált. Például figyelek arra, hogy délután 5 óra után ne igyak kávét, illetve nehéz volt, de sikerült megtanulnom, hogy a telefont lefekvés előtt egy órával már nem babrálom” – mondta Lídia.

Fotó: iStock

Mit tehetünk?

Az inszomnia három emberből egyet érint, de szerencsére van egy-két trükk és tanács arra, hogy megszabaduljunk az álmatlan forgolódástól.

Fürödjünk alvás előtt

A testhőmérséklet fürdés és zuhanyzás közben megemelkedik, és amint kilépünk a kádból, hirtelen visszaesik, ami azt a jelet küldi az agynak, hogy a test készen áll az alvásra.

Semmi alkohol

Lehet, hogy egy kevés alkoholtól gyorsabban elalszunk, viszont nyugtalanabbá válhat az alvásunk, így nem leszünk kipihentek reggelre. Pár órával lefekvés előtt már inkább ne fogyasszunk semmilyen alkoholt.

Ne maradjunk az ágyban

Ha már legalább 20 perce forgolódunk éberen az ágyunkban, akkor keljünk fel és csináljunk valami megnyugtató tevékenységet, de a számítógépet és okostelefont kerüljük el. Ezzel megelőzhető, hogy az ágy összefonódjon az álmatlansággal.

Óvatosan a kék fénnyel!

A kék kifejezetten élénkítően hat az agyra, de a legnagyobb gond nem abból fakad, ha van egy kék takarónk, hanem ha a kék fényt nézzük lefekvés előtt. Ilyen kék fényük van a monitoroknak, okostelefonoknak, tableteknek… A javaslat szerint két órával lefekvés előtt már ne használjuk ezeket az eszközöket, bármennyire is nehéz ellenállni a kísértésnek!

(Nyitó kép: iStock)