Maguk a fogyatékosokat tanító pedagógusok sem szívesen jelölik ezeket a tanulókat a tehetségfejlesztő programokba, mivel úgy vélik, hogy rosszul teljesítenek majd. De kifogásolják a csoportos és egyéni intelligenciatesztek alkalmazását is, mert szerintük az érzékszervi- és mozgássérültek, valamint a beszédhibások itt eleve hátrányban vannak. Ezenkívül kevés esélyt látnak arra, hogy a fogyatékosok tehetsége kibontakozzon. Ezért jó, ha a szakemberek és a laikus szülők is tudomást szereznek arról, hogy igenis léteznek a fogyatékosoknál alkalmazható intelligenciatesztek is!
Tehetségazonosító
A tehetséges fogyatékosok azonosításához két fázisból álló eljárás alkalmazható:
Az első szűrés kritériumait alacsony szinten célszerű megállapítani, illetve meg kell bizonyosodni afelől, hogy a vizsgálatvezetők ismerik-e a vizsgálati eszközt, és tisztában vannak a fogyatékosságból adódó korlátokkal. Előny, ha a vizsgálatvezető maga is fogyatékos.
Mozgássérült gyermekeknél — főleg a cerebrálisan bénultaknál — a Columbia Mental Maturity Scale használható. A teszt főleg a tanulók vizualitására épít, és a diszkriminációs és osztályozási képességet vizsgálja. A Leiter International Performance Scale is jól alkalmazható a cerebrális bénultaknál.
A vak vagy gyengénlátó tanulóknál a Stanford-Binet módosított változata, a Haynes-Binet-teszt használható eredményesen. Ez olyan itemekkel dolgozik, amelyek nem igényelnek látást. Használható még a Wechler gyermekváltozata is, amely módot ad arra, hogy a performációs változatot elhagyjuk és csak verbálisakat alkalmazzunk.
A hallássérültek esetében igen jól használható a Nebraska Test of Learning Aptitude, a WISC-R performációs része, valamint a Raven-teszt. Jól használható még a tehetséges fogyatékosok azonosításához a Pictoral Test of Intelligence, amely csak képekkel dolgozik.
A teszteredmények mellett azonban szükség van a tanár véleményére is, hiszen abból következtethetünk a fogyatékos tanuló kreativitására, vezetői és intellektuális képességeire.