Trend

Mûemlékeink védelme

Valamennyi tárgyi emlékünk kiemel bennünket mindennapi tevékenységeink unalmából. Egyre többen ismerik fel, hogy a mûemlék jóval több a kirándulások kötelezõ programjánál: múltunk, jelenünk, és remélhetõleg, jövõnk szerves része.

A műemlékvédelem múltja

Az utóbbi időben nagy figyelem veszi körül műemlékeinket. A történeti múlt legérzékletesebb megelevenítői a paloták, várak, templomok, kertek, ahol történelmünk legfontosabb eseményei lejátszódtak, a szobrok, festmények, mozaikok, melyek magukban őrzik a letűnt korok hangulatát.

A korai törekvések

Az elődök alkotásai iránti tisztelet végigkíséri

a gyakran inkább a rombolással törődő történelmünket. Már a XI. században, Szent László király törvényei kitérnek a régi épületek megóvásának szükségességére. Mátyás humanistái

a reneszánsz szellemében tudományos alapossággal gyűjtötték össze az antik kőfaragványok feliratait, hogy megmentsék őket az enyészettől. A török pusztítása utáni újjáépítéskor a barokk kor építészei gyakran gótikus formájú ablakokat, boltozatokat emeltek, hogy az épület ősi egységét megőrizzék.

Az első szövetségek

A műemlékek megóvását célként kitűző szervezetek a XIX. század elején jöttek létre Európában. A század második felében az állam is feladatának tekintette a műemlékvédelem törvényerőre emelését. A legelső ilyen jellegű szabályozás 1834-ben született Görögországban, a Hellász emlékeit veszélyeztető körülmények miatt. Nálunk 1881-ben – az elsők között – vezették be a műemlékek fenntartásáról szóló rendelkezést, míg hasonló törvényre Franciaországban további 6, Németországban 21, Angliában 32 évet kellett várni.

Négyen a magyar múltért

A gyors állami cselekvés a vallás- és közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágostonon kívül három kiváló tudósnak köszönhető. Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre megszállottként térképezték fel

az elfeledett emlékeinket: padlásokon porosodó festmények után kutattak, tanulmányokat írtak, ásatásokat vezettek, így teremtették meg

az intézményes magyar műemlékvédelmet. Megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága. Elkezdődtek a helyreállítások, újjáépítések, híres építészek vezetésével. Köztük a Halászbástya alkotója, Steindl Imrével és a Mátyás-templomot újraálmodó Schulek Frigyessel. Ekkor nyerte el régies, de történeti alapok nélküli formáját a pécsi és a veszprémi székesegyház. Később az eredeti állapot visszaállításának szenteltek figyelmet: az esztergomi várkápolna ilyen szellemű újraépítése a harmincas évek Európájában is egyedülállónak számított – ez Gerevich Tibor hozzáértését dicséri.

Új rendszerek

1957-ben hozták létre az Országos Műemléki Felügyelőséget, mely három és fél évtizeden keresztül látta el a védelmi feladatokat.

A rendszerváltás utáni időszak az OMF átszervezéséhez vezetett, s létrejött a magyar műemlékvédelmet jelenleg is irányító Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH).

A hivatal működéséről, a műemlékekkel kapcsolatos jogszabályokról az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak az OMvH honlapján,

a www.muemlekvedelem.hu címen az interneten.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése