Vörös az ég alja…

Vörös ég éjjel a tengerész öröme. Vörös ég reggel a tengerész veszedelme.

Mikor a nyugati égbolt különösen tiszta, gyakori a vöröslő naplemente. Ez azért van, mert leszállóágban a Nap sugarainak vastagabb légrétegen, s így több szennyeződésen és porrészecskén kell áthatolnia. Ez általában nagyobb légnyomásnál tapasztalható, mivel ilyenkor a szennyeződés közelebb kerül a felszínhez. Ezek a részecskék szétszórják a Nap sugarait, s meg is szűrik. Ezért van az, hogy csak a vöröses sugarak érik el a felszínt. Az északi félgömb középső sávjában általában nyugatról érkeznek időjárási frontok, s mivel a nagy nyomású levegő általában tiszta idővel jár, a vöröslő ég láttára igencsak örvendeztek a tengerészek. Ám, ha reggel vörös az ég alja, a tengerész tudja, hogy a nagyobb nyomású levegő már elhagyta a térséget, s alacsonyabb nyomású követi, ami általában felhős, esős időt jelent.

Tiszta Hold, korai fagy

Mikor tiszta az égbolt, a Föld felszíne gyorsan kihűl, mivel ilyenkor a nappal felgyűlt hő könnyebben sugárzódik kifelé. Nincsen felhőtakaró, ami lassítaná a felszín hőleadását. Ha a hőmérséklet elég alacsony, s szél sincs, hamar fagy jelentkezhet.

A hó éve a bőség éve

A gyümölcsösökben és földeken lévő összefüggő hótakaró késlelteti a fák rügyezését, amíg a számukra veszélyes fagyos időszaknak vége nem lesz. S mivel nem fagynak le a nővények, nagyobb az esély a bőséges termésre.

Reggeli szivárvány esőt hoz

Reggel, mikor a Nap keleten tartózkodik, a zivatar és a szivárvány nyugaton látható. Mivel az északi félteke középső területein nyugat felől érkeznek a légtömegek, ezért igen nagy a valószínűsége, hogy ilyenkor felénk fújja a szél az esőfelhőt.