Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Trend

A drágakő, amely többet ér, mint a gyémánt: a smaragd nyomában

A smaragd évezredek óta a legnépszerűbb drágakövek közé tartozik, és fantasztikus története van.

A smaragd románca című 1984-es film óriási zöld, szív alakú drágakövére minden mozirajongó élesen emlékszik. Ám aki ennek alapján képzeli el, milyen is egy igazi smaragd, óriási tévedésben él. Sem a színe, sem a formája, sem a tisztasága nem jellemző erre a kőre, ami nem csoda, mert amit a filmben látunk, csak üvegből készült.

A smaragd valójában zárványokkal, felhőkkel és apró repedésekkel teli kő, amely nagyon könnyen törik, hasad. Annyira sérülékeny, hogy külön csiszolásmódot találtak ki hozzá az ékszerészek: téglalap alakúra formázzák, és a sarkait lecsapják, mert amúgy is kicsorbulnának az első koccanásnál. A smaragd ékszereket épp ezért nem is ajánlják mindennapos használatra, csak jelentős eseményekhez. Gyűrűbe, karkötőbe is jobb, ha nem ezt tesszük – nagyobb biztonságban van egy brossban vagy nyakláncban, amely kevésbé hajlamos odaütődni.

Mivel nagyon kényesek, a köveket már az ókor óta olajjal kezelik, ami picit rugalmasabbá és ellenállóbbá teszi őket, és a színüket is élénkebbé változtatja. Merthogy akármilyen macerás drágakő is, a smaragd színe olyan egyedi, és a benne csillogó tűz annyira vonzó, hogy a rajongóknak minden pénzt megér. És amikor azt mondjuk, minden pénzt, akkor tényleg nem kevésre gondolunk: mivel hússzor ritkább a gyémántnál, jóval drágább is annál.

A vásárlásnál azonban sokan hajlamosak azt hinni: minden zöld kő smaragd. Csakhogy ez nagy tévedés. Az egyetlen jelző, amit egy smaragdnál hallani szeretnénk, az a „kolumbiai”, mert annak van a legszebb sötét színe. Ha azt mondják, hogy ez „cseh smaragd”, az valójában zöld fluorit, az „uráli smaragd” pedig zöld gránátkő, a „kongói smaragd” a dioptáz álneve, az „indiai smaragd” színezett kvarc, míg a „spanyol smaragd” egyszerűen csak zöld üveg. Hogy a helyzet bonyolódjon, az 1850-es évek óta létezik szintetikus smaragd is, amely különösen azért nyerte el a közönség tetszését, mert teljesen víztiszta, nincsenek benne a smaragdra jellemző zárványok.

Alessandra Ambrosio smaragd ékszerei (Fotó: Emma McIntyre/Getty Images)

Ezek egyébként nem hamis kövek, csak akkor, ha smaragdként próbálják ránk sózni őket, mert valójában sokkal olcsóbbak annál. Sokan azonban nincsenek tisztában a smaragd valódi árával, és elhiszik, hogy pár tízezer forintért valódi követ kapnak, miközben annak ára inkább a százezres nagyságrendnél kezdődik. Különösen akkor kell gyanakodni, ha nagy becsben tartott smaragdunknak hibátlan, törésvonalak nélküli a belseje, és különlegesen sötét a színe – az ilyen smaragdok ugyanis már milliókat érnek. Dollárban. Merthogy tucatnyi sincs belőlük az egész világon.

Egy ilyen különleges drágakőhöz természetesen rengeteg történet, anekdota és legenda kapcsolódik – az alábbiakban ezek közül válogatunk.

1. Smaragdember

A világ legrégebbi, smaragddal díszített emberfigurái Dél-Amerikából kerültek elő. A legendák szerint a legnagyobb tiszteletet egy strucctojás nagyságú kő élvezte, amelyet istennőként imádtak, és „smaragdanyának” hívtak. A papok a híveket arra ösztökélték, hogy a tiszteletüket kisebb smaragddarabokkal róják le, melyeket az istennő leányainak neveztek, így amikor áldozatot mutattak be, valójában az anyának hozták vissza az elveszett lányait.

A spanyol hódítók ezerszámra találtak kisebb-nagyobb smaragdokat Dél-Amerikában, de ezt a hatalmas követ állítólag elrejtették a papok, és azóta sem került elő. A történet furcsa fordulataként sok kisebb kő pedig elpusztult, mert a konkvisztádor, aki rájuk talált, nem volt túlságosan okos ember, és a drágakövekhez sem értett, ezért úgy vélte, hogy a talált smaragdok eredetiségét azzal tudja a legjobban ellenőrizni, ha egy üllőre teszi őket, és rájuk üt egy hatalmasat. Ő úgy hitte, hogy az igazi smaragd nem törik össze – nem tudta, hogy még a világ legdrágább köve, a gyémánt is porrá törik, ha kalapáccsal rávernek.

Fotó: China Photos/Getty Images

2. Kleopátra bányái

Európában az ókorban nem ismerték a dél-amerikai bányák sötét színű smaragdjait – akkoriban ugyanis még Egyiptomból érkeztek a kövek, amelyek sokkal világosabbak voltak. Kleopátrának több smaragdbányája is volt, és annyira szerette a bennük lelt köveket, hogy a legendák szerint nemcsak ékszereket készíttetett magának belőlük, de palotájának falait is velük dekoráltatta ki.

Egyiptomban ugyanakkor egyébként is nagyra becsülték a zöld színt – ez volt a tavasz, az újjászületés és a jó termés szimbóluma. A tehetősebb múmiák mellé ezért mindig tettek smaragdamulettet is, remélve, hogy ez majd örök fiatalságot biztosít szeretteiknek a feltámadáskor.

Később a rómaiak vették át az uralmat a bányák fölött, majd amikor a lelőhelyek kimerültek, egyszerűen mindenki elfelejtette, hol vannak. Csak 1817-ben fedezték fel őket újra – de drágakő már nem volt bennük.

Fotó: Twentieth Century Fox

3. Néró szemüvege

Idősebb Plinius ír először arról, hogy a „zöld kő” jót tesz a szemnek, és elmulasztja annak gyengeségét. Ez a nézet sokáig tartotta magát: a középkorban a drágakőcsiszolók is tartottak a kezük ügyében egy szép darabot, hogy ha megfárad a szemük az aprólékos munkában, azon pihentethessék a tekintetüket.

A leghíresebb ókori smaragd azonban nem egy szépléleké volt, hanem egy pszichopata gyilkosé, aki i. sz. 54-ben lett római császár. Néró durva, brutális fickó volt, aki imádta a gladiátorjátékokat, és feljegyezték róla azt is, hogy legszívesebben egy csiszolt zöld smaragdon át nézte a viadalokat. Hogy miért, arról több elmélet is létezik: lehet, hogy ekkor fedezte fel a világ első napszemüvegét, míg mások inkább úgy vélik, hogy rövidlátó volt, és a kő afféle „hagyományos” szemüvegként funkcionált számára, sőt vannak olyanok is, akik szerint a zöld kő egyszerűen csak tompította a vér színét, így a zsarnok szebbnek látta az öldöklést, azon keresztül szemlélődve.

4. A bölcsesség táblája

A legendák szerint isten legnagyobb titkait is egy smaragdtáblába véste bele Hermész Triszmegisztosz, az ókor legendás tudósa, aki rengeteg ezoterikus szöveget hagyott maga után. Ezek közül a leghíresebb az elveszett Tabula Smaragdina, amelyen rajta volt a bölcsek kövének elkészítési módja és a világ teremtésének titka is. A szerző a hagyomány szerint azért smaragdba véste a szöveget, mert ez a kő nem bírja magán a hazugságot, és azonnal kettétörik tőle.

Fotó: Wikipedia

Habár ezt a táblát nem sikerült még megtalálnia senkinek, a világ múzeumaiban több smaragdtábla is megtekinthető. A leghíresebb a létező legnagyobb faragott smaragd, a Mogul Mugal, amely 1695-ben készült, amikor Indiában az utolsó Mugal császár uralkodott. Egyik oldalán egy arab nyelvű imádság áll, a Korán egyik részlete, a másik oldalát virágok díszítik. A 217,8 karátos követ 2001-ben vette meg a katari Iszlám Művészetek Múzeuma 1,5 millió dollárért, azóta is ott látható.

5. Smaragdváros

L. Frank Baum 1900-ban írott regényében, az Óz, a nagy varázslóban Dorothy a Smaragdvárosba igyekszik, azt remélve, hogy a címszereplő onnan majd hazaküldi otthonába. Az író leírása szerint a város zöld üvegből, zöld márványból és persze smaragdból készült, és azért zöld, mert Dorothynak minden reménye ott van. Az eredeti illusztrátor, W. W. Denslow a várost barátságos helyként álmodta meg, keleties stílusban, sok kupolával – de a filmben mindez már átadta a helyét az amerikai felhőkarcolóknak.

6. Az utolsó francia királyné smaragdkoronája

A francia forradalom idején a királyi ház minden ékszerét beolvasztották, többek között a koronákat is. Egy fejék azonban így is megmaradt az utókornak: ez egy picit később készült, egy olyan királyné számára, aki szó szerint csak percekig uralkodott.

Marie Antoinette és XVI. Lajos legidősebb gyermeke, Mária Terézia Sarolta, Angoulême hercegnője volt a királyi család egyetlen tagja, aki túlélte a forradalmat, és 1830-ban férje, Lajos Antal révén királyné is lett. Megkoronázására azonban annak ellenére sem került sor, hogy a koronája rég készen volt – még 1820-ban csináltatta meg –, az ura ugyanis úgy örökölte meg a trónt lemondó apjától, hogy rögtön felszólították őt is a lemondásra, aminek húszpercnyi időhúzás után eleget is tett. A királyné halála után többen is birtokolták a közel 40 smaragddal díszített koronát, míg végül a Louvre-ba került, ahol ma is megcsodálható.

Fotó: Wikipedia

7. Az elátkozott smaragd

2001-ben Észak-Brazíliában találták meg a világ legnagyobb, minihűtő méretű, 180 ezer karátos és közel 340 kilós smaragdját, amelynek becsült értéke körülbelül egymilliárd (!) dollár. A helyi törzsek szerint azonban az ekkora drágaköveket nagy balsors kíséri, és úgy tűnik, igazuk is van. Csak címszavakban: a bányászokat, akik rábukkantak a Bahia nevű kőre, nem sokkal a felfedezés után fekete jaguárok támadták meg és marcangolták szét, a smaragdot pedig elrabolta a brazil maffia, majd többször is elég erőszakos módon került új tulajdonoshoz. Bonyolult története során egyszer még az eBayre is feltették, ahonnan 75 millió dolláros áron licit nélkül lehetett volna elvinni, 2005-ben pedig New Orleansba vitték, hogy egy potenciális vevő megnézhesse, de a városra épp akkor csapott le a Katrina hurrikán, így hetekre víz alá került, és úgy tűnt, hogy talán örökre el is veszett. Végül azonban előkerült, így jelenleg egy bank széfjében várja, hogy kiderüljön, ki a jogos tulajdonosa, és ki az, aki megkaphatja az érte ajánlott csillagászati összeget.

Címlap

top