Te hordanád a rég elhunyt felmenőid ékszereit?

Nagyon sokféle okból lép be valaki az ékszerbolt ajtaján. Van, aki egyszerűen csak valami csinosat szeretne magán látni, mások biztonságban akarják tudni a pénzüket. Van aki egy darabka történelmet szeretne venni magának, egy elmúlt korszak darabkáját, és van, aki valami újra és izgalmasra vágyik.  Persze nem mindegy, hol nézelődünk, és mennyi pénzt tudunk vagy akarunk ékszerre költeni. Alapszabály, hogy az ember azt kapja, amit megfizet. Aki kevés pénzt szán a vásárlásra, az olcsó tömegterméket fog kapni, válasszon akár újat, akár régit. Az igazán jó minőségű darabok ugyanis mindig többe kerülnek, mindegy,  hogy mikor készültek. A minőség megtartja az értékét, legyen bármilyen is a divat.

Ha megkérdezünk egy szakértőt, milyen típusú ékszert vegyünk, azt fogja mondani: ami nekünk a legjobban tetszik. Ez a legfontosabb szempont – az ékszerek ára ugyanis hullámzik. Most éppen magas a nemesfémek ára, de volt már jóval alacsonyabb is. Ez pedig fontos szempont, mert az ékszerboltokban megvásárolható, nemesfémekből készült ékszereknek mindössze töredéke értékesíthető később ékszerként. Nagy részüket csak tört aranyként lehet eladni, tehát ha az arany ára lejjebb megy pár év múlva,akár veszíthetünk is a most stabilnak gondolt befektetésen. A kommersz ékszerek formája, designja ugyanis nem időtálló, többnyire nem képvisel értéket, és előfordulhat, hogy ha el akarnánk adni, csak legyintenek az egykor drága pénzért megvett aranyainkra. Tehát vegyük, ami tetszik, és vegyük a legjobbat, amit csak megengedhetünk magunknak. Közben pedig ne féljünk se az újtól, se a régitől, mert mindegyiknek megvan a maga értéke és a maga előnye.

A kortárs igazán a miénk

Vannak, akik szó szerint hidegrázást kapnak a gondolatra is, hogy valaki más, egy ismeretlen ember „használt” ékszerét felvegyék, mert hisznek benne, hogy minden tárgy átveszi viselője kisugárzását. Még aki nem babonás, az sem örülne annak, ha egy rég halott nagymama karikagyűrűjét szeretné a vőlegény az oltár előtt az ujjára húzni. Van, amiből csak az új jó, még akkor is, ha a forma a lehető leghagyományosabb. Ha azonban kicsit megpiszkáljuk a design kérdését, máris egyértelmű – a kortárs ékszer a legautentikusabb a modern nők számára. Legalábbis Spengler Katalin ékszergyűjtő szerint.

Fotó: Getty Images

„Az ékszerünk akkor is sokat mond rólunk, ha nem törekszünk rá, hogy ez így legyen – magyarázta –, mindenkire, akivel csak találkozunk, a külsőnk, az általunk kiválasztott és viselt tárgyak tesznek egyfajta benyomást. Érdemes elgondolkodni ezen, és olyan darabokat választani, amelyekkel azonosulni tudunk, akarunk. Számomra ilyenek a kortárs ékszerek, melyek tulajdonképpen kis méretű szobrok, a testen viselhető műalkotások. A kortárs ékszer magukba sűrítik a művészettörténeti tradíciókat, és a saját korunk ízlését, világlátását is. A legjobb kézműves mesterek tudásának és a 21. század technológiájának hordozói, és formailag is sokkal izgalmasabbak, mint a régi darabok. A kortárs ékszer ráadásul nem kiegészítő, mint sok másféle ékszer, hanem az öltözéknél jóval hangsúlyosabb eleme is lehet a megjelenésünknek. Korábban nem szerettem ékszereket hordani, bármit is láttam boltokban vagy ékszeraukciókon, azt nem éreztem magamhoz illőnek. 2004-ben belecsöppentem a kortárs ékszerek világába, és rájöttem, hogy a kommersz ékszerek számomra túlságosan egyszerűek, semmitmondók. A régi ékszerek pedig azért voltak idegenek, mert nem az én világomból, nem az én koromból származtak. Zavart a tudat, hogy más már hordta, és nem éreztem elég erős kötődést más korszakokhoz, amikor készültek a darabok.”

Természetesen a réginek is megvannak az előnyei. A régi ékszer biztosabb befektetés, mert az idők során többször gazdát cserélt, a piac visszaigazolta az értékét. A kortárs műalkotások értékével kapcsolatban, legyen az festmény, szobor, vagy ékszer, mindig van egyfajta bizonytalanság, első vásárlónak lenni nagyobb a rizikót jelent, és ez bizony fontos szempont lehet, amikor valaki nagyobb értékű ékszert vásárol. A régi ékszerekben felhalmozott nemesfémeknek, drágaköveknek és más értékes anyagoknak önmagukban is maradandó, megfogható értékük van. Ezzel szemben a kortárs ékszerek anyaghasználata változatos, nem feltétlenül készülnek nemesfémből, és az értéküket sem ez határozza meg, hanem egy festményhez vagy szoborhoz hasonlóan a művészi elgondolás, koncepció. A 21. századi tervezők sokféle mai anyagot is használnak, például titánt, különböző összetételű műanyagokat vagy koriánt, amit hagyományosan konyhapultok, mosdókagylók alapanyagaként ismerünk. De gyönyörű színekben kapható, nagyon tartós, és sokkal jobb érzés hordani, mint a fémet. A kortárs ékszer a művészi önkifejezés terepe, az alkotó a tartalomhoz választja az anyagot, mint a képzőművészek, így előfordulhat, hogy új, szokatlan anyagból készülnek a darabok, és nehezebb megérteni, miért ilyen drága, ha közben csak „műanyag.” Az árat pedig bizony befolyásolja az alkotó személye, referenciái is, ahogyan más kortárs műalkotásoknál is. 

„Persze nem minden új ékszer egyformán értékes” – hangsúlyozta a szakértő. Az egyedi, művészek által tervezett kortárs ékszereket nem találjuk meg minden boltban. Ha bemegyünk egy átlagos ékszerboltba, akkor az ott található ékszerek ugyanúgy „futószalagon készült” tömegtermékek, mint a fast fashion ruhák. Szezonálisak, átlagosak és csak a nemesfém árát fizeti benne meg az ember. Amikor ilyen ékszert veszünk, némileg illúzió, hogy értéket viszünk haza, csak mert aranyból van. Ezeknél azért valóban jobb befektetés lehet a régi ékszer. Persze csak akkor, ha jól választunk.

A régi már bizonyított

A régi ékszernek sok előnye van. Egyfelől valamivel olcsóbb, ha a használt ékszerek között válogatunk, mert sok esetben mindössze a nemesfém árát fizetjük meg a zálogházak pultjánál. Így ha jó szemünk van és jó ízlésünk, kifejezetten minőségi, márkás darabokat vásárolhatunk. Minél öregebb darabot választunk, annál inkább biztosak lehetünk abban, hogy az egykori mester jó munkát végzett, nem csak azért, mert régebben több időt és energiát szántak egy-egy darab elkészítésére, biztos, hogy maga az ékszer is tartós, ha túlélte az elmúlt évtizedek napi használatát. A régi ékszer azért is biztonságos befektetés, mert a piac már visszaigazolta az értékét, ismert, elismert tervezők, korszakok megbecsült darabjaiból választhatunk.  

„Befektetési szempontból a régi ékszer mindenképp jó választás, hiszen minden nagy értékű holminál alapszabály, hogy amint megveszünk egy autót, telefont, és kilépünk a boltból, annak máris csökken az értéke. Ha tehát a használt piacon nézelődünk, eleve többet kapunk a pénzünkért, mintha a vadonatúj holmik között keresgélnénk, és ez az ékszereknél is igaz” – hangsúlyozta szakértőnk.

Fotó: Getty Images

Sokan szeretik azt is, ha egy-egy régi darabnak lelke, egyénisége, története van – még akkor is, ha ez nem a nagymamáé, hanem egy idegené. Igenis jó érzés kézbe venni egy régi ékszert és látni, hol kopott, és elképzelni, mennyi mindent láthatott, és mennyi örömet okozott másoknak előttünk.

Ha pedig szeretjük a változatosságot, akkor vonzó lehet a hatalmas választék, ami ezen a téren ránk vár. A húszas években a geometrikus volt a divat, a hetvenes években a színes ékkövek, a századfordulón meg a szecessziós virágos. Bármilyen stílust is kedvelünk, biztosan megtaláljuk amit keresünk.

Arról nem is beszélve, hogy ha régi ékszert veszünk, akkor nem kell amiatt aggódnunk, honnan való a foglalatban látott gyémánt, és vajon etikus körülmények között bányászták-e az aranyat. A régi ékszer vásárlása során nem teremtünk új piacot, ennél környezetbarátabb megoldás tehát nincs.

„A régi azonban nem feltétlen jelent minőséget – magyarázza Spengler Katalin –, jusson csak eszünkbe, hogy a nyolcvanas években mindenkinek ugyanolyan balerinás és Nefertiti-fejes medál lógott a nyakában. Ezek az ékszerek ma már 40 évesek, de nem valószínű, hogy 20-30 év múlva a gyűjtők majd kapkodnának utánuk. Ha tehát a használt ékszerek között válogatunk, keressük az egyedit, a különlegest, a minőségi, művészi igénnyel készült darabokat. Emeli az értéket, ha egy híres ékszerház terméke (Cartier, Tiffany, Fabergé), vagy ha korábban egy híres ember tulajdonában volt, főleg ha erre valamiféle bizonyíték is van. Ezeket persze inkább árveréseken lehet beszerezni, és jóval több pénzbe kerülnek, mintha csak besétálnánk egy ékszerboltba. De néha ezeken a helyeken is ki lehet fogni jó minőségű, olcsóbb árfekvésű darabokat. Érdemes ezért időt szánni a vásárlás előtt arra, hogy körbenézzünk, és felmérjük a lehetőségeinket. Hiszen egy ékszer jó esetben generációkon átívelő befektetés, és olyan darab, amit nem cserélünk le minden szezonban.”