Azt írják róla, kevesen voltak akkora hatással a modern, amerikai divatra, mint Roy Halston Frowick. A divat térképére még kalapkészítőként kéredzkedett fel, a hetvenes évekre pedig megkerülhetetlen alakja lett a higher-end fashion világának. A legnagyobb sztárokat öltöztette, és maga is az volt, akit azonban a luxus, csillogás és féktelen partizás szentháromsága az árnyoldalra taszított. Semmiből felépített karrier, korát megelőző zsenialitás, homoszexualitás, alkoholmámor, kokainfüggőség – csak pár dolog, ami meghatározta életének alakulását, ami a Netflix ötrészes sorozatának köszönhetően most reflektorfénybe került.
A First Lady kalapjától a kezdésig
Halston Iowában született, a divatvilág szempontjából valahol a semmi közepén, tehetsége azonban már fiatalon terelgette őt. Pár chicagói év után 1958-ban, 26 évesen költözött New Yorkba, ahol a kor egyik híres kalapkészítőjének, Lily Daché-nak dolgozott, majd a Bergdorf Goodman luxusáruházhoz igazolt át. „Valószínűleg ő volt a legtehetségesebb kalapkészítő a világon, varázslat, amit a kezeivel létrehozott” – mondta el róla Diana Vreeland, a Vogue legendás nagyasszonya Steven Gainesnek, aki Simply Halston néven írta róla azt az életrajzi művet, ami a sorozat alapjául is szolgált.
A Bergdorf Goodman tervezőjeként nemcsak a társasági elit hölgy tagjait ismerhette meg, majd kápráztatta el tehetségével, szakmai szempontból is nagy előrelépés volt számára. „Abban az időben ez volt a legnagyobb kereskedelmi hálózat, ami az európai couture-t elérhetővé tette az országban. Az összes párizsi, olasz és angol divatbemutatóra elmentem” – mondta egy későbbi interjújában a tervező.
Karrierje sorsfordító pillanatokban nem szűkölködött, az első minden bizonnyal az volt, mikor Jackie Kennedy egy általa tervezett pillbox kalapot viselt férje elnöki beiktatásán, mely azonnal divatot teremtett. Mint azt a dizájner évekkel később elmesélte, a hivatalos események alkalmával több esetben is meggyűlt a baja a First Ladynek az erős széllel, ami könnyen lekaphatta volna fejéről a kalapot, hacsak nem tartja meg kezével. Az állandó kalapfogdosásnak pedig az lett a vége, hogy a fejfedő tetején minduntalan kis horpadás alakult ki. Hála a tévéközvetítéseknek, a kalapkészítő szalonok sorra másolni kezdték, a hatvanas évek elején több Vogue-címlapra is felkerültek kreációi.
John F Kennedy és Jacqueline Kennedy 1961-ben, az elnöki beiktatáson. A First Lady Halston által tervezett kalapot viselt (Fotó: Getty Images)
Amerika asszonyai azonban idővel kezdtek ráunni a hetykén hátratolt kalapokra, és úgy általában minden fejfedőre, ami nem könnyítette meg a kalapkészítők dolgát. Halstonnak is újra kellett gondolnia karrierjét, így jött az egyébiránt kézenfekvő ötlet: ruhákat fog tervezni. A sorozat ezen a ponton indítja a történetmesélést, főszerepben Ewan McGregorral, aki néhány kritikus szerint mesterien alakította az egykori tervezőt, más kritikusok szerint azonban ő is kevés volt hozzá, hogy az epizódok bemutassák a tervező valódi géniuszát, mi, nézők pedig megértsük, miért volt akkora tehetség és miért oly sajnálatos, hogy kisiklott az élete. Mélyre azonban semmiképp sem szeretném ásni a filmet, inkább csak emlékeztetni rá, ez egy Netflix-sorozat, ehhez mérten habkönnyű feldolgozással, ami remekül elszórakoztat, de azt ne várjuk, hogy a mélyebb összefüggéseket is látni fogjuk.
Studio 54
Halston saját márkáját 1966-ban indította el, immár önállóan, ám megfelelő tőke hiányában. Így bár művelúrból tervezett ruhái óriási sikert arattak, és a korábban kalapjaiért is rajongó társasági elit krémje, Jackie Onassis, Lauren Bacall vagy a sorozatban is feltűnő Babe Paley rögtön rendelésekkel halmozták el, a továbblépéshez pénz kellett. Ezt Norton Simontól kapta meg, az iparmágnás 16 millió dollárért vásárolta meg cégét, természetesen Halstont a vezető tervezői pozíciójában hagyva.
Jelenet a Halston sorozatból: a művelúr ruhák divatbemutatója
Művelúr ingruhája a korszak státuszszimbóluma és egyben legjobb divatbefektetése volt. A fazon nem hozzá kötődik, anyagválasztásával azonban különlegessé tette. Az amerikai nők ugyan árgus szemekkel figyelték a francia divatot, ám a hétköznapokban nem a megfizethetetlen, komplikált couture-t keresték a dúsgazdagok sem. Sokkal inkább a kényelmesen elegáns ruhákat, mint művelúr darabjai, amik mellett dzsörzé és kasmír szettjei is óriási sikert arattak, nem beszélve a varázslatos mintákban pompázó, lengén libbenő kaftánjairól.
Jellemző volt rá, hogy ugyanazt az alapfazont több hosszban is árusította, mondván, „A cél, hogy kényelmes legyen [a ruha]. Ha szép lábaid vannak, egek, persze hogy meg akarod mutatni őket. Magunk mögött kell hagyni az elképzelést, hogy mindenkinek ugyanúgy kell kinéznie. Azt kell tennünk, ami a legjobb nekünk. Ez a divat titka” – Halston ötven éve elhangzott szentenciáit ma is a falára fújhatná néhány tervező.
Jelenet a Halston sorozatból: a kaftánruha születése
A hetvenes évekre tehát felfutott a szekere, és dőlt a pénz, hála a licenszszerződéseknek, amiken keresztül bőröndtől a parókáig mindent gyártani kezdtek a neve alatt, az 1976-os montréali olimpiára is ő tervezte az amerikai csapat formaruháit. Igaz, ezek engedélyezéséhez Halston beleegyezése is kellett, de miért ne adta volna meg? Eszement pénzeket keresett (és szórt el orchideákra, magánrepülőgépes utakra, no meg kokainra) a csúcson volt, mindenki imádta, és ő imádta ezt. Lételeme volt a csillogás, vágyott a sztárok társaságára, a vagyon pedig egyikükké tette őt magát is. Modelljeit Halstonettes-nek hívták, és maguk is sztárok voltak, az általa kreált világ tökéletes megtestesítői.
Csak ne lett volna a Studio 54, a híres-hírhedt szórakozóhely, ahová a diszkókorszak hírességei jártak. Ami úszott az alkoholban és fehérlett a kokaintól. Aminek zárt ajtajai mögé csak egy szűk réteg kapott bebocsátást, akik ha beléptek rajta, úgy érezhették, mintha egy párhuzamos univerzumba cseppentek volna, ahová a gátlások, a józan ész és a megfontoltság nem kapott meghívót. A popkultúra nagy nevei mind ott tobzódtak, és Halston baráti társasága is innen került ki. Andy Warhol, Bianca Jagger, Elizabeth Taylor, Anjelica Huston mind törzsvendégek voltak, Halstont első pillanattól beszippantotta az éjszaka őrülete. Neki köszönhető például, hogy megrendezésre került Bianca Jagger máig emlegetett 30. szülinapi partija, amelyen fehér lovon hordozták őt körbe. Hírességekkel tűzdelt baráti társaságából kiemelkedett Liza Minelli, akivel életre szóló barátságot kötött, ami akkor is kitartott, mikor már a tervező rég lecsúszott.
Ő lehetett volna Calvin Klein
De mint tudjuk, a máig tartó hírnév nem neki adatott meg. Minden esélye meg volt rá, de ott volt neki Victor Hugo, a férfi prostituáltból lett szerető, akivel kapcsolata nem mondhatnánk, hogy óvó-féltő jellegű volt. A levakarhatatlan piócaként is emlegetett férfi finoman szólva is kihasználta a kiapadhatatlan pénzforrást, mégsem átallotta meglopni a tervezőt, mikor az már súlyos beteg volt. Cserébe viszont megadta neki azt a túlfűtött erotikát és testiséget, ami a sorozatban is jó pár képkockát kapott, és ami Halston személyiségének éppúgy része volt, mint a kissé affektáló, kisujjkitartós sznobság.
Halston és társa, Victor Hugo 1980-ban, modellek társaságában (Fotó: Ron Galella/Ron Galella Collection via Getty Images)
És itt egy picit álljunk meg: a sorozat minden részében már az első percek garantáltan időt szentelnek rá, milyen vágyak fűtötték Halstont a hálószobában, és ez mégiscsak túlzás. Ezzel ugyanis a fókusz áttolódik a megbotránkoztatást könnyen kiváltó részletekre, és vajmi keveset mutat abból, miként és mi ihlette egy-egy ikonikus ruha megalkotását. Egy divattervezőt pedig mégiscsak szerencsésebb lenne kollekciói után megítélni, és nem az alapján, kivel bújik ágyba. Egyetlen kivétel van ez alól a filmben, a Halston női parfüm, amit Elsa Perettivel közösen hoztak létre, és ami köré egy egész epizódot kanyarított a forgatókönyvíró.
1990-ben Cindy Crawford volt az akkori, legújabb Halston parfüm arca (Fotó: Ron Galella, Ltd./Ron Galella Collection via Getty Images)
Mindazonáltal a féktelen partizás, a kokainmámor egy idő után valóban megtette hatását, és mire a Studio 54 1980-ban bezárt, Halston is túl volt sikerei csúcsán. A sorozatból is megtudhatjuk, elhibázott döntés volt részéről, hogy épp a farmerbizniszhez nem adta a nevét, ami Calvin Klein karrierjén sokat tolt, de súlyosabb dolog volt ennél, hogy tiszta, józan órái kevésnek bizonyultak hozzá, hogy újabb, valódi sikerdarabokkal árassza el az amerikai piacot.
Renoméja bár megkopott a nyolcvanas évek elejére, neve azonban még mindig dollármilliókat ért, így hozott egy végtelenül rossz, ám óriási summát hozó döntést: összeállt a JC Penney áruházlánccal, hogy az amerikai középosztály számára tervezzen megfizethetőbb árú, mégis „igazi” Halston ruhákat. A lépés egyfelől korát meghazudtolóan előremutató volt, gondoljunk csak rá, évtizedekkel később mekkora sikert hoztak a hasonló kollaborációk más tervezőknek: kapszulakollekciók sorát indította el a H&M, miután az elsőt összehozta Karl Lagerfelddel, de JW Andersonnak is bejött az Uniqlo-val közös munka.
Csakhogy a nyolcvanas évek elején még más volt a fogadtatása a lépésnek: elit vásárlói száműzték, a Vogue-nak tovább már nem volt elég exkluzív a márka, és ejtették a tervezőt. Így hát hiába hozott sok pénzt a konyhára az együttműködés, a csillogás már nem jutott neki úgy osztályrészül, mint pár évvel korábban.
AIDS és tagadás
Ahogy a vad partik végigsöpörtek a hetvenes éveken, úgy tarolt az AIDS a nyolcvanasban – bár nyilvánvalóan nem lehet a betegség terjedését egy az egyben a diszkók nyakába varrni, a szabados szexualitás utolsó évei azonban kétségtelenül egybeestek az éjszakai szórakozóhelyek csúcskorszakával. Halstonnál is ekkor diagnosztizálták a betegséget, aminek szövődményeként Kaposi-szarkómában, egy rosszindulatú érdaganatban halt meg 1990-ben. Utolsó éveiben teljesen kivonult a tervezésből, de írhatnánk azt is, kiszorult. Márkája tulajdonoscserék során ment keresztül, a tervező pedig egyre kevésbé érezte sajátjának a miliőt. 1989-ben már nem ő, hanem egy tervezői csapat állt a kollekció mögött, amiről a The New York Times azt írta, „Szellemisége érezhető volt a kollekción, ám energiája hiányzott belőle. Nem találhatod fel újra Halstont.”
De ne higgyük, hogy a márka megszűnt létezni! Bár még maga Ewan McGregor sem tudta állítólag, ki volt Halston, mikor először a forgatókönyvvel találkozott, a márka ma is működik Amerikában. És ki tudja, a Netflix által gerjesztett hírverés talán még jót is tett neki.
A divatvilág nagyjai
Koltai Róbert betekintést engedett otthonába, és rögtön el is állt tőle a szavunk
Csillagjegyek, akik megérzik a bajt
Ezt hozza a csillagjegyeknek az áprilisi telihold
Kiderült: nem kiesett, hanem kiugrott az ötödikről a 3 éves kisfiú Csepelen – ilyen állapotban van most
Merjek segíteni az utcán egy bajba jutott emberen?
Ez a 6 kozmetikum pénzkidobás a szakemberek szerint
Exkluzív: Így él Kanadában Polyák Lilla és Gömöri András Máté
