Ezt kell tudnod a sluggingról

Ha szépségápolásról van szó, akkor a TikTok előszeretettel kap fel jól csengő, hatékonynak tűnő beauty-trükköket, amik vírusként terjednek a felhasználók körében, de sok esetben arról már nem szól a fáma, hogy ezek mennyire bőrbarát technikák. Az élre törő új őrület, a slugging is pont ilyen, mert bár mélyen hidratált bőrt ígér, a szakértő szerint nem alkalmas arra, hogy tényleg a bőrápolási rutin része legyen.

Ez a slugging

A slugging az angol meztelencsiga szóból ered, mert a kezelés után pontosan úgy néz ki az ember, mint a fent nevezett puhatestű. Fényes, síkos és ragadós, ugyanakkor a mondás is úgy tartja, hogy a szépségért meg kell szenvedni – igen, akkor is, ha a szenvedést jelen esetben a hack kissé visszataszító jellege adja. A slugging követői azt mondják, hogy a szokásos arc- és bőrápolási rutinod végén egyszerűen csak vigyél fel egy réteget vazelinből az arcodra, vagy akár az egész testedre és egy éjszaka erejéig hagyd magadon. Mire reggel felébredsz, a bőröd táplált és puha lesz, hiszen – és a rajongói szerint itt a lényeg – a paraffin (a vazelin másik neve) záróréteget képez a bőr felületén, ezzel pedig gátolja a felszíni vízveszteséget.

Jól hangzik? Igen. Ennek ellenére a kozmetikus óva int attól, hogy ész nélkül magadra kend, hiszen egy kőolajszármazékról beszélünk. Szendrey-Szabó Rita, a RiTailor Beauty tulajdonosa szerint a paraffin valóban nem engedni elpárologni a bőrből a vizet, de nem azért, mert olyan jól hidratál, hanem mert annyira lezárja a bőrfelszínt, hogy még lélegezni sem engedi. 

Hozzátette, hogy ugyan a kozmetika alkalmaz egy paraffinos pakolást, ez azonban egészen más dolog, és az elektrokozmetika megjelenésével egyébként is háttérbe szorult, mert sokkal modernebb eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére, például ultrahang, iontoforézis, mezoterápia vagy éppen led-fényes maszkok, ezekkel hatékonyabban bejuttathatók a mélyebb rétegekbe az értékes hatóanyagok. Emellett kiemelte, hogy a vazelin önmagában nem hidratál semmit, tehát felesleges a száradt részekre kenni, mert a dehidratált bőr ápolására sokkal jobb termékek is léteznek, amelyek kifejezetten erre a célra valók. 

A vazelint egyébként az olajfúró tornyokon dolgozó munkásoknak köszönhetjük, akik a gyorsabb gyógyulás érdekében egy furcsa viasszszerűséggel, a vazelin elődjével kezelték az égési sérüléseiket. Egy Robert Chesebrough nevű vegyész volt az, aki végül továbbfejlesztette az anyagot a ma ismert változatra, de valójában a szuper PR-nak és nem a tényleges jótékony hatásnak köszönhető, hogy a vazelin ekkora sikersztorit futott be 19. századi feltalálása óta. 

Azzal, hogy nem hagyja a bőrt lélegezni, gyakorlatilag eltömíti a pórusokat, ez pedig egyenes utat nyit a kellemetlen pattanásokhoz és komoly aknékhoz. Zsíros bőrre tehát eleve nem ajánlott megkockáztatni, de a szakember szerint a száraz bőr ápolását se ezzel akarjuk megoldani, pláne ne úgy, hogy egy egész éjszakára felkenjük magunkra.