A de-influencing

Az elmúlt nagyjából tíz évben a nagy divat- és kozmetikai márkák erősen támaszkodtak az influenszermarketingre. Ennek alapvetően két előnye van a brandek számára: az egyik az, hogy egy influenszer, sőt száz influenszer is lényegesen megfizethetőbb, mint egy szupermodell vagy egy hollywoodi sztár; a másik ok az, hogy az influenszerek hitelesebbek a vásárlók számára, mint a reklámokban szereplő hírességek. Azonban ez a potenciális vásárlók által észlelt hitelesség az elmúlt években egyre inkább gyengült, hiszen már annyi influenszerkampány van, hogy a nézőik rájönnek, nem véletlen, hogy minden általuk követett influenszer ugyanarról a szempillaspirálról áradozik hetekig, aztán később a termék a feledés megalázó homályába merül.

Leáldozóban az influencerek kora?

Elidegenedés

A hagyományos módon működő influenszerek, akármilyen hatalmas elérésük van, ma már kevés vásárlást generálnak reklámposztjaikkal. Erre nagyon jó példa Kim Kardashian, akit gyakorlatilag a fél világ követ, de mivel mindenki tudja, hogy nem az aktuálisan reklámozott terméktől néz ki úgy, ahogy, a legtöbben már nem futnak a boltokba, hogy megvegyék, amit reklámoz. Ugyanez igaz a kisebb követőtáborral rendelkező influenszerekre is, akiknek az a munkájuk, hogy influenszerek, azaz – termékek eladását – befolyásolók. Mivel abból élnek, hogy termékeket reklámoznak, a social media csatornáik egy idő után végeláthatatlan termékajánlókból állnak, és ez elidegeníti a követőket.

Részben ebből az influenszermarketingből való kiábrándulásból fakad az új, de-influencing trend.

Ez a jelenség pillanatnyilag elsősorban a TikTokon terjed hatalmas sebességgel, hiszen az Instagram mára gyakorlatilag nem maradt más, csak egy reklámfelület brandeknek és nagyköveteiknek, így a felhasználók, különösen a fiatalabb korosztály, a Z-genráció átköltözött a kínai platformra.

Arra van igény, amire teremtenek

A de-influencing fontos eleme, hogy évek óta a szépségápolás az egyik legnépszerűbb tartalom a közösségi oldalakon. Nagyon sok nő tanult meg a Youtube-ról sminkelni, ott láttunk először bőrgyógyászokat és kozmetikusokat is különféle hatóanyagokról beszélni, amelyekről addig fogalmunk sem volt. Amikor mindez elkezdődött, az volt a jellemző, hogy az össszes influenszer ugyanazt a néhány kultikus terméket használta. A nagy brandek viszont meglátták a lehetőséget ebben, és ezáltal nem csupán annyi történt, hogy a meglevő termékeiket szélesebb rétegek számára tették láthatóvá, hanem arra is lehetőség nyílt, hogy további termékekre teremtsenek igényt.

A social media platformok betörése a szépségápolásba olyan sminkes koncepciók – és persze hozzájuk tartozó termékek – bevezetését tette lehetővé, amelyek a hétköznapi nők eszköztárából addig teljesen hiányoztak. Manapság már nem csupán egy szemöldökceruzát használunk, hanem ceruzát, púdert, pomádét – csupán a szemöldökünkre. Sok fiatal nő, aki ebben nőtt fel, úgy érzi, hogy egy jó smink elkészítéséhez nagyjából húsz különböző termék kell és ezekből is sok-sok különböző színárnyalat.

A de-influencing lényegében az előbb vázoltaknak való ellentartás: a de-influencing tartalmat gyártók arra is felhívják a nézőik figyelmét, hogy

Rég nem arról szól, hogy tippeket adjon, hogy például hogyan lehet szépen sminkelni, ehelyett karikatúraszerű technikák és az ezek megvalósításához szükséges termékáradat uralja a piacot.

Nincs szükséged rá

Bár a de-influencing trend erős most, egyelőre csak odáig jutott el, hogy a Z-generáció számára felveti annak lehetőségét, hogy egyáltalán nem szükséges újabb és újabb termékeket megvásárolniuk, sőt, egyenesen attól lesznek menők, ha ésszel fogyasztanak. Ez önmagában már fél siker, és a fiatal vásárlók számára könnyen megragadható koncepció, hogy a féktelen fogyasztás nem jó, hiszen nap, mint nap találkoznak a fenntarthatóság kérdésével, amely a leginkább az ő korosztályukat foglalkoztatja és persze érinti is egyben.

A környezetvédelem- és fenntarthatóság mellett a de-influencing trend a világjárvány utáni hangulat, illetve a háborús gazdasági visszaesés miatti vásárlóerő-csökkenés miatt is tartós lehet. Jelen helyzetben sem anyagilag, sem erkölcsileg nem vállalható a féktelen fogyasztás, és az emberek egyre inkább elgondolkoznak azon, hogyha a kedvenc influenszerük azt mondja, hogy „ez a termék megváltoztatta az életemet”, akkor ezt hanyadjára hallották? Hanyadjára hitték el, hogy egy kozmetikai terméktől majd megváltozik valami, aminek jelentősége van?

Ha tehát azok az influenszerek, akik most de-influencing tartalmakat készítenek, nem csupán arra hívják fel a figyelmet, hogy egy-egy termék rossz, hanem arról is vitát indítanak, hogy mennyire szükséges különböző dolgok megvásárlásától függővé tennünk a világban való létünket, akkor megtehetjük az első lépést a túlfogyasztás ellen.