Mindegy, hogy felsővezető, főállású anya vagy pályakezdő ifjonc valaki, a hibák, amiket nyaralás közben elkövetünk, tipikusak. Pedig nem is lenne olyan nehéz elkerülni őket. Megmondjuk, hogyan!
A munka maradjon otthon
„Elsősorban a 30 feletti, vezető beosztásban dolgozóknál figyelem meg, hogy képtelenek otthon hagyni a munkát – mondja Barra Mária coach. – Kizárólag olyan szállodákban szállnak meg, ahol van wifi, a Blackberryt pedig még a strandra is magukkal viszik, hogy mindig elérhetőek legyenek. Az ilyen vezetők nagy része otthonról hozta ezt a poroszos, »előbb a munka, aztán a munka« szemléletet. Büszkék az eddigi eredményeikre, és félnek, hogy elveszítik az állásukat, ha csak egy percre is kimaradnak a munkahelyi történésekből. Ez az a hiba, ami éppen a munkájuk minőségére üt vissza: annak lesz a legtöbb alkotó, pozitív energiája szabadság után, aki képes kiszakadni a szokásos problémák köréből és átkapcsolni valami teljesen másra.”
Pihenés-e az aktív pihenés?
Deák Zsófia fitnesz- és aerobikedző szerint sokan – főleg azok, akik irodai, szellemi munkát végeznek – csak erős fizikai megterhelés árán képesek kiszakadni a hétköznapi gondok közül. Ők azok, akik szabadságuk alatt is az aktív pihenést választják. „Ez alkat kérdése is. Van olyan vendégem, akinek a futógépen 8-10 kilométer kell ahhoz, hogy ne a munkán kattogjon az agya, de olyan is, aki alig várja, hogy kifeküdhessen a tengerpartra, és végre semmivel se kelljen foglalkoznia.”
Tamás és felesége el sem tudják képzelni, hogy a nyarat vízparton napozva töltsék, helyette, hacsak tehetik, hegyet másznak: „A rokonok nem értik, szerintük ilyenkor fáradtabban érkezünk haza, mint ahogyan elmentünk. Ez igaz, csakhogy ez fizikai fáradtság, teljesen más, mint amit nap mint nap a számítógép előtt végzett munka után érzünk. Feltölt energiával, nem is bírnánk végigcsinálni az évet, ha nem lenne ez a néhány nap.”
A nyaralási FOMO
A FOMO jelentése: Fear of Missing Out, azaz lemaradni valamiről. Ez legújabb kori problémáink egyike, és azokra a tizen-, huszonéves fiatalokra jellemző, akik képtelenek egy percre is kikapcsolni a chatet, vagy egy napig nem nézni a Facebookot, mert attól tartanak, hogy lemaradnak valamiről. A valóságban azonban a FOMO, legalábbis néhány változata, már a szüleink generációjában is létezett. Jó példa erre, amikor az egész nyaralásra szoros napirendet készít valaki, benne napi két múzeummal, nemzeti parkkal, cseppkőbarlanggal, egyszóval mindennel, ami az útikönyvben benne van. Sajnos, egy ország összes látványosságát képtelenség egy hét alatt megnézni, a katonás napirend legfeljebb arra jó, hogy holtfáradtan, ingerülten és csalódottan térjünk haza a nyaralásból.
Zene, tánc, buli – pihenés, vagy KO?
„Nekem évek óta a fesztiválok jelentik a nyaralást, ezekre gyűjtök év közben – mondja Edina, aki civilben fodrász. – A Sziget ma már egy kisebb vagyonba kerül, és a VOLT-ot sem szívesen hagynám ki. Régebben a Balaton Soundra is eljártunk, de idén az már nem fér bele.” Kérdés, hogy mennyire lehet pihenni a folyamatos zaj-fény vibrálásában. A folytonos zaj ugyanis nemcsak a hallást károsítja, hanem komoly pszichikai megterhelést is okoz.
Egy ENSZ-felmérés szerint a mai nagyvárosok átlagosan harmincszor olyan zajosak, mint 70 évvel ezelőtt, egy hazai kutatás pedig arról számol be, hogy a budapestiek 30 éves korukra már nem hallanak tökéletesen. Ugyanakkor nehéz egységes gyógymódot találni a zaj ellen, mivel az, hogy ki mit érzékel zajként, nagyon szubjektív. Az azonban biztos, hogy nyugodt, pihentető alvás elképzelhetetlen 20 decibelnél erősebb zajban, márpedig egy átlagos szabadtéri koncert 110-120 decibellel szól. Igaz, oda nem aludni megyünk, de hallásunk épségét komolyan veszélyeztetjük vele.
Családi nyaralás: munka a köbön
A családi nyaraló sokszor egyáltalán nem pihenést jelent a szülők számára. A nagyszülők, a sógorék, a gyerekek barátai, a külföldről évente csak egyszer hazalátogató nagybácsi mind szuper aranyos emberek, de egyszerre mindegyikük kényelméről gondoskodni embert próbáló feladat. A pihenni vágyók számára pokollá válhat a nyaralás, ha az anyukának az eddigi négy helyett most kilenc emberre kell főznie, az apuka pedig horgászni szeretne ugyan, de udvariasságból minden este kártyázik a sógorával és az apósával.
„Segíthet ilyenkor, ha előre tisztázzuk a szabályokat – mondja Kun Erzsébet pszichológus. – Próbáljuk meg beosztani, melyik rokon mikor főz, mikor vásárol és mikor vigyáz a gyerekekre. Ne féljünk megmondani, ha egyedüllétre, nyugalomra vágyunk. Könnyen előfordulhat, hogy a rokonok ugyanúgy szeretnének egy kis magányt és csendet maguk körül, mint mi.”
Foglalkozzunk a lelkünkkel is!
„Sokan azt hiszik, elég befizetni egy nyaralásra, és ezzel el van intézve a pihenés – mondja Kun Erzsébet. – Pedig sajnos nem tudunk ösztönösen pihenni. Az az egy vagy két hét nyáron nagyon fontos. Ha nem használjuk ki, a legközelebbi lehetőségre egy évet kell várni. A legfontosabb, hogy lazítani tudjunk, hogy egy kicsit csökkenjen a görcsösség, a feszültség. Ehhez azonban tudatosság és önismeret szükséges. Sok házaspár még ma is ördögtől való gondolatnak tekinti, hogy szükségük lenne egy-két napra kettesben, a gyerekek nélkül, pedig ez teljesen természetes. Nézzünk magunkba, foglalkozzunk egy kicsit a lelkünkkel, ábrándozzunk, tervezgessünk. A spontaneitás, a lazítás egyáltalán nem könnyű, ezért érdemes a gyakorlást egészen kis dolgokkal kezdeni. Például ha kánikula van, és nem vagyunk igazán éhesek, akkor ne ebédeljünk csak azért, mert mindig szoktunk. Ha valaki mégis megéhezik, az kenjen magának egy szelet vajas kenyeret, és egye meg, akkor, amikor jónak látja.”
