Hallottál már az urbexről? Ez az urban exploration rövidítése, és röviden azokra a túrákra, látványosságokra, úti célokra értik, amiket nehéz megközelíteni, kevésbé ismertek és hétköznapiak, vagy egyenesen tilos odamenni. Tulajdonképpen az Itt se voltam is pont azokat a helyeket mutatja be, amiket nem igazán ismer a nagyközönség. Viszont ha lehetne választani egy helyet, amire maximálisan ráillik az urbex, az Kolmanskop lenne!
Története egészen az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. 1908-ban egy helyi munkás talált itt egy gyémántot, amit megmutatott német főnökének. A főnök, név szerint August Stauch egyből meglátta ebben az üzletet. Kutatni kezdett, és miután kiderült, hogy a terület rendkívül gazdag gyémántlelőhelynek ígérkezik, rengeteg német bányász költözött ide, hogy szerencsét próbáljon. A hely fontosságát mutatja, hogy maga a német kormány tiltott területnek nyilvánította, és kizárólagos jogon megkezdte a gyémántlelőhely kiaknázását.
Azok a bányászok, akik az elsők között érkeztek ide, igen nagy vagyonra tettek szert. Hogy ne érezzék annyira távolinak a hazájukat, egész kisvárost építettek fel német mintára. Igen fejlett települést hoztak létre, volt itt kaszinó, színház, iskola, erőmű, de Kolmanskopban építették fel a déli félteke első röntgenállomását is.
Mielőtt azt hinnénk viszont, hogy az orvosi ellátás miatt volt fontos a röntgenállomás, jobb ha tudjuk: azért hozták létre, hogy a munkások ne tudjanak a testükön belül kicsempészni gyémántokat a bánya területéről! A kisváros fontosságát jelezte, hogy vasútvonalat is építettek, ami a közeli Lüderitz kikötővárossal kötötte össze Kolmanskopot.
Csakhogy hiába épült fel a semmi közepén egy ilyen fejlett város, ha egy idő után elvesztette a legfontosabb csáberejét: a gyémántot. Olyan mértékű volt a kitermelés, hogy szép lassan elfogyott a bányászható gyémánt. Emiatt az I. világháború után lassan hanyatlásnak indult a település, majd 1954-ben végképp az enyészetnek hagyták. Miután az utolsó lakos is elhagyta Kolmanskopot, a Namíbiai sivatag német városát, a természet szépen lassan visszahódította a területet. A házak és a többi épület szép lassan tönkrementek, a szél telehordta a területet homokkal, és kialakult Kolmanskop mai képe: egy szellemváros a sivatag közepén.
Ha még többet szeretnél megtudni Kolmanskopról, látogasd meg az Itt se voltam blogot, majd a weboldalt.
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Megszólalt az ócsai polgármester Koltai Róbert kitiltásáról
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Csillagjegyek, akik remek hétvége elé néznek
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
